174064. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakos köszörűkorongok leszabályozására

5 174064 6 van szükség, amíg a 10 gyémánt a 12 köszörű­korong profiljának ahhoz a részéhez nem ér, ahol a köríves szakasz az egyenes szakaszba megy át. Ezt a pontot a 12 köszörűkorong középsíkjának mindkét oldalán a 32 és 34 ütközőkkel állítjuk be, amelyeket csavarjaik oldása után a 20 perselyben kialakított 21 körhoronyban eltolunk, majd új helyzetükben a csavarok meghúzásával rögzítünk. A 2. ábrán a középhelyzetet, valamint a két átmenet helyét A, B és C szimmetriavonalakkal érzékeltet­tük. Mindaddig, amíg a 24 forgatógombot a 32 és 34 ütközőkkel határolt szögtartományban forgat­juk, vagyis a fölső 18 tartó forgatása nem ütközik akadályba, az alsó 16 tartó a fölső 18 tartóval együtt fordul el, mert - mint említettük — a 44 rugó a 40 görgőt a 38 reteszelő pályába nyomja és ezzel a két 16 és 18 tartó között erőzárlatos kapcsolatot létesít. Mihelyt azonban a 30 nyelv például a 34 ütközővel érintkezik, a 24 forgatógomb továbbfor­­gatásával a 26 fogaskerék és az ezzel kapcsolódó 16a fogasléc útján az alsó 16 tartót arra kénysze­rítjük, hogy a fölső 18 tartó mentén elcsúszva a 10 gyémántot egyenes vonal mentén menessze. Ezt lehetővé teszi a 38, 40, 44 reteszelő szerkezet, amelynek 40 görgője a 44 nyomórugó ellenében legördül a 38 reteszelő pályán, miközben a szerszámtartó 14 fej a 48 és 50 laprugók defor­mációját követve önmagával párhuzamosan elmoz­dul és a 10 gyémántot például a C szakaszon a 64 nyű irányában meneszti. A laprugók szélső hely­zeteit a 3. ábrán kettős eredményvonallal érzékel­tettük és 66, illetőleg 68 hivatkozási számmal jelöltük. A szerszámtartó 14 fej önmagával pár­huzamos elmozdulását kettős 70 nyíl jelzi. Az egyenesvonalú elmozdulás mindaddig tart, amíg a 10 gyémánt a 12 köszörűkorongról le nem fut. Ekkor megfelelő előtolás után a 10 gyémántot az előbbivel ellentétes értelemben menesztjük. Evégből a 24 forgatógombot az előbbivel ellentétes értelemben forgatjuk. Az alsó 16 tartó tehát visszafelé csúszik, miközben a 40 görgő egyre mélyebben hatol a 38 reteszelő pályába. A 10 gyémánt a 64 nyíllal ellentétes irányban egyenes vonalon halad. Amire a 10 gyémánt eléri az átmenet C helyét, a 40 görgő is eljut a 38 reteszelő pálya legmélyebb pontjára. Ekkor tehát ismét beáll a két 16 és 18 tartó közötti erőzárlatos reteszelés, aminek követ­keztében a 24 forgatógomb forgatásával a fölső 18 tartó is elfordul. A 10 gyémánt most a C A B íves szakaszon halad. A B sík elérésétől kezdve a 30 nyelv 32 ütközőnek ütközik és a 40 görgő ismét kiszorul a 38 reteszelő pályából. A 10 gyémánt most a profilnak a B síknál kezdődő egyenes szakaszát szabályozza le. Amikor a 10 gyémánt lefutott a profilról, a fentiekben leírt folyamatot az ellenkező irányban megismételjük. Ha a profil csak körívből áll, a 10 gyémántot 5 közvetlenül a 28 forgatógombbal is meneszthetjük. Láthatjuk, hogy a 48 és 50 laprugók az átmenetek B és C helyén automatikusan biztosítják a holtjátékmentes üzemhez szükséges terhelést és ezzel az ismert szerkezetek szabatossági hibáinak 10 kiküszöbölését. A találmány szerinti berendezés előnye azonban nemcsak az, hogy - ellentétben az ismert meg­oldásokkal — a lehúzó 10 gyémánt az íves BAC 15 szakaszhoz érintőlegesen csatlakozó egyenes sza­kaszokat is megszakítás nélkül munkálja meg, hanem az is, hogy a laprugók révén az illesztési hézagok ' és a mozgás közben változó erők okozta deformációk hatását kiküszöböli és ezzel a korong- 20 szabályozás pontosságát eddig el nem ért fokon biztosítja. Ehhez járul, hogy a 10 gyémánt moz­gató szervei, vagyis a 24 forgatógomb a 12 köszörűkorong körzetéből, tehát balesetveszélyes térségből veszélytelen helyre kerülnek. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés alakos köszörűkorongok (12) 30 leszabályozására, amelynek gyémánttartó feje (14), ezt állítható ütközőkkel (32, 34) meghatározott szögtartományban (BC) körív (62) mentén, e szögtartományon kívül a körívhez érintőlegesen csatlakozó egyenesek (64) mentén elmozdítható 35 menesztő szerkezete, valamint a két elmozdulás között erőzárlatos kapcsolatot létesítő reteszelő szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a menesztő szerkezet a gyémánttartó fejjel (14) összekötött alsó tartóból (16) és ennek működtető tengelyén 40 (22) ágyazott fölső tartóból (18) áll, a reteszelő szerkezet (38, 40, 44) a két tartó (16, 18) közé van iktatva, a két tartóval pedig ezek kölcsönös elmozdulásával szembeható erőtároló (48, 50) van összekötve. 45 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erőzárlatot létesítő reteszelő szerkezet az alsó tartón rögzített vezető­testben (36) kialakított reteszelő pályából (38), ezzel kapcsolódó görgőből (40), valamint e görgőt a 50 reteszelő pályába szorító nyomórugóból (44) áll, amely a fölső tartón (18) rögzített fészekre (46) támaszkodik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartók (16, 55 18) kölcsönös elmozdulásával szembeható erőtároló egyik végükön a fölső tartón (18), másik végükön a gyémánttartó fejen (14) rögzített laprugókból (48, 50) áll. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 804450 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Thumbnails
Contents