174055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas protein előállítására főtt húsból

3 174055 4 szálas protein számos élelmiszer-termék készítésére használható és kényelmesen összedolgozható primer hús-forrásokkal olyan élelmiszer-termékek előállítása érdekében, amelyek tetszetős külsővel és kellemes illattal rendelkeznek, továbbá kiadósak. Ilyen kü­lönálló hosszú protein-szálak előállítására alkalmas eljárásokat ismertetnek a 3 662 671, a 3 662 672, a 3 821 453 USA-beli szabadalmi leírások és a 28 091 számú újból megadott USA szabadalom. Az említett szabadalmak különböző olyan protein­­-anyagot írnak le, amelyek az azokban leírt eljárás szerinti szálak előállítására használhatók. Ilyen anyagok a növényi proteinek, így a szójabab és más olajosmag-lisztek, állati proteinek, így albumin vagy kazein, mikrobák által termelt proteinek, így élesztőből és petroproteinből származó anyagok. Az ismertetett eljárás azt bizonyítja, hogy ez egy hatásos megoldás módosított protein-termékeknek protein-forrásokból való előállítására alkalmas más eljárásokhoz kapcsolódó kísérő jelenségek számára. A jelentős előnyök ellenére, amelyeket a hosszú szálas protein előállítására szolgáló fenti eljárások nyújtanak, ezek és más ismert eljárások vala­mennyien megkívánják olyan protein-forrás legalább részbeni jelenlétét, amely „főtelen”-nek tekinthető vagy amelyet semmilyen mértékű hőhatás nem ért vagy kémiai kezelést nem kapott és így denatu­­rálatlan állapotban maradt. Általában megállapít­ható, hogy a technika állásához tartozó, a protein szerkezetmódosítására irányuló eljárások legtöbb­jénél legalább bizonyos mennyiségű fotelen prote­inre van szükség módosított termék előállításához. Húshoz hasonló protein-termékek előállítására szol­gáló fenti eljárások sikerei ellenére még mindig szükség van valamely protein-forrás, így teljesen „főtt” hús, vagy olyan protein-forrás, amely való­jában főzve van, vagy a szerkezetmódosítás előtt lényegében denaturált állapotban került, módosítá­sára szolgáló hatásos módszerre. Mindezideig egyetlen olyan megoldás vált is­mertté, amelynek során főtt protein-forrás került felhasználásra módosított protein-tartalmú élel­miszerek és hasonlók előállítására. Ennél a módszer­nél adalékanyagokat vagy kötőanyagokat alkal­maznak, a főtt húst ezzel kombinálják és hengerük vagy állati bélbe töltik, így egységes szerkezetet kapnak az említett termék készítéséhez. A kelet­kező termék meglehetősen mesterséges megjelenést mutat és a proteinforrás az ezt követő kezelés és bánásmód során veszít szerkezeti minőségéből, amelyet a fogyasztó rendszerint olyan protein­­-forrással, így hússal, hasonlít össze, amely frissen főtt. így tehát nagy szükség volt egy eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi olyan „főtt” protein-források újraalakítását vagy módosítását, amelyeket az eddig ismert proteinmódosító eljárá­sokra alkalmatlannak tartottak. A találmány kiküszöböÜ a felsorolt nehézségeket és eljárást ad „főtt” protein-forrás szerkezetének változtatására vagy módosítására annak érdekében, hogy kívánatos és ehető élelmiszer-termékeket le­hessen készíteni. A találmány szerinti eljárás álta­lában a 3 662 671, a 3 662 672, a 3 821 453 számú USA-beli szabadalmi leírásokban és a 28 számú újból megadott szabadalomban ismertetett eljárások továbbfejlesztése azzal, hogy pontosan meghatároz egy sor fontos körülményt, ideszámítva azokat a hőmérséklethatárokat is, amelyeknek döntő jelen­tősége van szálas protein előállításánál inkább „főtt”, mint „fotelen” protein-forrásból. A talál­mány tökéletes megértése végett és azért, hogy meg lehessen határozni azokat a protein-forrásokat, amelyek átalakítására az eljárás használható, szük­ségesnek látszik azoknak a protein-forrásoknak a pontos leírása, amelyeknél az eljárás alkalmazható, ennélfogva definiálni kell a „főtt” megjelölés fogalmát. Ez annál is inkább fontos, mert ez a megjelölés valóban szubjektív és az egyéni kíván­ságtól, valamint az ízléstől függ. Ennek figyelembe vételével arra a megállapításra jutottunk, hogy ennek a megjelölésnek a fogalmát akkor határoz­hatjuk meg pontosan, ha megvizsgáljuk a protein­­-forrás egyes alkotóit, és ezeken az alkotókon melegítés, kémiai kezelés vagy főzés hatására végbemenő változásokat. Ily módon eljutunk e megjelölés egy elfogadható definíciójához, amely a protein-forrás egyes alkotóin főzés hatására végbe­menő változásokon alapul. Ennek figyelembevéte­lével megállapítottuk, hogy a gél-elektroforézis, amely egy elfogadott módszer, különösen hatásos eljárás a húsforrás egyes alkotóinak az elválasz­tására és azonosítására, mimellett lehetővé válik a melegítés vagy a főzés hatásának az értékelése az egyes alkotókra. Ily módon a „főtt” megjelölés meghatározását, amelyet a leírásban alkalmazunk, megadjuk. A „főtt” megjelölés melegítés vagy kezelés hatására létrejövő állapotot jelent, amelynél a kérdéses húsforrás elektroforetikus sávjainak az erőssége, amelyeknek a relatív elmozdulása 0,13 és 0,32 között van, lényegesen csökken gél-elekt­roforetikus módszerrel való mérésnél, elsősorban poliakrilamid gélelektroforézises mérésnél. Fotelen vagy nyers húsforrások egy elektroforetikus mintája nagy százalékban tartalmaz ismeretlen alkotókat, valószínűleg hőérzékeny enzimeket az elektrofore­tikus minta említett relatív elmozdulási tartomá­nyában. A hőkezelés és a kémiai kezelés, ennek megfelelően pedig a főzés mértéke, befolyásolja ezeknek az enzimeknek vagy bármely - ezeknek a sávoknak megfelelő — anyagoknak a viszonylagos erősségét, és e sávok erősségében mutatkozó csök­kenés azt az időpontot képviseli, amelynél a protein-forrás már „főtt”. A találmány szerinti eljárás során olyan „főtt” protein-forrásokat alkal­mazunk, amilyeneket a fenti megjelöléssel defini­álunk, így a „főtt” meghatározást használhatjuk arra, hogy megkülönböztessük a találmány szerinti protein-forrásokat a már ismert szerkezetmódosí­tásra szolgáló eljárásoknál alkalmazott protein-for­rásoktól. Ahogy már említettük, ezek a módosítási eljárások nyers vagy fotelen protein-forrás legalább részbeni jelenlétét kívánják meg. A 3 662 673 lajstromszámú USA szabadalmi leírás nyújtott, szövetszerkezetű fehéijetermék előállítását ismerteti, melynek során a gyurmát légköri nyomáson főzik mikrohullámú besugárzás segítségével. Ennél az ismert eljárásnál nem főzött fehérjeforrást hasz­nálnak és az eljárást amint már az előbb említettük, légköri nyomáson végzik, ami nem teszi lehetővé kritikus körülmények figyelembevételét, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents