174076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőelemek előállítására
9 174076 10 vörösiszap komponenseket 3 mm szemcseméretre osztályozva 5% nedvességtartalom mellett Eirich keverőben kevertettük és 72 óra hosszat pihentettük, majd hozzákevertük az agyag-pernye anyagot és 12% végnedvesítés után 15 percig elkevertük. Ezt az anyagkeveréket ezután 200 kp/cm2 nyomáson hidraulikus présen kisajtoltuk. A formázott félkészterméket 1250°C-on redukáló atmoszférában 9 órás hőkitartással alagútkemencében kiégettük. A végtermék fontosabb minőségi adatai a következők voltak: Nyomószilárdsága: 172 kp/cm2. Térfogatsúlya: 1,5. Vízfelvevőképessége: 28%. Látszólagos porozitása: 26%. 6. példa Alapanyagként 40 súly% felsőpetényi agyagot, 30 súly% erőműi pernyét és 30 súly% erőműi salakot használtunk. Ezeket 1 mm-es szemcseméret alá őröltük és kb. 35 súly%-os víztartalommal homogén masszává elkeverve 95 °C-on tartottuk 28 órán keresztül. Ilyen körülmények között a rátáródás végbement és az anyagot füstgázokkal 12% nedvességtartalomra szántottuk, majd dezintegrátorban 1 mm-es szemcseméret alá őröltük. Az így előkészített anyagot 150 kp/cm2 nyomáson félkésztermékké sajtoltuk, majd a formázott félkészterméket alagútkemencében téglává égettük. A végtermék fontosabb minőségi adatai a következők voltak: Nyomószilárdsága: 219 kp/cm2, porozitása: 27%, tűzállósága 1420 °C, vízfelvevőképessége: 16% és térfogatsúlya: l,7g/cm3. 7. példa Alapanyagként 60 súly% Brizeni agyagot, melynek oxidos összetétele: 44,3% Si02, 38,2% A1203, I, 7% Ti02, 1,8% Fe203, 0,35% CaO, és izz. vesztesége 15,9%, együttesen megőröltünk 20súly% erőműi pernyével és 20 súly% erőműi salakkal 30 súly% víztartalmú szuszpenzióban. Az anyagkeveréket 680 °C hőmérsékletű füstgázokkal 14,2%-os nedvességtartalomig leszárítottuk és 1 mm-es szemcseméret alá őröltük. A homogén konzisztenciájú anyagot 200 kp/cm2-es nyomással téglákká formáztuk és külön szárítási művelet nélkül közvetlenül kiégettük 9,5 órás időtartammal. A kapott tűzálló minőségű tégla fontosabb vizsgálati adatai a következők voltak: Nyomószilárdsága: 224 kp/cm2, porozitása: 22,6%, tűzállósága 1540°C, vízfelvevőképessége: II, 4%, térfogatsúlya 1,72 g/cm3. 8. példa Alapanyagként 60 súly% felsőpetényi agyagot, 20 súly% erőműi pernyét és 20 súly% erőműi salakot használtunk. 35 súly% víztartalmú szuszpenzióként az alapanyagokat dezintegrátorban összeőröltük és környezeti hőmérsékleten 15 napig érlelve a rátáródás végbement. A szikkasztott anyagot füstgázokkal 11% nedvességtartalomig leszárítottuk és ismét átőrölve a szemcseméretét 1 mm alá vittük, majd az anyagot 200kg/cm2-es nyomáson téglákká formáztuk. A formázott félkészterméket külön szárítás nélkül alagútkemencében tűzálló téglává égettük. A végtermék fontosabb minőségi jellemzői: Nyomószilárdsága: 242 kp/cm2, porozitása: 22%, tűzállósága: 1520°C, vízfelvevőképessége 10,7%, térfogatsúlya 1,7 g/cm3. A végtermék további vizsgálata kimutatta, hogy számottevő mennyiségű üveges fázis jött létre az anyagban, ami kedvező a termék mechanikai tulajdonságainak szempontja mellett azért is, mert megnöveli az anyag ellenállóképességét a kémiai környezeti hatásokkal szemben és kedvező biológiai szempontból is, mert a termék háttérsugárzását csökkenti. Ugyanis az eddigi pernye-hasznosító eljárásokkal előállított termékek pl. az autoklávolt pernye-beton elterjedését a nem kielégítő statikai tulajdonságaik mellett az is korlátozta, hogy nagy tömegben való felhasználásuk ellen káros biológiai tényezők szóltak. A találmány szerinti eljárás előnyei abban foglalhatók össze, hogy a szervetlen ipari hulladékanyagok közül a salak, pernye és bányameddőanyagok alapanyagokként mindeddig elérhetetlennek tartott magas százalékban való felhasználását és ennek megfelelően az ilyen szempontból viszonylag drága agyag mennyiségének a jelentős csökkentését teszi lehetővé az építőelemek gyártásában, továbbá kiküszöböli a hagyományos téglagyártási technológia nagy selejtképződést okozó és egyúttal a szűk keresztmetszetét jelentő formázott félkésztermék szárítását, ami a munka- és energiaigény szempontjából is kedvező. Az égőpala felhasználhatóságának megteremtésével jelentős energiamegtakarítás érhető el és végül a pernye- és/vagy salakhányók agyagos rátáródásával megszüntethető ezek porának a levegőbe jutása, ami környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás építőelemeknek szervetlen ipari hulladékanyagokból, így pernyéből, salakból, bányászati meddőanyagból ásványi kötőanyaggal történő előállítására, azzal jellemezve, hogy a 40—80 súly% őrölt vagy egyébként is kis szemcseméretű szervetlen ipari hulladékanyago(ka)t és a 20—60 súly% ásványi kötőanyagot vizes szuszpenzióban elkeverve természetes vagy 95 C-ot meg nem haladó hőmérsékleten érintkeztetjük, az ásványi kötőanyagot a szervetlen ipari hulladékanyag(ok) szemcséinek pórusaiba és felületeire beleduzzasztjuk és a keveréket kvázi homogén masszává alakítjuk, majd a víztartalmat szárítással 15% alá csökkentjük és az anyagkeveréket célszerűen 1 mm szemcseméret alá őröljük és adott esetben további szervetlen ipari segédanyaggal, előnyösen salakkal és/vagy égőpalával homogenizáljuk, félkésztermékké formázzuk és kiégetjük. 5 lö 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
