174077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dekapeptidamid származékok előállítására
5 174077 6 A kondenzációs reakciót megelőzően azokat a karboxil- és aminocsoportokat megvédhetjük, amelyek részvétele a kondenzációs reakcióban nem kívánatos, illetve azokat a karboxil- és aminocsoportokat reakcióképessé tehetjük, amelyek résztvesznek a kondenzációs reakcióban. Mind a megvédés, mind a reakcióképessé tétel önmagában ismert módszerekkel végezhető. így például a kiindulási vegyületek karboxilcsoportjai fémsók, például nátrium- vagy káliumsók, vagy észterek, például metil-, etil-, benzil-, p-nitro-benzil-, terc-butil- vagy terc-amilészterek formájában védhetők. A kiindulási vegyületek aminocsoportjainak védőcsoportjai a peptidszintézisben aminocsoportok védelmére alkalmazott védőcsoportok bármelyike lehet. így a védőcsoport lehet például benziloxi-karbonil-, terc-butoxikarbonil- vagy izoborniloxi-karbonilcsoport. A hisztidin iminocsoportja bármely, e célra ismert védőcsoporttal, például benzil-, tozil-, 2,4-dinitro-fenil- vagy terc-butoxikarbonil-csoporttal védhető. A szerin hidroxilcsoportja bármely hagyományos védőcsoporttal, így például benzil-, terc-butil- vagy más éterképző csoporttal védhető. A tirozin hidroxilcsoportja védhető benzil-, terc-butil- vagy más éterképző csoporttal, az arginin guanidincsoportja védhető olyan csoportokkal, mint a nitro-, tozil-, benziloxi-karbonil-, izoborniloxi-karbonil- vagy adamantiloxi-karbonilcsoport. A kiindulási vegyületek reakcióképessé tett karboxilcsoportjaira példaként megemlíthetjük a megfelelő savanhidridet, azidot és reakcióképes észtereket (alkoholokkal, így például pentaklór-fenollal, 2,4,5-trildór-fenollal, 2,4-dinitro-fenollal, cianometilalkohollal, p-nitro-fenollal, N-hidroxi-5-norbornén-2,3-dikarboximiddel, N-hidroxi-szukcinimiddel, N-hidroxi-ftálimiddel vagy N-hidroxi-benztriazollal alkotott észtereket). A kiindulási vegyületek reakcióképessé tett aminocsoportot hordozó származékaiként megemlíthetjük például a megfelelő foszforsavamidokat. Az alábbi II. táblázatban az A és a B reagens ilyen karboxil- és aminocsoportokat hordozó változataira adunk példaként néhány kombinációt. II. táblázat :o o Kiindulási anyag 'W C c A reagens B reagens o COOH nh2 COOH nh2 l.+ szabad védett védett szabad 2. reakcióképes védett szabad szabad 3. szabad védett védett reakcióképes + Ebben az esetben a reakciórendszer előnyösen valamilyen dehidratálószert, így valamilyen karbodiimid-típusú reagenst, például diciklohexil-karbodiunidet is tartalmaz. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében úgy járunk el, hogy (Pyr)Glu-His-Trp és Ser-Ri-védőcsoport részfragmenseket (vagyis még nem az A és a B reagenst) kondenzálunk DCC/HONB módszerrel, majd a védőcsoportot palládiumkatalizátor jelenlétében katalitikus redukció útján lehasítjuk, amikor is a (Pyr)Glu-His-Trp-Ser-Rj képletű A reagenst kapjuk. Ugyanekkor egy védőcsoport-R2 -R3 -{N02 )Arg-Pro-Gly-NH2 képletű B reagensről hidrogén-bromid jelenlétében a védőcsoportot lehasítjuk, majd az A és a B reagenst DCC—HONB módszerrel vagy DCC/1-hidroxi-benztriazol módszerrel kondenzáljuk, végül pedig a még meglevő védőcsoportot adott esetben ón(II)-klorid jelenlétében víz és hangyasav elegyében, palládiumkatalizátorral végzett katalitikus redukcióban vagy hidrogén-fluoriddal lehasítjuk, amikor is valamely I általános képletű vegyületet kapunk. A kondenzációs reakciókat valamilyen oldószer jelenlétében foganatosíthatjuk. Az e célra alkalmazott oldószert a peptidek kondenzációjához szokásosan alkalmazott oldószerek közül választhatjuk ki. így például használhatunk vízmentes vagy vízzel elegyített dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, piridint, kloroformot, dioxánt, diklór-metánt vagy tetrahidrofuránt, vagy ezek elegyeit. A reakcióhőmérsékletet a peptidkötések kialakítására alkalmas reakciók esetében szokásosan alkalmazott hőmérséklettartományon belül, azaz rendszerint mintegy —20 °C és mintegy +30 °C között választjuk meg. Az I általános képletű vegyületek előállításához kiindulási anyagként használt A és B reagens önmagában ismert módon szilárdfázisú szintézisekben állítható elő. A kondenzációs reakció befejeződése után a kapott termékről az adott esetben jelenlevő védőcsoportokat ismert módon lehasíthatjuk. A védőcsoportok eltávolítására ismert rutinszerű módszerek közé tartozik valamilyen katalizátor, például palládiumkorom, szénhordozóra felvitt palládium vagy platina jelenlétében végzett katalitikus redukció, például hidrogén-fluoriddal vagy trifluorecetsavval végzett szolvolizálás és a cseppfolyós ammóniában fémnátriummal végzett redukálás. Az így előállított I általános képletű peptidek a reakcióelegyből ismert módon, például extrahálás, megosztás vagy oszlopkromatografálás útján különíthetők el. Az I általános képletű vegyületek előállítását végezhetjük önmagában ismert szilárdfázisú reakciókban is. Az I általános képletű vegyületek elkülöníthetők valamilyen savaddíciós sójuk formájában is. Az I általános képletű vegyületekkel savaddíciós sókat alkotó savak közé tartoznak szervetlen savak, például a hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, perklórsav, salétromsav, tiociánsav, kénsav vagy foszforsav, valamint szerves savak, például a hangyasav, ecetsav, propionsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, oxálsav, malonsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, antranilsav, fahéjsav, naftalinszulfonsav vagy a szulfanilsav. Az I általános képletű vegyületek LH-RH hatásúak, és így képesek az LH (luteinizáló hormon) és 5 10 15 2G 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3