174052. lajstromszámú szabadalom • Elektrofotgráfiai jelrögzítő anyag
3 174052 4 ból, vagy több ilyen polimer keverékéből és egy vagy több (3) általános képletű 1,4-bisz(stiril)-benzol-származékból áll. A (3) általános képletű 1,4-bisz(stiril)-benzol-származékok előnyösen úgy épülnek fel, hogy az R7 és Rg csoportok legalább egyike ciano-csoportot jelent és a fennmaradó R7-R14 helyettesítők azonosak vagy eltérők, és hidrogénatomot, ciano-, alkoxi-, alkil-, vagy aril-csoportot, halogénatomot, nitro- vagy amino-csoportot jelentenek. A (3) általános képletű adalék mennyisége előnyösen 0,5—30%. A találmány szerint alkalmas 1,4-bisz(stiril)-benzol-származékokként a (4)-(15) képleteknek megfelelő vegyületeket nevezzük meg például. Alkalmas fényelektromos vezető és filmképező polifenilén-vinilénekként a (16)-(22) általános képletek szerinti vegyületeket említjük meg példaként. Meglepő, hogy a találmány szerinti 1,4-bisz(stiril)-benzol-származékok hozzáadásával a polifenilén-vinilének elektrofotográfiai érzékenységének lényeges növekedését érjük el. A találmány szerinti elektrofotográfiai jelrögzítő anyag lényegesen előnyös tulajdonságaként ki kell emelni, hogy az ilyen keverékrétegek többkomponensű oldatokból, különleges esetekben azonban olvadékokból is könnyen előállíthatok, és hogy az érzékenységnövelő adalékokat relatíve nagy mennyiségben alkalmazhatjuk anélkül, hogy a polimertől láthatóan elválnának, és így transzparens rétegeket kapunk. Az alkalmazott fényelektromosan vezető polimerek egymással is homogénen keverhetők úgy, hogy ilyenfajta nagy molekulájú polimerek a mechanikus tulajdonságok megjavítására szolgálhatnak. Különösen értékes a találmány szerinti adalékokkal javított fényelektromosan vezető rétegek nagy kémiai és időbeli stabilitása. Az adalékok szintézise ismert módon történik, a csatolt példákban tereftál-aldehid vagy szubsztituált tereftál-aldehid és benzil-cianid vagy szubsztituált benzil-cianid, illetőleg p-xililén-dinitril és benzaldehid vagy szubsztituált benzaldehid kondenzációjával. A (16)—(22) általános képletű polimerek előállítása ismert módon történik. Elvileg az összes oldható, egymagában vagy kötőanyaggal réteget képező polifenilén-vinilén elektrofotográfiai érzékenységét meg lehet növelni a találmány szerinti adalékokkal. A találmány szerinti elektrofotográfiai jelrögzítő anyagok előállításának és az elektrofotográfia területén mutatott sajátságainak részleteit a következő példák tartalmazzák. 1. példa A (19) képletű, Mn = 2500 gjmól közepes mólsúlyú (a WP 84 272 szerint készült) polixililidén 9,64 g-ját 300 ml kloroformban feloldjuk és az oldatot összekeverjük 0,36 g (5) képletű 1,4-bisz(a-cianostiril)-2,5-dimetoxibenzol 200 ml toluollal készített oldatával. Ezt az oldatot felvisszük egy vezető szubsztrátumra és az oldószereket 30-115°C-on elpárologtatjuk, amikor egy mintegy 2 fim vastag, átlátszó fényelektromosan vezető réteg keletkezik. Egy ilyen réteget egy szokásos koronakisüléssel mintegy 350 V-ra tölthetünk fel. 40 Lux-szal történő megvilágításnál a réteg 1 másodperc alatt a fele potenciálra sül ki. Az 1. ábrán egy találmány szerinti fényelektromos vezető réteg érzékenység-nyereségét mutatjuk be a kisülési görbék segítségével egy szokásos, azonos hordozóra felvitt polixililidén-réteghez viszonyítva, amelyet a 2. példa szerint állítottunk elő. 2. példa Az 1. példában megnevezett, (19) képletű polixililidén 10,0 g-jának 500 ml kloroformmal készített oldatából vezető szubsztrátumra mintegy 2 ßm vastag, transzparens fényelektromos vezető réteget viszünk fel. 3. példa 500 ml toluolban feloldunk 9,23 g-ot a (20) képletnek megfelelő, Mn = 4300 g/mól közepes mólsúlyú kopolimerből, amelyet a WP 101418 2. példája szerint, 50 mól% l,4-bisz(a-klórbenzil)-benzolból és 50 mól% 2,5-dimetoxixililidén-dikloridból dehidrohalogénezés útján kaptunk, és 0,77 g, az (5) képletnek megfelelő l,4-bisz(a-cianostiril)-2,5-dimetoxibenzolt. Ezt az oldatot felvisszük egy vezető szubsztrátumra, ahol az oldószer elpárolgása után 2/im vastag, transzparens fényelektromos réteg keletkezik. Egy ilyen réteget szokásos koronakisülés segítségével mintegy 350 V-ra lehet feltölteni. 40 Lux-szal való megvilágításnál a réteg 1,5 másodperc alatt a fele potenciálra sül ki. 4. példa A 3. példában megnevezett (20) képletű kopolimer 9,81 g-ját 0,19 g (6) képletű 1,4-bisz(a-cianostiril)-2-nitrobenzollal együtt 500 ml toluolban oldjuk. Ebből az oldatból egy vezető szubsztrátumra 2 pm vastag, transzparens fényelektromos vezető réteget viszünk fel. Elektrofotográfiás üzemeltetés során ez a réteg hasonló tulajdonságokat mutat, mint az 1. és 3. példákban előállított rétegek. 5. példa A 3. példában megnevezett (20) képletű kopolimemek 6,36 g-ját 3,11 g, Mn = 35 000 g/mól közepes mólsúlyú poli-p{oí,a’-difenil)-xililidénnel [amelyet a (16) képletű 1,4-bisz(diklórbenzil)-benzol és az (5) képletű l,4-bisz(a-cianostiril)-2,5-dimetoxibenzol 0,53 g-jának dehidrohalogénezésével állítottunk elő] együtt 500 ml toluolban oldjuk, és ebből az oldatból vezető szubsztrátumra mintegy 2 pm vastag, transzparens fényelektromos vezető réteget viszünk fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
