173968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsok, habarcsalkotók előállítására

9 173968 10 A felsorolásban az 1. sz. vizsgálati anyag a találmány szerinti, a 2-4. sz. minták pedig a kereskedelemben kapható standard anyagok mintái. Az l.-es anyagminta szemcsefinomsága 10—20 mikron közötti, szemben az ismert 50-60 mikro­nos szemcsefinomságú anyagokéval. 16. példa Falazó mészhabarcsot készítettünk 12,5 súlyrész mészhidrát, 16 súlyrész cement + 25 súlyrész víz, majd 57 súlyrész folyami homok felhasználásával. A homok hozzáadása előtt a keveréket kétfelé osztottuk, az egyik minta szokásos módon került összekeverésre, míg a másikat kavitációs téren 1 perc tartózkodási idővel vezettük keresztül. A kezeletlen minta nyomószilárdsága 10kp/cm2, a kavitálté pedig ezt 18%-kal meghaladta, ugyanakkor képlékenysége, konzisztenciája jelentősen kedve­zőbb volt. 17. példa Kőporos felületképző cementhabarcsot készí­tettünk 33 súlyrész mészpép, 10 súlyrész cement (350-es) és 57 súlyrész kőpor felhasználásával. A cement és mészpép összekeverése után az anyagot megfeleztük, egyik felét a szokásos módon készí­tettük el habarccsá, a másikat pedig 35 másod­perces kavitálás mellett 22 ezer frekvenciájú hul­lámok és 1,3% karboximetilcellulóz, valamint 0,8% Na-bentonit hozzákeverésével kezeltük. Ez utóbbi anyaggal kevert kőporos habarcs 51 %-kal nagyobb tapadószilárdságot mutatott, mint a kezeletlen anyagmintánk. 18. példa Gipszes belső vakolóhabarcsot állítottunk elő 33 súlyrész mészpép és 6 súlyrész gipsz, majd homok és víz felhasználásával. A minta egyik felét gipsz * víz + mészpép összekeverésekor kavitációs térbe ve­zettük 15 percig ott tartva. így 28%-os a tapadó­szilárdságbeli növekedést kaptunk a nem kezelt mintával szemben, a habarcs feldolgozási tulajdon­ságai pedig lényegesen javultak az anyag tixotróppá válása következtében. Megismételtük a kísérletet úgy, hogy mészpép helyett porrá oltott mészből indultunk ki, a gipsz és vízadagolás után kavitáltuk, és adjuvánsként 0,02% tributanolamint és 1,8% trietanolamint ada­goltunk, s 0,33 W/dm2 ultrahang hatásának is egyidejűleg kitettük. A kapott minta mind nyomó­szilárdsági, mindpedig tapadószilárdsági vizsgálat során kétszeresen túlhaladta a kezeletlen, azaz a szokásos módon készitett gipszhabarcs értékeit. Látható, hogy a találmány szerint kezelt, illetve előállított habarcsok, habarcsalkotók tulajdonságai, beleértve a szervetlen kötőkomponens hidratálását is, így az alkáliföldfémoxidok hidroxiddá alakítását is, lényegesen jobbak, mint az eddig ismert módszerekkel készült hasonló anySgoké. A folya­mat eredménye kapcsán a felhasznált anyagok azonnal ipari alkalmazásba vehetők, nincsen szükség pihentetésre, utóérlelésre, s a használat során anyagaink gépi úton az igények szerint felvihető, mind a különböző vakolatok készítése területén, mind pedig vékonyrétegek, - így például festésfelvitelnél. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás habarcsok, habarcsalkotók előállí­tására, (kondíciójavitására) szervetlen kötőanyagok, vázképző adalékok és víz felhasználásával (natúr vagy színes kivitelezés mellett) s a szervetlen kötőanyagkomponens hidratálásával, azzal jelle­mezve, hogy az alkotó komponensek vizes szusz­penziójának legalább egy részét 0,1 -30 percen keresztül kavitációs hatásnak és kívánt esetben legalább tízezer rezgésszám (másodperc értéknek megfelelő nagyfrekvenciás és/vagy legalább 0,1 W/dm2 erősségű ultrahang hatásának tesszük ki, és abban az esetben, ha kötőkomponensként alkáliföldfémoxido(ka)t, előnyösen kalciumoxidot adunk a rendszerbe, akkor annak hidratálása során adalékként adott esetben a következő anyagok legalább egyikét adjuk hozzá: a földfém kationjával egyező, célszerűen in situ képzett sót legfeljebb 2,5%-ban, 1-6 szénatomszámú trialkanolamint 0,01-2%-ban, zsirsavpoliglikolésztert, zsírsav-zsír­­alkohol-poliglikolétert 0,5-2%-ban, humínsavat vagy humátot legfeljebb 1%-ban, cellulózéter-szár­mazékot 0,1 —3%-ban, alumíniumhidroszilikátot leg­feljebb 2%-ban, ahol a %-os mennyiségeket a kötőkomponens száraz súlyára vonatkoztatjuk, majd a kapott elegy et homogenizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy 1—6 szénatomszámú trialkanolaminként trietanolamint alkalmazunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a trietanolamint 0,01-0,5%-ban alkalmazzuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy cellulózéter-szárma­­zékként metilcellulózt alkalmazunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy cellulózéter-szárma­­zékként karboximetilcellulózt alkalmazunk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy cellulózéter-szárma­­zékként karboximetilcellulóznátrium-ot alkal­mazunk. 7. Az 1. és 4-6. igénypontok szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a metilcellulózt, karboximetilcellulózt vagy a karboxi­­metilcellulóz-nátriumot 0,1—2%-ban alkalmazzuk. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy alumíniumhidroszili­­kátként bentonitot alkalmazunk. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a bentonitot 0,5—1,5%-ban alkalmazzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents