174032. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csövek tengelyirányának ellenőrzésére koherens fényforrás és céllap segítségével
3 174032 4 munkavédelmi szempontból js megfelelő berendezés kialakítása, amely könnyén kezelhető, azonkívül gyors- és nagypontosságú mérést tesz lehetővé. További követelmény a berendezéssel kapcsolatban az, hogy alkalmas legyen egyik végén zárt és kisátmérőjű csövek tengelyy-ányának meghatározására is. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően a berendezés egyszerű kezelhetőségében és a berendezéssel elvégezhető pontos iránymeghatározásban jelölhetjük meg. A találmány alapja az íj felismerés, hogy ha egy osztó segítségével a fénynyaiábot ketté osztjuk és a fénynyalábot egy-egy tükörrel az osztóra, majd azon keresztül a céltárgyra vezetjük, a csőtengely irányának meghatározása nagyon leegyszerűsödik. A találmány szerinti berendezés tehát olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amely a csövek tengelyirányáriak ellenőrzését koherens fényforrás és céllap segítségével végzi. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van) hogy egy hordelemre szerelt burkolatban a berendezésnek koherens fényforrása, a fényútban elhelyezett osztója, az egyik osztott fényútban elhelyezett visszaverőtükre, és a másik osztott fényúthan a burkolaton kívül az ellenőrzendő csőbe csapbal illesztett méretükre, valamint a két osztott fénynyalábnál kívülről állítható fényzáró szerve van A találmány értelmébeh célszerű, ha a koherens fényforrás és az osztó között eltérítő tükör van. Célszerű, ha a kohf;rens fényforrás és a fénynyalábosztó között h-ny nyaláb-kiterjesztő szerve van. Célszerű továbbá, ha a burkolaton belül elhelyezett visszaverő tükör, tényeltérítő tükör és a fénynyalábosztó legalább kétszabadságfokú beállítóval van ellátva. Célszerű még, ha a mérőtükör csapjára illesztett mérendő csőnek iránybeállító befogó készüléke van. Célszerű még, ha az első és második fényzáró szervek kétállapotúak, árnyak arretáló kapcsolóból és egyenesbevezetőből állnak. Az is célszerű, ha a féi,ynyaláb-kiterjesztő szervnek első és második lenc^éje) továbbá fényrekesze van. Célszerű továbbá, ha a csapos mérőtükörnek befogó- és védőszerve van. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés néhány példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Amint a rajzon láthat^ a legegyszerűbb példakénti kiviteli alaknál egy i hordelemre szerelt 2 burkolatban a berendezés,^ koherens 3 fényforrása, a fényforrás 4 fénynyalábjának útjában elhelyezett 11 osztója, az egyjk osztott 12 fénynyaláb útjában elhelyezett 13 vjjs^verőtükre, továbbá a másik osztott 14 fénynyajáb útjában a 2 burkolaton kívül elhelyezett és a mérendő 20 csőbe 17 csappal illesztett 16 mé,őtükre, valamint a két osztott 12, 13 fénynyalábnál kívülről állítható egy-egy fényzáró 22, 23 szerve van. A 2 burkolaton a második 14 fénynyaláb átvezetésére két 15 első és 26 második nyílás van. A példakénti kiviteli alaknál a koherens 3 fényforrás kis teljesítményű hélium-neon gázlézer, mely egy folyamatos fénynyalábot szolgáltat. Az alkalmazott gázlézer teljesítményét az iránymeghatározó berendezés és a 25 céllap távolsága - ami 20-25 méter -, a fénynyaláb-divergenciáját pedig a szükséges mérési pontosság határozza meg. Amint a rajzon látható, az iránymeghatározó berendezés közvetlenül a mérendő 20 cső elé kerül, így az zárt és kisátmérőjű csövek esetében is alkalmazható, továbbá maga a berendezés könnyen kezelhető és gyors iránymeghatározást tesz lehetővé. A 11 osztó után két 12 és 14 fénynyalábot kapunk. Az egyik osztott fénynyaláb a 13 visszaverőtükrön, majd ismét a 11 osztón és a 26 második nyíláson keresztül a 25 céllapra jut. Ezzel az első osztott 12 fénynyalábbal az iránymeghatározó berendezés helyzetét jelenítjük meg egy 27 első fénypontként a 25 céllapon. A második 14 fénynyaláb a 11 osztóról a 15 első nyíláson keresztül a mérendő 20 csőbe 17 csappal illesztett 16 mérőtükörbe, majd innen ismét a 15 első nyíláson, a 11 osztón és 26 második nyíláson keresztül a 25 céllapra jut, ahol ugyancsak egy 28 második fénypontként jelenik meg. Ez a 28 második fénypont all osztó jellemzőinek megfelelően párhuzamosan egy kissé eltolva jelenik meg. A 28 második fénypontnak ez a párhuzamos eltolódása egy konstans érték, ami az iránymeghaíározás pontosságát nem befolyásolja. A fentiek szerinti ismertetés feltételezi, hogy a 3 fényforrás 4 fénynyalábja közvetlenül, vagyis eltérítés nélkül jut a 11 osztóra és a 4 fénynyaláb a mérés szempontjából megfelelő kiterjedésű, tehát nem kell fénynyaláb kiterjesztőt alkalmazni. Amint az ábrán látható, az első osztott 12 fénynyalábot és a második osztott 14 fénynyalábot külön-külön az első 22 illetve a második 23 fényzáró szervvel lehet eltakarni. A kétállapotú 22, 23 fényzáró szervek arretáló kapcsolóból és egyenesbevezetőből állnak, amelyek segítségével egy lapocska tolható az első 12 és/vagy a második 14 fénynyaláb útjába. Ezekre a kapcsolásokra a 27 első és a 28 második fénypontok megkülönböztethetősége miatt van szükség. Mindkét 22, 23 fényzáró szerv a 2 burkolatra van szerelve. A találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakjánál a 3 fényforrás és a 11 osztó között 5 eltérítőtükör van. Ez a kiviteli alak lehetővé teszi, hogy a 16 mérőtükörről visszavert második 14 fénynyaláb, mely a 15 első nyíláson, a 11 osztón és a 26 második nyíláson keresztül a 25 céllapra jut, párhuzamos legyen a 3 fényforrás 4 fénynyalábjával, mely az 5 eltérítőtükrön 90°-ban megtörik. A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjánál a koherens 3 fényforrás és a 11 osztó között 6 fénynyalábkiterjesztő szerve van, amely 7 első lencséből, 8 fényrekeszből és 9 második lencséből áll. Ezek egy zárt hengerben vannak elhelyezve, amint a rajzon látható. A 6 fénynyaláb-kiteijesztő szerv alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ellenőrzéshez kisebb nyaláb átmérőjű 3 fényforrást alkalmazzunk. Tehát a 6 fénynyaláb-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
