173900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gerjesztett potenciál és polarizációs szuszceptibilitás automatikus mérésére
9 173900 10 10n = 1/RC jelölést alkalmaztuk, ahol R = az invertáló 33 és 34 integrátor bemenő ellenállásai, és C = az invertáló 34 integrátor integráló kondenzátora. A 12 feszültség-frekvencia átalakító egység a legegyszerűbb alkatrészek alkalmazásával az n = 5 értéknek megfelelő kivitelben is elkészíthető. A 12 feszültség-frekvencia átalakító egység K kimenetén megjelenő frekvenciát a vezérelt 14 és 19 kapuáramkörökbe vezetjük, amelyeket a 26 programgenerátor az MN diagramon feltüntetett AT3, illetve A T4 időintervallumokra kinyit. A vezérelt kapuk kimenetei a 15 és 20 előre-hátra számláló egységek számláló bemenetéit hajtják meg. A 12 feszültség frekvencia átalakító egység R és C elemeinek és a AT3, illetve a A T4 időintervallumok megfelelő megválasztásával elérhető, hogy 15 és 20 előre-hátra számláló egységekben az 7?pl és i7p2 értékkel arányos információ tárolódjon, éspedig úgy, hogy az a Ti, illetve T2 időpillanatra vonatkozó átlagértéket jelentse. A 15 és 20 előre-hátra számláló egységek számlálási irányait a 13 polaritáskiértékelő áramkör (például egy exclusiv VAGY kapu) vezérli oly módon, hogy azonos előjelű „számláló”- és „nevező”-feszültségek esetén előre, ellenkező előjelek esetén hátra számlálásra kapcsolja azokat. A 15 és 20 előre-hátra számláló egységek információ-tartalmát A T4 időintervallumot követő időben, de a gerjesztőáram megjelenése előtt a 26 programgenerátor átírja a 17 és a 22 hányados érték-tároló egységekbe, amelyek kimeneteihez csatlakozó 18 és 23 analóg-megjelenítő egységek a folyamatos kijelzésről gondoskodnak. A 17 és 22 hányadosérték-tároló egységek kimenetei még a szuszceptibilitás-számláló 24 aritmetikai egység bemenetéihez is csatlakoznak. Ez a 24 aritmetikai egység a 26 programgenerátortól kapott parancs hatására a szuszceptibilitás értékét számolja és tárolja, majd a 25 analóg megjelenítő egység közvetítésével folyamatosan kijelzi azt. Ez idő alatt történik az M és N mérőelektródákon fellépő természetes potenciál, továbbá a gerjesztés során keletkezett maradék potenciál lekompenzálása is, amit a 26 programgenerátortól kapott parancs hatására a 3 kompenzáló egység végez el. A gerjesztő A és B elektródák polarizációja által okozott mérési hibák kiküszöbölése az elektródaeffektus-kompenzáló és nullpont-eltoló 16 és 21 kapcsolókkal történik oly módon, hogy ezen kapcsolók nullhelyzetbe állítása után a hitelesítő folyadékba helyezett mérőszondával meghatározzuk és a 18 és 23 analóg-megjelenítő egységekről leolvassuk az r?ml és í?m2 értéket, majd a fúrólyukban történő méréskor ezen értékeket az elektródaeffektus-kompenzáló és nullpont-eltoló 16 és 21 kapcsolókon beállítjuk, és a mérendő 17 értékből egyszerűen levonjuk úgy, hogy a a T4 mérési időintervallumot követően ezen beállított értékek kompiemensét a 26 programgenerátor utasítására a 15 és 20 előre-hátra számláló egységekbe beírjuk. Mivel előfordulhat, hogy T2 idő alatt megjelenő lecsengő jel ellentétes polaritású, mint a gerjesztő jel, vagyis negatív gerjesztés lép fel, szükséges, hogy ezen negatív értékeket is jelezzük. Ez úgy történik, hogy a kívánt nullpont-eltolás mértékével csökkentjük az elektróda effektus-kompenzáló és nullpont-eltoló 16 és 21 kapcsolón beállításra kerülő T?ml és bmz elektróda effektus értékeket. Ha ez az érték negatív, akkor a komplemensek helyett a tényleges értékeket írja a 26 programgenerátor a 15 és 20 előre-hátra számláló egységekbe. A driftkorrekcióra ezért van szükség, mert a kőzetek egy jelentős részében a lecsengő jel amplitúdója nem haladja meg lényegesen az alkalmazott erősítők eredő drifthibáját. A drifthiba megszüntetése úgy történik, hogy az MN diagramon feltüntetett A T2 időintervallum alatt a 26 programgenerátor nyitja a 4, illetve zárja az 5 kapcsolókat, ezzel egyidejűleg a vezérelt 14 és 19 kapuáramköröket is nyitja. Ezután a 13 polaritás kiértékelő áramkörnek adott parancs hatására a 15 és 20 előre-hátra számláló egységeket előre számlálásra kapcsolja abban az esetben, ha a polaritáskijelző 10 és 11 egyenirányítók C bemenetéire jutó jelek előjelei különböznek, és hátra számlálásra, ha azok egyezőek, következésképpen csökkenti, vagy növeli a 15 és 20 előre-hátra számláló egységekbe beírt, elektródaeffektusból és nullpont-eltolásból adódó értékeket, így a drift okozta hiba előre levonódik előjelhelyesen a mérendő r?p értékből. A találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja is megvalósítható, amikor a 26 programgenerátor indítását vezérlő 31 indítóegység bemenetét a 30 jelalak-generátor helyett a 2 erősítő kimenete vezérli. Ha most a gerjesztő- és mérőegységet azonos felépítésű, de különálló 32 óragenerátorral látjuk el, akkor a mérő- és gerjesztőegység függetleníthető, továbbá olyan kiviteli alak is lehetséges, amikor két egymást követő ellentétes áramirányú gerjesztéssel kapott t?p érték átlagát jelezzük ki, s ezáltal csökken a remanens potenciálok okozta zaj. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye a gyakorlatban elterjedt berendezésekkel szemben az, hogy a GP mérések olyan fúrásban is elvégezhetők, ahol erre az elektródaeffektus zavaró hatása miatt eddig nem volt lehetőség. így a GP mérések alkalmassá válnak például vízkutató, vagy kőolajkutató fúrásokban a kötött víz jelenlétének kimutatására, vagy az agyagos homokok agyagtartalmának meghatározására is. De pontosabb adatokat kaphatunk a szilárd ásványi anyagok (például érc, szén, stb.) réteghatárainak meghatározásához, a rétegen belüli minőségi és mennyiségi változások megállapításához is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gerjesztett potenciál és polarizációs szuszceptibilitás automatikus mérésére gerjesztő- és mérőelektródáknak a talajba helyezésével, azzal jellemezve, hogy a méréshez indifferens anyagból, célszerűen rhodiumból kialakított, vagy indifferens anyaggal, célszerűen platinával bevont elektródákat használunk, ezeket a kutató mérést megelőzően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
