174044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli elektrolitból alkotott, célszerűen hengeres alakú áramforrások légzáró lezárására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

MAGYAR NËPKÔZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174044 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. V. 03. (NA—1036) H 01 M 2/02 Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. III. 31. Nabiullin Faat Khatovich, gépészmérnök, Gertsik F.fim Mikhailovich, gépészmérnök, Rabinovich Vyacheslav Anatolievich, gépészmérnök, Moszkva, SoMatenko Vladimir Andreevich, gépészmérnök, Novoszibirszk, Rodionov Jury Timofeevich, gépészmérnök, Moszkva, Szovjetunió Eljárás alkáli elektrolitból alkotott, célszerűen hengeres alakú áramforrások légzáró lezárására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés alkáli anyagú elektrolitot tartalmazó áramforrások (tele­pek) előállítására, különösen eljárás, célszerűen hengeres alakú áramforrások légzáró lezárására. A találmány tárgyát képezi továbbá az eljárás megva- 5 lósítására szolgáló berendezés is. Az alkáli elektrolittal alkotott áramforrások hermetikus lezárásának problémáját az veti fel, hogy az áramforrásokban alkalmazott alkálilúgok, pl. a káliumhidroxid nagy higfolyósága miatt a 10 villamos cellák fémfedéllel lezárt tokjaiból — amelyben szigetelő közbetét van elhelyezve — könnyen kifolynak. Az alkáli anyagú elektrolitnak a cellákból való kifolyásának meggátolásánál a cella cinkjének kor- 15 róziója folytán keletkező hidrogén távozását min­denképpen biztosítani kell. Az ismert cink-mangán elemeknél az alkáli oldat mozgékonyságát burgo­nyakeményítő, liszt vagy más hasonló tömítő­anyagok hozzáadásával csökkentik. A legtöbb eset- 20 ben azonban az alkáli anyagok kifolyását a nem tökéletesen hermetikus lezárás következtében nem lehet teljesen kiküszöbölni. Az igen jó minőségű tömítés kialakításánál (bepréselés) viszont a cellából a gázok nem képesek eltávozni, minek követkéz- 25 tében az egész cella geometriai méretei megvál­toznak és így deformáció jön létre. Már ismeretes egy olyan eljárás az áramforrások hermetikus lezárására, amelynek során egy herme­tikus lezárást biztosító szigetelő betétnek a cella 30 2 tokja és fedele közé való beillesztésével igyekeztek a fenti feladatot megoldani [lásd pl. V. N. Danye und N. F. Rysukhin „Proizvodstvo galvanichesikh elementov i baterei”, (1970) könyvének 204-246. és 296—298. oldalait]. Ennél az ismert eljárásnál a megvalósításra szolgáló berendezés olyan csőprésbélyeggel rendel­kezik, amelynek rugózott leszorítókése van, amely­­lyel a cella hosszanti tengelyére harántirányban állított cellafedelet egy iámhoz szorítják. A cella­tokokat olyan hüvely veszi fel, amely támcsap­­ággyal rendelkezik, és amelynek profilja a cella alsó részének profiljával megegyező. Hogy ezzel az ismert eljárással és az ismert berendezéssel a hermetikusan rögzítendő közbetét mindig azonos szorítóerővel legyen rögzíthető, fontos előfeltétel, hogy a szerkezeti elemeknek és a hermetikusan lezárandó áramforrás alkatrészeinek pontosan azonos méretűeknek kell lenniük. Ez a felvétel a tömeggyártásnál, ahol a termelés önkölt­ségének minimálisnak kell lennie, gyakorlatilag alig oldható meg. A fentiek következtében a cellák előállításánál, illetve a hermetikus tömítés minőségi vizsgálatánál az áramforrás valamennyi szerkezeti elemének alap­­méreteit gondos minőségvizsgálatnak kell alávetni. A hermetikus lezárás befejezése után a művelet minőségi jellemzőit ugyancsak pontos térfogat­méréssel kell ellenőrizni.

Next

/
Thumbnails
Contents