174089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hálózati túfeszültséglevezetőben alkalmazható potenciálvezérlő ellenállás előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174089 Nemzetközi osztályozás: Igl Bejelentés napja: 1977. VI. 21. (VI—1131) H 01 C 8/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. \ *■ ‘ ^ * ■, -i Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Bogoly István oki. gépészmérnök 45%, Gyimóthy Kálmánné oki. Villamosipari Kutató Intézet, villamosmérnök, 21%, Herr Győző' elektroműszerész, 6%, Dr. Lukács József Budapest oki. gépészmérnök 24%, Budapest Hernádi Róbert villanyszerelő 4%, Érd, Eljárás hálózati túlfeszültséglevezetőben alkalmazható potenciálvezérlő 1 A találmány tárgya: Eljárás hálózati túlfeszültséglevezetőben alkalmazható potenciálvezérlő (potenciálosztó) ellenállás előállítására. A nagyfeszültségű szelephatású túlfeszültséglevezetőkben különböző alakú és rendszerű potenciálvezérlő (potenciálosztó) eszközöket alkalmaznak. Ezekre azért van szükség, hogy a levezetőben a sorba kapcsolt szikraközök járulékos kapacitása miatt fellépő egyenlőtlen potenciáleloszlást kiegyenlítsék. Potenciálvezérlő eszközök nélkül ui. ,kötél görbéhez” hasonlóan oszlana el a feszültség a szikraközök mentén, így a földtől távolabbi szikraközökre nagyobb feszültség jutna, mint a földhöz közelebb esőkre. Emiatt a levezető képtelen leime előírás szerint működni és tönkremenetele idő előtt bekövetkezne. A potenciálvezérlő elemeket a levezető szikraközeivel párhuzamosan kapcsolják, s ily módon biztosítják a szikraközök saját és a földhöz mért kapacitásán átfolyó áram kompenzálását. Az eredményes kompenzáláshoz szükséges, hogy a vezérlő eszközön átfolyó áram azaz a vezérlő-áram többszöröse legyen a szikraközök kapacitív áramának. A potenciálvezérlő eszköz lehet ohmos, vagy kapacitív jellegű. Az ismert megoldások közül a feszültségtől függő ellenállások bizonyultak a legmegfelelőbbnek. Ezek ui. jól alkalmazkodnak a korszerű szelephatású levezető működési fázisaihoz. ellenállás előállítására 2 Ismeretesek olyan megoldások, melyeknél a feszültségtől függő vezérlő ellenállásokat kombinálva alkalmazzák kapacitív elemekkel. Ilyen elrendezésre főleg a nagyobb feszültségű (330 kV feletti) háló- 5 zati levezetőknél kerül sor, s többnyire ott, ahol a vezérlő ellenállás villamos és termikus értékét nem tudják tovább növelni. A leírt követelményeket általában a tömör kivitelű, nagy termikus szilárdságú ellenállások elégí- 10 tik ki. A potenciálvezérlő ellenállások kiviteli alakja lehet gyűrű, hengeres test, vagy körgyűrű-szelet, a levezetőben alkalmazott szikraköz rendszer igényeinek megfelelően. 15 Az ismert potenciálvezérlő ellenállásokat többnyire porkohászati úton állítják elő. Alapanyaguk általában sziliciumkarbid (SiC). A szilíciumkarbidot előzetesen finom porrá őrlik s agyaggal vagy más kerámiai kötőanyaggal keverik össze. A keveréket 20 földnedves állapotban, nagy nyomással, formára préselik. Ezeket kellő előszárítás után kiégetik és a csatlakozó felületeket fémbevonattal látják el. A legtöbb gyártási eljárás porózus ellenállástestet eredményez. A porozitás csökkenését - egyes meg- 25 oldások szerint — különböző sófürdőkben történő impregnálással érik el. Ezzel kívánnak nagyobb mechanikai és termikus szilárdságot elérni. Az ilyen eljárás hátrányokkal jár, mert az ellenállások nedvszívókká válnak, s további nedvességtaszító impreg- 30 nálást is kell alkalmazni. A porozitást csökkentő 174089
