174077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dekapeptidamid származékok előállítására

5 174077 6 A kondenzációs reakciót megelőzően azokat a karboxil- és aminocsoportokat megvédhetjük, ame­lyek részvétele a kondenzációs reakcióban nem kívánatos, illetve azokat a karboxil- és aminocso­portokat reakcióképessé tehetjük, amelyek részt­­vesznek a kondenzációs reakcióban. Mind a megvé­dés, mind a reakcióképessé tétel önmagában ismert módszerekkel végezhető. így például a kiindulási vegyületek karboxilcsoportjai fémsók, például nátri­um- vagy káliumsók, vagy észterek, például metil-, etil-, benzil-, p-nitro-benzil-, terc-butil- vagy terc­­-amilészterek formájában védhetők. A kiindulási vegyületek aminocsoportjainak védőcsoportjai a peptidszintézisben aminocsoportok védelmére alkalmazott védőcsoportok bármelyike lehet. így a védőcsoport lehet például benziloxi­­-karbonil-, terc-butoxikarbonil- vagy izoborniloxi­­-karbonilcsoport. A hisztidin iminocsoportja bár­mely, e célra ismert védőcsoporttal, például benzil-, tozil-, 2,4-dinitro-fenil- vagy terc-butoxikarbonil­­-csoporttal védhető. A szerin hidroxilcsoportja bár­mely hagyományos védőcsoporttal, így például ben­zil-, terc-butil- vagy más éterképző csoporttal véd­hető. A tirozin hidroxilcsoportja védhető benzil-, terc-butil- vagy más éterképző csoporttal, az argi­­nin guanidincsoportja védhető olyan csoportokkal, mint a nitro-, tozil-, benziloxi-karbonil-, izobornil­­oxi-karbonil- vagy adamantiloxi-karbonilcsoport. A kiindulási vegyületek reakcióképessé tett karboxil­­csoportjaira példaként megemlíthetjük a megfelelő savanhidridet, azidot és reakcióképes észtereket (al­koholokkal, így például pentaklór-fenollal, 2,4,5-tri­­ldór-fenollal, 2,4-dinitro-fenollal, cianometilalkohol­­lal, p-nitro-fenollal, N-hidroxi-5-norbornén-2,3-di­­karboximiddel, N-hidroxi-szukcinimiddel, N-hidroxi­­-ftálimiddel vagy N-hidroxi-benztriazollal alkotott észtereket). A kiindulási vegyületek reakcióképessé tett aminocsoportot hordozó származékaiként meg­említhetjük például a megfelelő foszforsavamidokat. Az alábbi II. táblázatban az A és a B reagens ilyen karboxil- és aminocsoportokat hordozó válto­zataira adunk példaként néhány kombinációt. II. táblázat :o o Kiindulási anyag 'W C c A reagens B reagens o COOH nh2 COOH nh2 l.+ szabad védett védett szabad 2. reakció­képes védett szabad szabad 3. szabad védett védett reakció­képes + Ebben az esetben a reakciórendszer előnyösen valamilyen dehidratálószert, így valamilyen karbodi­­imid-típusú reagenst, például diciklohexil-karbodi­­unidet is tartalmaz. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fogana­­tosítási módja értelmében úgy járunk el, hogy (Pyr)Glu-His-Trp és Ser-Ri-védőcsoport részfrag­­menseket (vagyis még nem az A és a B reagenst) kondenzálunk DCC/HONB módszerrel, majd a vé­dőcsoportot palládiumkatalizátor jelenlétében kata­litikus redukció útján lehasítjuk, amikor is a (Pyr)­­Glu-His-Trp-Ser-Rj képletű A reagenst kapjuk. Ugyanekkor egy védőcsoport-R2 -R3 -{N02 )Arg-Pro­­-Gly-NH2 képletű B reagensről hidrogén-bromid jelenlétében a védőcsoportot lehasítjuk, majd az A és a B reagenst DCC—HONB módszerrel vagy DCC­­/1-hidroxi-benztriazol módszerrel kondenzáljuk, vé­gül pedig a még meglevő védőcsoportot adott esetben ón(II)-klorid jelenlétében víz és hangyasav elegyében, palládiumkatalizátorral végzett kataliti­kus redukcióban vagy hidrogén-fluoriddal lehasít­juk, amikor is valamely I általános képletű vegyüle­­tet kapunk. A kondenzációs reakciókat valamilyen oldószer jelenlétében foganatosíthatjuk. Az e célra alkal­mazott oldószert a peptidek kondenzációjához szo­kásosan alkalmazott oldószerek közül választhatjuk ki. így például használhatunk vízmentes vagy vízzel elegyített dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, piridint, kloroformot, dioxánt, diklór-metánt vagy tetrahidrofuránt, vagy ezek elegyeit. A reakcióhőmérsékletet a peptidkötések kialakí­tására alkalmas reakciók esetében szokásosan alkal­mazott hőmérséklettartományon belül, azaz rend­szerint mintegy —20 °C és mintegy +30 °C között választjuk meg. Az I általános képletű vegyületek előállításához kiindulási anyagként használt A és B reagens önmagában ismert módon szilárdfázisú szin­tézisekben állítható elő. A kondenzációs reakció befejeződése után a kapott termékről az adott esetben jelenlevő védő­csoportokat ismert módon lehasíthatjuk. A védő­csoportok eltávolítására ismert rutinszerű módsze­rek közé tartozik valamilyen katalizátor, például palládiumkorom, szénhordozóra felvitt palládium vagy platina jelenlétében végzett katalitikus reduk­ció, például hidrogén-fluoriddal vagy trifluorecetsav­­val végzett szolvolizálás és a cseppfolyós ammóniá­ban fémnátriummal végzett redukálás. Az így előállított I általános képletű peptidek a reakcióelegyből ismert módon, például extrahálás, megosztás vagy oszlopkromatografálás útján külö­níthetők el. Az I általános képletű vegyületek előállítását végezhetjük önmagában ismert szilárdfázisú reak­ciókban is. Az I általános képletű vegyületek elkülöníthetők valamilyen savaddíciós sójuk formájában is. Az I általános képletű vegyületekkel savaddíciós sókat alkotó savak közé tartoznak szervetlen savak, például a hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, perklór­­sav, salétromsav, tiociánsav, kénsav vagy foszforsav, valamint szerves savak, például a hangyasav, ecet­sav, propionsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, oxál­­sav, malonsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, antranilsav, fahéjsav, naftalinszulfonsav vagy a szul­­fanilsav. Az I általános képletű vegyületek LH-RH hatá­súak, és így képesek az LH (luteinizáló hormon) és 5 10 15 2G 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents