173977. lajstromszámú szabadalom • Elektromos műanya
3 173977 4 a pulykapipék nagyobb és jobban szabályozott hőmérsékletet igényelnek, mint amit az ismertetett elektromos müanyákkal el lehet érni. Ezért erre a célra gyakorlatilag mindenütt gázinfrasugárzókat használnak úgy, hogy erre alkalmas elektromos műanya nem ismeretes. A találmány célja a fenti hátrányoktól mentes olyan elektromos műanya előállítása, amely széles hőmérsékleti viszonyok kozott alkalmazható, amelynél nagyobb hőmérsékletű helyi gócok a sugárzási tartományok átfedéséből eredően ne keletkezzenek és emellett erős szerkezetű, hosszú élettartamú és gazdaságos legyen. A találmány lényege olyan függesztett elektromos műanya, amelynek paralelogramma, célszerűen téglalap alapterületű és parabola keresztmetszetű hősugárzó burája és ezen belül elhelyezett elektromos árammal fűthető cső alakú hősugárzó teste vagy testei vannak, amelyre jellemző, hogy a hősugárzó testek a hősugárzó bura hosszában a fókuszponton belül, célszerűen a fókusztávolság felében vannak elhelyezve. A találmány szerinti elek tromos műanya előnyös kiviteli változata szerint a hősugárzó testek fokozatkapcsolóval kapcsolhatók különböző hőszolgáltató teljesítményre, továbbá a műanya hívófényt biztosító égővel van ellátva és célszerűen az üzemi állapotot kijelző ellenőrző lámpája is van. A találmányt, annak példakénti kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzokkal kapcsolatos alábbi leírása ismerteti bővebben. A rajzokon az 1. ábra az ismert kerckernyős műanyák négyzetes elrendezését mutatja, a 2. ábra a műanyát hosszában rövidítve, alulnézetben mutatja, a 3. ábra a 2. ábra A-A vonala menti metszetét szemlélteti. a 4., 5. és 6. ábrák a napos baromfiak különböző elhelyezkedését szemlélteti a műanya üzemeltetésénél. A 1. ábrán jól látható, hogy a hagyományosan négyzetesen elhelyezett 1 kerekernyös műanyák között magas hőmérsékletű 2 terek alakulnak ki, melyek nemkívánatos tiilmelegcdése következtében az odakerült napos baromfiak nagy százalékarányban elpusztulnak. A 2. és 3. ábrákon láthatóan a parabolaszerű 3 hösugárzó bura kozépsikjában van elhelyezve a hosszúkás 4 hősugárzótest vagy testek és az ezeket befogadó teret két oldalról szimmetrikusan buraszerűen a vetítő felületek fogják közre. A 4 hősugárzó testek a parabolaszerű 3 bura 5 fókusza és hövisszaverö felülete között, célszerűen a fókusztávolság felében vannak elhelyezve, miáltal a hősugarak széttartóan verődnek vissza a 3 bura felületein. A 3. ábrán láthatóan a talajszinttől megfelelően választott M (pl. 50 cm) magasságban elhelyezett 3 bura a 4 testekből származó hősugarak szétterítésével a 6 vonallal jelölt szimmetrikus hőeloszlással melegíti fel a talajszintet. Oymódon a műanya alatt a 3 bura által hősugárzással melegített mezőben a napos baromfiak mindig találnak számukra kedvező hőmérsékletű zónákat. A műanyák talajszinttől mért M magasságának változtatásával a hősugárzással borított terület S szélessége, illetve nagysága és hőmérséklete is változtatható, illetve szabályozható. Az egymással párhuzamosan és adott esetben hosszirányban eltolva elhelyezett műanyákkal nagy és összefüggő talajfelszínt lehet hősugárzással melegíteni úgyhogy az állategyedek szabadon mozoghatnak a műanyák közötti területeken és nem szorulnak be a műanyák között levő magas hőmérsékletű veszélyes zónákba, ahonnan nem tudnak kiszabadulni az őket minden oldalról közrefogó 1. ábra szerinti 2 területről. A találmány szerinti műanya üzemeltetése által előadódó helyzeteket szemléltető ábrákon láthatóan a 4. ábra az állategyedek olyan elhelyezkedését mutatja, amikor a hőmérséklet a megkívántnál alacsonyabb és a 7 napos csibék a legmelegebb zónába tömörülnek. Ezt a hibát a 3 műanya magasabb fűtési fokozatba való kapcsolásával, vagy a műanya süllyesztésével, vagy a teremhőmérséklet emelésével, illetve ezek kombinálásával lehet megszüntetni. Az 5. ábra mutatja azt az esetet, amikor a hőmérséklet a megkívántnál magasabb és a 7 napos csibék messzebb helyezkednek el a 3 műanya alól. Ezt a hibát a műanya alacsonyabb fűtési fokozatba való kapcsolásával, vagy a műanya emelésével, vagy a teremhőmérséklet csökkentésével, illetve ezek kombinálásával lehet megszüntetni. A 6. ábra mutatja az állategyedek elhelyezkedését a műanya hősugárzásának optimális beállítása esetén. A találmány szerinti műanya el van látva valamely önmagában ismert és bevált fokozatkapcsolóval, mellyel a hősugárzó testek hősugárzása és i/zcl együtt a műanyák melegszolgáltatása teljesítőképességűk pl. 1/3. 1/2 vagy 1/1 fokozatába állítható, továbbá a villamos hálózatba bekapcsolt, illetve üzemelő állapotot jelző lámpával és a baromfiak számára hívó fényt mutató lámpával, valamint üzemeltetésének és áramütés elleni biztonságát szolgáló minden szerelvénnyel is A találmány szerinti műanya előnyei az ismert megoldásokhoz képest abban foglalhatók össze, hogy 1. a sugárzási hatótávolsága és hősugárzása optimálisra állítható be a környezeti hőmérséklettől függetlenül is. Így minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál nagyobb a sugárzási felület, azaz több állat helyezhető a műanya alá. Ennek megfelelően a műanya állatszámban megadható kapacitása széles határok között változtatható. 2. különleges előnye az egyenletes, jó hőeloszlás. Ugyanis a hősugárzás a műanya tengelyvonalában történik és lépcsős, ami azt jelenti, hogy a középső, legmagasabb hőmérsékletű tengelyvonaltól mindkét széle felé lassan és egyenletesen csökken a sugárzás erőssége. Így a naposállat jól és gyorsan megismeri a műanya alatti hőviszonyokat és a túl meleg helyekről mindenkor át tud térni a neki megfelelő zónába. 3. jelentős fűtőolaj-megtakarítás érhető el, mert a jól koncentrált sugárzás és a kevés elvesző energia (az állatok jó elhelyezkedése) lehetővé teszi az alacsonyabb teremhőmérsékleten történő naposcabe-nevelést. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
