173983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés két különálló oszcillátorral hangolt átviteltechnikai mérőkészülék, előnyösen mérőadó vagy szelektív mérővevő jelfrekvenciájának számjegyes kijelzésére
3 173983 4 válik lehetővé, hogy az F mérőfrekvencia értékét nem közvetlenül, hanem az F = fi - fi min - fí + Í2k sajátos összefüggés alapján, annak jobb oldalán rendelkezésre álló mennyiségek mérésével állapítjuk meg, ahol az alkalmazott jelölések az alábbi jelentéssel bírnak: F = a beállított mérőfrekvencia, vagyis az átviteltechnikai mérőkészülék jelfrekvenciája, ami mérőgenerátor esetén a szolgáltatott kimenő jel frekvenciája, szelektív mérővevő esetén pedig az a jelfrekvencia, melynek vételére a vevő hangolva van. fi = a nagyátfogású oszcillátor pillanatnyi kimenő frekvenciája, fi min = a nagyátfogású oszcillátor legkisebb1 értelmezett frekvenciája. f2 = a kisátfogású oszcillátor pillanatnyi kimenő frekvenciája. f2k = a kisátfogású oszcillátor hangolási határai között célszerűen megválasztott közbenső frekvencia. A kétféle kihelzési mód közül az egyikben egy fő számkijelző egységen csak az fi —fi min értékét virtuális vivőként értelmezve, és egy mellék számkijelző egységen az f2k-Í2 értékét modulációs tartalomként, valamint előjelét modulációs fekvésként értelmezve jelenítjük meg. Ezt a módot a továbbiakban szétválasztott kijelzési módnak nevezzük. A másik kijelzési módban, amit a továbbiakban összevont kijelzési módnak nevezünk, a fő számkijelző egységen az f i -f| min-^ + f2k műveletsor eredményét, azaz F mérőfrekvenciát egyetlen konkrét frekvenciaérték formájában jelenítjük meg. Ilyenkor a mellék számkijelző egységet nem használjuk. A felbontóképesség növelésére a kijelzéshez használt t'2 frekvencia és a készülék transzpozíciójához felhasznált f2-nek megfelelő frekvencia között frekvencia osztást végzünk, mely osztás arányával azonos mértékben nő a felbontóképesség, azonos mintavételi időt alapul véve, illetve csökkenthető a mintavételi idő a felbontóképesség megtartása mellett. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban részletesen, az ábrára történő utalással ismertetjük. A mérési feladatnak megfelelő frekvencia kijelzési mód kiválasztását a 6 üzemmódkapcsolóval végezzük, mely folytonos vonallal jelzett állásában, azaz 7 és 8 pontjait összekötve a kisátfogású 4 oszcillátor frekvenciáját továbbítja a 11 fő számlálólánchoz. Ebben az esetben az fi— fimín-fj + ^2k műveletsor eredményét, azaz F mérőfrekvenciát egy konkrét frekvenciaérték formájában írjuk ki a 10 fő számkijelző egységen. Ez az érték mindkét, a 2 és 4 oszcillátorral változtatható, és a következő intézkedés sorozat eredményeképpen jön létre: A 11 fő számlálóláncot a 12 időzítő áramkörrel generált impulzus segítségével alaphelyzetként telítés mínusz fi min plusz *2 k értékre állítjuk, ezután a 12 időzítő áramkör 13 kimenetével meghatározott ti ideig előre számláló üzemmódba helyezzük és a nagyátfogású 2 oszcillátor fi frekvenciájával léptetjük, a 15 előreszámláló bemeneten keresztül. Ezt követően a 12 időzítő áramkör 13 kimenetével megszabott Í2 ideig visszaszámláló üzemmódba állítjuk a 11 fő számlálóláncot és a 6 üzemmódkapcsolón, valamint a 27 visszaszámláló bemeneten át a kisátfogású 4 oszcillátor f2 frekvenciájával léptetjük- Ezen összetett számlálási ciklus lezajlása után a 12 időzítő áramkörrel kiíró impulzust generálunk, és a számláló állását átvisszük a 10 fő számkijelző egység tárolóira, azaz megjelenítjük. Ezzel az intézkedés sorozattal elértük, hogy az F mérőfrekvenciát az fi-firnin— fí + f2k értékek felhasználásával egy konkrét frekvenciaérték formájában jeleztük ki. A 6 üzemmód kapcsolót szaggatott vonallal jelölt helyzetébe átváltva, azaz 7 és 9 pontjait összekötve, a 11 fő számlálólánc 27 visszaszámláló bemenetére a 22 kristályoszcillátor frekvenciájából a 23 frekvenciaosztóval előállított f2k értékű frekvenciát kapcsoljuk. Ebben az esetben a 12 időzítő áramkör 13 kimenetével megszabott t2 ideig visszaszámláló üzemmódba helyezett 11 fő számlálóláncot 27 visszaszámláló bemenetén keresztül ezzel az f2k értékű fix kristályfrekvenciával léptetjük. így a 10 fő számkijelző egységen csak az fi— flmin frekvenciaértéket jelezzük ki virtuális vivőfrekvenciaként értelmezve. Az f2k—Í2 abszolút értékének kijelzését, modulációs tartalomként értelmezve, a 16 mellék számkijelző egységgel valósítjuk meg, előjelét pedig a 17 előjelkijelzőn írjuk ki, modulációs fekvésként értelmezve, mely szerint a pozitív előjel egyenes fekvésnek, a negatív előjel fordított fekvésnek felel meg. Az f2k— Í2 érték ilyen módon történő megjelenítése az alábbi intézkedésekkel érhető el: A kisátfogású 4 oszcillátor pillanatnyi fz frekvenciájáról megállapítjuk, hogy kisebb vagy nagyobb f2k értékénél. Ezt a műveletet 18 előjelérzékelő áramkörrel végezzük, melynek kimenetén nyert információ felhasználásával egyrészt a 17 előjelkijelzőt, másrészt a 19 mellék számlálólánc számlálási irányát és alaphelyzetét állítjuk be. Ha f2 frekvencia pillanatnyi értéke nagyobb f2k értékénél, akkor a 18 előjelérzékelő áramkör kimenetén megjelenő információ felhasználásával egyrészt a 17 előjelkijelzőt negatívra állítjuk (fordított fekvés), másrészt a 19 mellék számlálóláncot a 20 programozó bemeneten keresztül telítés mínusz f2k értékű alaphelyzetbe és előreszámláló üzemmódba helyezzük, majd a 12 időzítő áramkör 14 kimenete által megszabott ideig kisátfogású 4 oszcillátor f2 frekvenciájával léptetjük. A számlálási ciklus lezajlása után kiíróimpulzust generálunk a 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
