173946. lajstromszámú szabadalom • Késhüvely
7 173946 8 A késhüvellyel olyan szervek is társíthatok, amelyeknek segítségével a késhüvely 2 háza oldható módon 50 támaszhoz, például falhoz vagy padkához erősíthető (11., 12. ábrák). Ezt a szervet az ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál 49 felerősítő lap képezi, amely 60 csavarok vagy bármilyen megfelelő kötőelemek vagy rögzítő eszköz segítségével van az 50 támaszhoz erősítve. A rögzítő szerv oldható módon kapcsolódik a 2 ház hasonló kiképzésű rögzítő szervéhez. A rögzítő szervnek a 2 ház megfelelő támasztó elemeivel együttműködő támasztói vannak. A házat ezek a támasztok védik a 49 felerősítő laphoz képesti hosszirányú elmozdulás ellen. A 49 lemez és a ház között az összekötést oldható rögzítő pecek segítségével szüntethetjük meg. A 49 felerősítő lapon egymáshoz képest oldalirányban eltolt és felfelé álló két 51 oldalfal van kialakítva, amelyek a 2 ház és 49 felerősítő lap összekötésekor a 2 házat oldalirányú elmozdulás ellen támasztják. A 49 felerősítő lap 51 oldalfalai a ház oldalsó 7 falán kiképzett 52 beugrásokhoz illeszkednek, és a 2 ház oldalfalainak külső felülete valamint a 49 felerősítő lap 51 oldalfala a fentiek szerint egymásba illeszthető. A feltüntetett kiviteli alaknál a késhüvely elülső rögzítését képező szervet a 2 ház alsó 9 falának elülső felületén kiképzett és előre nyúló 53 váll, továbbá egy olyan 54 felület képezi, amely a 49 felerősítő lapból kiálló 55 vállként van kialakítva. A kapcsolódó felületek, tehát az 54 felület és az 53 váll, felfelé és előre döntött helyzetben vannak, és ezáltal a 2 ház felerősítésekor a rögzítést ékelő hatással is elősegítik. A késhüvely felerősítőjének a két hátsó támaszát a 49 felerősítő lapokhoz illesztett olyan 56 fülek képezik, amelyek a 2 ház alsó 9 falán kiképzett 57 nyílásba helyezhetők, amikor is az 57 nyílás a 9 fal és a ház hátsó 6 falának a csatlakozásánál, illetve annak közelében van kiképezve és az 56 fülek az 57 nyílást határoló szélső 58 felületnek támaszkodnak. Az 56 füleket elhelyezhetjük az alsó fal 43 nyílásában is, amelynek eredeti feladata a 10 nyomóeszköz bevezetése volt. Ennél a megoldásnál az 56 fül a 43 nyílás elülső széléhez támaszkodik. Az 56 fül elülső 59 felülete célszerűen felfelé és előre megdöntött kiképzésű, és így túlnyúlik a ház alsó 9 falán, és ezen kiképzés következtében megakadályozza a 2 ház kivételét a 49 felerősítő lapból felfelé ható erők esetén. Ezen szervek ferde Iáképzése elősegíti még az 56 füleknek az 57 nyílásba helyezését is. A 49 felerősítő lap hátsó 61 fala felfelé néz és a ház hátsó 6 falának alsó szélével kapcsolódik. A késhüvely rajzon feltüntetett kiviteli alakjainál a felerősítés visszatartó szervét a 2 ház alsó és elülső falát képező 62 zárólap képezi, amely a ház alsó 9 falához csatlakozik, de a 7 oldalfalaktól el van választva. A 62 zárólap magasságának közepén felfelé irányuló 63 váll van kiképezve, amely 65 reteszelő rúd 64 alsó felületével kapcsolódik. A 65 reteszelő rúd a felerősítő szerv 51 oldalfalai között a 49 felerősítő lap fölött húzódik. A 62 zárólap úgy van kiképezve, hogy a ház alsó 9 falával való összekötési 66 zónája, mint tengely körül hajlító mozgást végezhet és visszahajlításkor képes a 63 váll és a 65 reteszelő rúd közötti akadó kapcsolat oldására (11. ábra). A 62 zárólap felső végén előrenyúló 67 nyomógombot, illetve nyomóelemet képeztünk ki, amely a 65 reteszelő rúd felett helyezkedik el és megnyomásával a 62 zárólap elmozdul, miáltal a 65 reteszelő rúddal való kapcsolata megszűnik. A ház felső 8 falából a késhüvely hátsó végének közelében előre néző 68 felület nyúlik ki, amely a késhüvelybe vezetett kés pengéjét ütközteti. A 12 tartónak a 2 házhoz képest végzett mozgását, továbbá a 12 tartó 69 elülső fala korlátozza, amikor a ház alsó 9 falának ütközik. All élező szerkezet alatt célszerűen 71 kamra van kiképezve, amely alkalmas az élezés során keletkezett reszelék összegyűjtésére és tárolására. A reszeléknek a berágódás elkerülése céljából el kell távozni á 11 élező szerkezetből. A 71 kamrát a 12 tartó 69 elülső fala és keresztirányú 72 fala határolja, amely utóbbi elválasztja a 11 élező szerkezet üregét a támasztó szerv 21 peremeit fogadó 25 mélyedésektől. A reszelék a 2 ház alsó falán gyűlik össze és innen könnyen eltávolítható, ha a 2 házat kivesszük a 49 felerősítő lapból és a 12 tartót kihúzzuk a 2 házból. Miután a találmány szerinti késhüvely egy előnyös kiviteli alakjának a főbb szerkezeti elemeit ismertettük, ezen szerkezeti elemek működését vázoljuk. Üres állapotban a késhüvely 3 csatornájának belsejében a 12 tartót a 10 nyomóeszköz rugós feszítő ereje az 1. ábrán feltüntetett legfelső helyzetében tartja, amikor is a támasztó 19 rúd a ház felső 8 falának támaszkodik, és a 11 élező szerkezet és a 19 rúd között hézag egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben keletkezik. Ennek megfelelően a 4 késpengének csak a hegyét illeszthetjük all élező szerkezet 32 vájatába azt megelőzően, hogy a kés benyomásának hatására a 12 tartó a 10 nyomóeszköz feszítőereje ellenében lefelé mozdulna. A 4 késpenge bevezetésének teljes tartama alatt a 10 nyomóeszköz a késpenge 5 éle és a 11 élező szerkezet között állandó erőt hoz létre. A kés bevezetésekor annak megfelelően, hogy a késpenge vastagsága hegyétől a nyél felé haladva növekszik, a 12 tartó fokozatosan lefelé mozdul. A 8., 9. és 10. ábrákon feltüntetetteknek megfelelően a késpenge felső tompa éle a 19 rúd alsó 48 szélének feszül és ez a feszítőerő a 19 rudat a ház felső 8 falához nyomja. A 13 támasztóelem csuklós felerősítése következtében a ház felső 8 falával való kapcsolódási zónája a 4 késpenge betolásának, illetve kihúzásának mértékével arányosan és fokozatosan változik, amint ezt a 8. és 9. ábrákon a 19 rúd különböző helyzeteinél feltüntettük. A 13 támasztóelem továbbá a 4 késpengét teljes magasságában a 22 kar és a 21 perem között kialakult laterális felületek között vezeti, ezáltal minimálisra csökkenti annak a valószínűségét, hogy a 4 késpenge a 12 tartó és a ház felső 8 fala közé szoruljon vagy feszüljön. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
