174082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inhibitor hatású és passziváló tulajdonságú, kovasav magú ólomkromátok előállítására

MAGYAR NËPKÜZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VIII. 22. (TI—246) 174082 Nemzetközi osztályozás: C 09 C 1/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Medvégyev Vlagyimir vegyészmérnök, kandidátus 50%, Tiszamenti Vegyiművek, 5007. Szolnok Dr. Medvégyev Vlagyímirné vegyészmérnök, kandidátus 25%, Pf. 1. Burkus Imréné vegyészmérnök, 25%, szolnoki lakosok Eljárás inhibitor hatású és passzíváié tulajdonságú, kovasav magú ólomkromátok előállítására 1 A festékiparban az utóbbi években sokat foglal­koztak hatásos korrózióvédő festékek előállításával. Az aktív pigmentek a korrózióvédő alapozófestékek fontos alkotórészei, ezek közül is legfontosabbak az ólom-, és kromátpigmentek. 5 Ismert, hogy fémvédő bevonatokban a bázikus ólomkiomát jó korrózióvédő tulajdonságokkal ren­delkezik, de alkalmazása gazdaságilag nem volt ki­fizetődő. Ezért a kutatást a magpigmentek irányá­ban folytatták, amelyeknél az aktív alkotórész a 10 felületen koncentrálódik a pigmentszemcse belsejét inaktív hordozóanyag alkotja. Az ólomszilikokromát magpigmentek előállítását először USA szabadalmi leirat említi 1951-ben. Azóta már széles körben alkalmazzák, főként a 15 minium helyettesítésére, mivel a minium használatát mérgező hatás miatt egyre inkább megtiltják. A bázikus ólomszilikokromát előállítása kétféle eljárás szerint történik, az egyik oldószer segítségé­vel, a másik magas hőmérsékletű izzítás alkalmazá- 20 sával hozza létre a megfelelő tulajdonságú vegyüle­­tet. A 1070 492 sz. francia szabadalmi leírás szerint a bázikus ólomkromátot ólomoxid és krómsav fel­­használásával állítják elő, finom eloszlású szilícium- 25 dioxid szuszpenzió jelenlétében. Az ólomkromát és szilíciumdioxid keverékét olyan magas hőmérsékle­ten kalcinálják, ahol a pigment kialakul. Az inert mag és a bevonat között kémiai kap­csolat biztosítása 450—700°C közötti, 1—3 órás 30 2 kalcinálással történik a 1 278 047 NSZK szabadal­mi előirat szerint is. Az 1 935 859 sz. NSZK szabadalmi előirat sze­rint úgy találták, hogy kiváló korrózióvédő pig­ment állítható elő körülményes kalcinálás nélkül is, úgy hogy az ólom(II)oxid, kovasav és krómsav vizes szuszpenzióját egy oldószer jelenlétében addig keverik, míg az ólom(II)oxid átalakulása a króm­savval befejeződik. Az egyik magyar szabadalmi leírás szerint az inert mag és a bevonat közötti kapcsolatot már a hőkezelés előtt létrehozzák, a hőkezeléssel csak a kialakult réteg stabilizálását végzik, ha szükséges. A magyar találmányban az inert magnak választott anyagot meglúgosítva felületileg aktiválják, az akti­vált maghoz előbb polibázikus ólomacetátot, majd krómsó oldatot adagolnak. A képződött anyagot szűrés, mosás, szárítás után szükség szerint hevítés­sel stabilizálják. A 2 160 354 sz. francia szabadalmi leírás szerin­ti eljárás a finomra őrölt kovasav felületét nátrium­­hidroxid oldattal aktiválja és erre az aktivált kova­savra vizes oldatban ólomhidroxikromát és ólom­szilikokromát só kristályt csapat ki, vegyes kristály formában. Az említett módszerekre jellemző, hogy a pig­ment stabilizálását a mag és a bevonat közötti kapcsolat létrehozását egyes esetekben energiaigé­nyes magas hőfokon történő izzítással végzik, más­hol az izzítás előtti kémiai kapcsolat létrehozását 174082

Next

/
Thumbnails
Contents