174059. lajstromszámú szabadalom • Ejárás 2,3-dometil-pentanál előállítására

3 174059 4 izomerizálása teljesen visszaszorul. A találmányunk tárgyát képező eljárásban felhasznált ródiumkarbo­­nil-katalizátorok — a foszflntartalmú ródiumkarbo­­nil-vegyületekkel ellentétben - már kis koncent­rációban is nagyfokú hatékonyságot fejtenek ki. Az átalakulás jó eredményekkel végezhető el a betáplált 3-metil-2-penténre vonatkoztatva 10—lOOOppm ródium-koncentráció mellett. A ródi­­um-koncentráció előnyösen 50-200 ppm. Az átalakulatlan ródiumkarbonil a reakcióelegy­­ből — a ródiumkarbonil-foszfin-komplexszel ellen­tétben — rendkívül egyszerűen választható el is­mert eljárások segítségével (pl. nagyfelületű szilárd anyagon történő adszorpció, az oxo-nyerstermék gőzzel, halogénekkel, vagy karbonsavakkal történő kezelése.) Az olefin szénmonoxiddal és hidrogénnel tör­ténő reagáltatását általában 70—150 °C-os hőmér­sékleten, előnyösen 90—110°C-on és 200—400 bar, előnyösen 250—320 bar nyomáson végezhetjük el. A szénmonoxidot és hidrogént 3:1—1 :3, elő­nyösen 1 :1 arányban alkalmazhatjuk. A reakció oldószer jelenlétében vagy anélkül hajtható végre. Reakcióközegként ciklohexánt, toluolt, tetrahidro­­furánt vagy más iners szerves oldószereket alkal­mazhatunk. A reakcióban képződő, a katalizátortól megszabadított aldehidelegyből a kívánt 2,3-dimetil­­-pentanált pl. nagyvákuumban történő desztilláció­sai nyerhetjük tisztán ki. A 2,3-dimetil-pentanál trankvillánsok, antihipertóniás szerek és altatók I. előállításánál felhasználható értékes kiindulási anyag. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél- 5 dákra korlátoznánk. 1. példa 10 2,1 liter űrtartalmú nagynyomású berendezésbe 400 g 3-metil-2-pentént és 40 mg rádiumot (2-etil­­-hexanoát alakjában) mérünk be és 90° C hőmérsék­leten 260-270 bar nyomáson ekvimoláris szén­­monoxid-hidrogén eleggyel reagáltatjuk. A reakció 15 7 óra alatt végetér. A reaktort lehűtjük, feszte­­lenítjük és a nyers reakciótermék összetételét vákuumdesztilláció és gázkromatográfiás elemzés alapján meghatározzuk. 99,9%-os 3-metil-2-pentén átalakulás mellet az izomer C7-aldehidek 81,3%-a 20 2,3-dimetil-pentanál alakjában van jelen. (I. táb­lázat, 1. kísérlet) 2-4. példa 25 2,1 liter űrtartalmú nagynyomású berendezésben 400 g 3-metil-2-pentánt rádium jelenlétében az 1. példában ismertetett eljárással analóg módon, az I. táblázatban megadott reakciókörülmények között hidroformilezünk. Az elért kitermeléseket ugyan- 30 csak az I. táblázatban adjuk meg. 3-metil-2-pentén hidroformilezése rádium (2-etil-hexanoát formájában) jelenlétében Példa Ródium Hőmér­séklet Nyomás Kitermelés: 100 g 3-metil-penténből (g-ban) Reakcióidő száma (ppm) (°C) (bar) öle- 2,3-dime- 3-etil- 4-metil­­fin til-pen- penta- hexanál egyéb tanál nál (óra) 1. 100 90 270 0,1 108,5 3,7 21,3 1,9 7,0 2. 100 80 270 9,4 103,8 2,2 16,3 0,5 7,5 3. 100 100 270 102,0 3,8 27,6 2,0 5,5 4. 1000 90 270 0,1 110,5 3,5 19,4 2,0 5,0 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 2,3-dimetil-pentanál előállítására 3-me­­til-2-pentén szénmonoxiddal rés hidrogénnel 70—150°C hőmérsékleten és 200—400 bar nyomá­son ródiumvegyület-katalizátor jelenlétében történő reagáltatása útján, azzal jellemezve, hogy rádium- 60-vegyületként valamely ródiumkarbonil-vegyületet alkalmazunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rádiumot 10—1000 ppm, előnyösen 50—200 ppm koncentrá­cióban alkalmazzuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 804449 - Zrínyi Nyomda, Budapest 2

Next

/
Thumbnails
Contents