174003. lajstromszámú szabadalom • Integrált áramköri tokszerkezet
MAGYAR SZABADALMI 174003 népköztársaság LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. III. 08. (Hl- 462) H 05 K 1/10 H 01 L 23/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. III. 28. /r- " * \ V J HIVATAL Megjelent: 1980. II. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Dálnoki Gáboi okleveles fizikus 40%, di. Földvári Rudolf Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, okleveles villamosmérnök 30%, Walton Gusztáv okleveles Budapest villamosmérnök 30%, Budapest Integrált áramköri tokszerkezet 1 A találmány tárgya előnyös tulajdonságokkal rendelkező integrált áramköri tokszerkezet, főleg hibridáramkörök részére. A feladatot az ismert megoldásoktól eltérően úgy oldottuk meg, hogy két forrasztható vezetőréteggel és áramkörrel vagy 5 áramkörökkel ellátott, egymás felé fordított hordozólapkát a kivezetői segítségével egy vagy több ponton egymáshoz forrasztottuk. Az integrált áramkörök tokozására igen sok eljárás ismeretes. A gyakorlatban megvalósított tok- 10 szerkezetek két főosztályra bonthatók, aszerint, hogy hermetikus vagy nem hermetikus lezárást biztosítanak. A hermetikus tokok lezárását a fémsapkánál forrasztásos vagy hegesztett kötéssel szokták biztosítani. Ezt a hermetikus zárást min- 15 den más esetben üveggel végzik, mely egyben szigetel is. A hermetikus tokszerkezet használata csak különleges esetekben indokolt, megvalósításuk műszakilag bonyolult feladat, és így hibrid integrált áramköröknél széles körben nem terjedtek el. 20 Műszakilag egyszerűbb megoldásúak a nem hermetikus tokszerkezetek, melyek elsősorban a hibrid integrált áramkörök tokozásánál terjedtek el, de monolit integrált áramkörök tokozásánál is 25 egyre inkább alkalmazzák. A gyakorlati életben bebizonyosodott, hogy a hibrid integrált áramkörök és a monolit áramkörök egy része nem igényli a szigorúbb követelményeket támasztó hermetikus tokszerkezeteket. 30 2 Az ilyen jellegű tokszerkezetek kizárólag az áramkörök mechanikus behatások elleni védelmét biztosítják. A nem hermetikus tokszerkezetek két fő csoportra oszthatók, nevezetesen az egyik csoport áramköreit valamely tokszerkezet elemei közé helyezik, a másik csoportban az áramköröket közvetlenül valamely ismert eljárással, pl. mártással, fröccsöntéssel műanyag burkolattal látják el, következésképpen nem tartalmaz semmiféle tokszerkezeti elemet, azoknál a tokozási eljárásoknál ahol tokszerkezeti elemek vannak, ezek lehetnek fémből vagy műanyagból, a szerkezeti elemek közötti kötést pedig lehet ragasztással vagy kiöntéssel létrehozni. A napjainkban kivitelezett tokozási módokra általánosan jellemző, hogy az áramkör a tok belsejében van, a tok mint további külső szerkezeti elem szükséges az áramkör védelmére, és ugyanaz az anyag biztosítja a szerkezeti elemek közötti mechanikus kötést és az áramkör lezárását. Mind a hermetikus, mind a nem hermetikus tokszerkezetekre közösen jellemző, hogy mivel az áramkörök a tok belsejében vannak, külön kell gondoskodni a hővezetésről a tok belsejéből a felülete felé. Továbbá fennáll az egyes szerkezeti anyagok eltérő hőkitágulási együtthatója, mely főleg a nagyobbméretű szigetelő alapú áramköröknél korlátozza a megengedhető hőmérsékleti tartományt, mivel a fellépő feszültségek a tokszerkezet vagy az áramkör roncsolódását okozhatják. 174003
