174042. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona vetésének ellenőrzésére
7 174042 8 A gyakorlatban a 31 start órajel kimeneten levő start impulzusok periódusideje kb. 1-3 secundum, a 32 mintavételező órajel kimeneten levő impulzusoké pedig kb. 0,5—500 millisecundum. Ezen időértékek változtatása a 4 órajelgenerátor vezérlő segítségével lehetséges, és a beállítást mindig az adott vetési típus és magfajta, továbbá a vetési sűrűség tulajdonságainak megfelelően kell elvégezni. Az időtartam érzékelő 21 tároló által előállított start-stop időtartam információjának kiértékelését a második 22 tároló végzi, amelynek 27 engedélyező bemenetét az időtartam érzékelő 21 tároló kimenete vezérli. A 31 start órajel kimenet start impulzusai a 26 törlő bemeneten keresztül a második 22 tárolót alapállapotba állítják. Az így törölt második 22 tároló a 32 mintavételező órajel kimenetről a 28 dinamikus órajelbemenetére vezetett impulzusok hatására csak altkor tud átbillenni, ha a 32 mintavételező órajel kimenetről az impulzus még a start-stop időtartam alatt érkezik. Ha ez az érzékelt start-stop időtartam rövid, vagyis megfelelő a magáramlás, akkor egyetlen mintavételező órajel sem érkezik a 32 mintavételező órajel kimenetről az érzékelt start-stop időtartam alatt, így a második 22 tároló alapállapotban marad, és a 29 hibajel kimeneten nem történik hibajelzés. Ha az érzékelt start-stop időtartam hosszabb, és időtartama alatt a 28 dinamikus órajelbemenetre legalább egy mintavételező órajel érkezik, akkor - amint ezt a 6. ábra idődiagramjai is szemléltetik — a második 22 tároló bebillen, és ezt a bebillent állapotot a 31 start órajel kimeneten megjelenő és a következő mérési ciklus kezdetét kijelölő start órajel megérkezéséig tárolja. A második 22 tároló bebillent állapotában a 29 hibajel kimeneten hibajelzés jelenik meg. A második 22 tároló így a mintavételező órajelek alatt mintát vesz a 21 tároló állapotáról, és a vett mintát a következő start órajel kezdetéig tárolja. A következő mérési ciklus a 31 start órajel kimenet újabb impulzusával kezdődik, mely másik érzékelési és kiértékelési folyamatot indít el. A diszkrét érzékelési és kiértékelési folyamatok így periodikusan ismétlődnek. A 2 vonalfigyelő egyszerűbb kiviteli alakját a 7- ábra és ennek működési diagramját a 8. ábra szemlélteti. Ennél a kiviteli alaknál csupán a start-stop érzékelési folyamatot realizáljuk. A kiértékelést most nem időkvantálás alapján, hanem a vetési művelet időparamétereit is figyelembe véve, a 7 kijelző által nyújtott információ alapján végezzük el. A 8. ábra szerinti idődiagram jól szemlélteti, hogy a 7. ábrán bemutatott dinamikusan érzékeny 20 komparátor és az időtartam érzékelő 21 tároló a 29 hibajel kimenetén a start-stop időtartam érzékelésnek megfelelő jelet ad ki. A 29 hibajel kimeneten megfelelő magáramlás esetén csak egészen rövid időtartamú impulzusok jönnek létre, (ezeket a 8. ábra léptékében nem lehet feltüntetni), amelyek időtartama mindössze néhány millisecundum. Ezt a rövid időintervallumot sem az 5 hibajelcsoportosító, a 6 erősítő, a 7 kijelző, sem pedig az érzékelést végző személyek sem tudják érzékelni, hiszen a teljes ciklusidő is csupán néhány secundum. Megfelelő magáramlás esetén a 31 start órajel kimenetről bebillentett 21 tárolót az 1 érzékelő átalakító impulzusainak élével billentett 20 komparátor a 24 stop bemenet vezérlésével nagyon rövid idő alatt visszabillenti, a start-stop impulzus rövid ideig áll fenn, és a 29 hibajel kimeneten a rövid ideig megjelenő hibajel impulzus nem jelent problémát, mivel a kijelzést végző csatorna olyan integrálási tulajdonságokkal rendelkezik, hogy az igen rövid start-stop időtartamok nem hozhatnak létre látható hibajelzést. Nem megfelelő, azaz nem elég sűrű magáramlás esetén azonban az érzékelt start-stop időtartam hosszabb, például néhányszor 100 millisecundum lesz, és a 7 kijelző, például fénykijelző, a start-stop időtartamnak megfelelő időtartamú kijelzést ad. Ezt a felvillanást az emberi szem már érzékeli, és ennek révén a kezelő személy a hibáról értesül. Tartós hibás állapot, tehát bármely jellegű dugulás vagy maghiány esetén a 29 hibajel kimeneten tartós hibajelzés jelenik meg. A 2 vonalfigyelő 5. ábra szerinti megvalósításában tartós hiba esetén a második 22 tároló alapállapotba való visszabillentése miatt a 31 start órajel kimeneten megjelenő impulzus kezdete és az azt követő első mintavételező órajel (32 mintavételező órajel kimenet) megjelenése közötti rövid időtartamra a hibajelzés megszűnik, mert a 26 törlő bemenet vezérlésekor a 29 hibajel kimenet logikai „0” értéket vesz fel, és ez a logikai állapot csak a 28 dinamikus órajelbemenet és a 27 engedélyező bemenet együttes vezérlésekor, tehát a mintavételező órajel impulzus alatt változik meg. Ez az idő azonban mintavételező órajel periódusidejének megfelelő beállításával, továbbá a hibajelző csatorna integráló tulajdonsága miatt az emberi szem számára nem észlelhető. Az 5 hibajelcsoportosító szerepe „i” darab vetőcső és a hozzátartozó figyelőcsatorna összefogása és közös 6 erősítő és 7 kijelzőre való koncentrálása. Az 5 hibajelcsoportosítók alkalmazását az a gyakorlati tény indokolja, hogy kis valószínűséggel lép fel egymás mellett levő vetőcsövekben egyidejűleg dugulás, továbbá az egymás mellett levő vetőcsövek együttes ellenőrzése hiba esetén nem bonyolítja az ellenőrzési munkát. A koncentrálással pedig jelentős számú áramköri egységet lehet megtakarítani. A meghibásodott vetőcső megjelölése azonban - amennyiben erre szükség van - könnyen megoldható, hiszen a 2 vonalfigyelő 29 hibajel kimenetein viszonylag hosszú ideig fennálló hibaimpulzusok vannak jelen. Mivel minden vezetőcsőhöz egy-egy jól meghatározott 29 hibajel kimenet tartozik, ezen kimenetek az ábrákon nem feltüntett jelző áramkörhöz csatlakoztathatók, amely kimenetén a meghibásodott vetőcső számát azonosító jelzést, célszerűen sorszám kijelzést hozhat létre. Az ilyen jelzőáramkör felépítése már régóta ismert, ezért ezt részletesen nem ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
