174037. lajstromszámú szabadalom • Berendezés érrendszeri megbetegedések kórtüneteinek meghatározására
3 174037 4 egység kimenetei egyrészt átlagképző egységen, másrészt tároló áramkörön át második különbségképző egység bemenetelre csatlakoznak. A második különbségképző egység egyik kimenete szélsőértékképző egységen át szorzóegység egyik bemenetére van kapcsolva, míg a szorzóegység másik bemenete a második különbségképző egység második kimenetével van összekötve. Egy további előnyös kiviteli alaknál a feldolgozó és kiértékelő áramkör két bemenettel rendelkezik, amelyek egy-egy analóg-digitál átalakítón, szélsőérték képző egységen és különbségképző egységen át egy-egy átlagképző egység és tároló áramkör bemenetére vannak kapcsolva, amelyek kimenetei egy-egy különbségképző egység bemenetéivel vannak összekötve. Az utóbbi különbségképző egységek kimenetei további szélsőértékképző egység bemenetelre vannak kapcsolva, és ezen szélsőértékképző egység kimenete szorzóegység másik bemenetére egy további különbségképző egységen át az átlagképző egységek kimenetei csatlakoznak. a találmány szerinti berendezés fontos előnye, hogy lehetővé teszi a periodikus analóg jelek digitális feldolgozását és értékelését, valamint gyors, objektív és összehasonlítható eredményeket szolgáltat. Ennek következtében tömeges szűrővizsgálatoknál is előnyösen alkalmazható. Mivel a vizsgálati eredmény számszerűen jelenik meg, a berendezés kezelését betanított személy is végezheti. A számérték alapján elkülöníthetők az egészségesektől a betegek, illetve azok, akik esetében további vizsgálatra van szükség, sőt a betegség súlyosságára is következtetni lehet. A találmány tárgyát rajzok alapján az alábbiakban részletesen ismertetem. A rajzokon az 1. ábra egy periodikus jel, a 2. ábra a szélsőértékek különbségének abszolút értékei, a 3. ábra további jelalakok, és a 4-6. ábrák a találmány szerinti berendezés célszerű kiviteli alakjainak tömb vázlata. A találmány szerinti berendezéssel az érzékelést a test két oldalán, a test főtengelyére szimmetrikus két ponton végezzük, ami a két oldal összehasonlításával lehetővé teszi a kóros elváltozások gyors kimutatását. Az 1. ábrán az egyik mérőponton érzékelt periodikus görbe látható. A találmány szerinti berendezéssel a felvett görbe minden félperiódusában meghatározzuk az yiSz szélsőértéket, és képezzük az egymást követő yiSz szélsőértékek különbségeinek yjX abszolút értékét. Képlettel kifejezve: Yix = (yisz - y(i+osz) [i] ahol 1 <i <2n — 1, és n: periódusszám. A következő lépésben képezzük az Yjx abszolút értékek Yxx átlagát, azaz 2n-l 2n-l Ezután meghatározzuk az Yxx átlag és az egyes Yjx abszolút értékek AYjx eltérését, tehát: AYiX = Yix - Yxx [3] A fenti lépéseket a test két oldalán, két egymásra szimmetrikus A, B mérőpontról nyert mindkét jellel elvégezzük. így tehát a [2] képletből az A és B mérőpontokra egy-egy YAXx illetve YB xx átlagot kapunk. A következő lépés a [3] képlet szerinti lépéssel egyidejűleg is elvégezhető. Ebben a lépésben a [2] képlet szerint az A és B mérőpontokra meghatározott átlagok különbségét képezzük: AYXX =(YAXX - YBXX) [4] Miután a [3] képlet szerint az A és B mérőpontra meghatároztuk a AYAix illetve a AYB;X eltéréseket, megkeressük ezen értékek együttes halmazának szélsőértékeit. Mivel az eltérések pozitív és negatív előjelűek, két AYSzix és AYBz2X szélsőértéket kapunk. Ezután meghatározzuk ezek abszolút értékének AYmaxx összegét: AYmaxx =(AYSzlx) + (AYSz2x) [5] A [4] képlet szerinti AYXX különbség és az [5] képlet szerinti AYmaxx abszolút érték szorzataként egy G mutatót állítunk elő: G = AYXX • AYmaxx [6] A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a G mutató értéke jellemző a beteg állapotára. Például a Doppler-módszerrel felvett görbék esetén a vizsgált személy egészségesnek tekinthető, ha a G mutató értéke kisebb 4-nél. Ha G nagyobb, mint 4, kóros tünettel állunk szemben. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a G mutató értéke a betegség súlyosságával arányosan növekszik. Célszerűen az YAXX és YBXX átlagok YKXX középértékét is előállítjuk, mivel ez az érték is hasznos tájékoztatást ad a beteg egészségi állapotára vonatkozóan: A berendezés egyik célszerű kiviteli alakjánál az A, B mérőpontokról nyert periodikus yA, yB jelek minden periódusában meghatározzuk a pozitív illetve negatív yjmax és yjmin amplitúdókat, ahol j = 1 ... n és n a vizsgált periódusok száma. Ezután valamennyi félperiódusra képezzük az yjmax, yjmin amplitúdók abszolút értékeinek Yxx átlagár: n ^ Yjmax 4- (yjmin) yxx __íl!____________________[8] 2n Az így kapott Yxx átlag egy konstans szorzótényezőtől eltekintve gyakorlatilag ugyanazt az információt hordozza, mint a [2] képlet szerinti Y*x átlag. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
