173873. lajstromszámú szabadalom • Tápáramkörbe kötött védőkapcsolás előnyösen televízió képbontó és képvisszaadó áramkörökben
5 173873 6 megjelenő hibajelet adott mértékben késleltetve a figyelőáramkör kimenetére csatolják. A késleltetés az áramkör szerepe szerint lehet 0 is. Ebben az esetben a késleltető fokozat elmarad. Az X figyelőpontra bármennyi figyelőáramkör csatlakoztatható, ha teljesíti az hn figyelőáramkörre vonatkozó előírásokat. Az ST stabilizátor a be és az áramköri föld pontok közötti megadott értékek között változó értékű egyenfeszültség esetén a ki és az áramköri föld pontok között állandó értéken tartja az egyenfeszültséget. Amennyiben a konstrukció olyan, hogy az ST stabilizátorra nincs szükség, úgy az A2 figyelőáramkörre sincs szükség, mivel azonos szerepet töltene be az A! figyelőáramkörrel. A 2. ábrán bemutatásra kerülő kiviteli példa szerinti áramkör egy kamerában nyerhet elhelyezést, azonban kisebb módosítással monitorokban, ill. más egységekben is alkalmazható. A K3 kapcsoló b pontra kapcsolt helyzetében az áramkör indított állapotú. A bemenetre feszültséget kapcsolva az áramkör nyugalomban marad. Belső indítás esetén bekapcsoláskor a K] nyomógombot benyomva az Rj ellenálláson át T2 tranzisztor nyit, és a J jelfogó meghúz. A Kj nyomógomb elengedése után már a T2 tranzisztor a Di zenerdiódán és R3 ellenálláson keresztül öntartó marad. így az R9 ellenálláson és az ST stabilizátoron keresztül a KI kimeneten megjelenik a BE bemenetre kapcsolt feszültség. Kikapcsoláskor a K2 nyomógombot benyomva a T2 tranzisztor bázisa földpotenciálra kerül és lezár. A J jelfogó elenged, és az öntartó állapot megszűnik, mivel a K3 kapcsoló b pontja a jelfogó után van kapcsolva. Távindítás impulzussal-helyzetben az R2 ellenálláson keresztül a T2 bázisára kerül a be, ill. kikapcsoló pozitív, ill. negatív impulzus. Az impulzus hatására részben az előzőekben leírtakkal megegyezően jön létre a be, illetve kikapcsolás. Az impulzus szélessége néhány ms a J jelfogó típusától függően. Az R2 értéke az impulzus amplitúdójától függ. Adott esetben szükség lehet feszültséggel történő indításra. Ekkor a C! kondenzátor R2 ellenállással megdifferenciálva a rákapcsolt feszültséget az előállított impulzussal a ki és bekapcsolás az I. 2. részben leírtakkal azonos. A K3 kapcsoló a pontrakapcsolt helyzetében az áramkör automatikus bekapcsolásban van. Ebben a bekötésben természetesen nincs értelme az indító áramköröknek, ezek elhagyandók. (Rí ellenállás, Ki kapcsoló, K2 kapcsoló, R2 ellenállás, Ci kondenzátor). A BE bemenetre feszültséget kapcsolva, mivel a Di zenerdióda R3 ellenállás közvetlenül a BE bemeneten van, így a J jelfogó automatikusan addig tart meghúzva, amíg a BE bemeneten feszültség van. (Természetesen akkor ha nincs hibajel) Leddás állapotban ha az X figyelőponton a feszültség nem 0 (meghaladja a kb 0,5 V-os értéket) az R4 ellenálláson keresztül a Ti tirisztor begyújt, és a T2 tranzisztor bázisát kb. 0,7 V-ra kapcsolja. Mivel a T2 tranzisztor nyitvatartásához — annak bázisán mérve — kb. 1,4 V feszültség szükséges, így a T2 tranzisztor lezár, így a J jelfogó elenged és a leoldás létrejön. A K3 kapcsoló a pontra kapcsolt helyzetében a J jelfogó elengedése ellenére a Tt tirisztor mindaddig nyitva marad a Di zenerdióda R3 ellenálláson keresztül, amíg a bemenetet le n^m kapcsolják a tápfeszültségről. Ha visszakapcsdáskor az X figyelő ponton még hibafeszültség van, a Tj tirisztor újra begyújt és így a J jelfogó bont. A K3 kapcsoló b pontra kapcsolt helyzetében a J jelfogó elengedése után a T2 tranzisztor bázisán is megszűnik a feszültség, így a jelfogó elengedve marad mindaddig, amíg ismételt kapcsolás nem történik az előzőekben ismertetettek szerint. Ha visszakapcsoláskor az X figyelő ponton még hibafeszültség van, a Ti tirisztor újra begyújt és így a J jelfogó bont. Hibajel érzékeléskor a hibajel figyelő áramkörök a figyelt ponton az előírttól eltérő (kapcsolástól függően nagyobb vagy kisebb) mennyiség esetén az X figyelő ponton pozitív feszültséget hoznak létre, amely azután begyújtja aÍ! tirisztort. Amennyiben a bemenő feszültség nem ér el egy előírt értéket, úgy az áramkör a K3 kapcsoló a állása esetén nem kapcsolható be, mivel a T2 tranzisztor bázisán nem alakul ki a megnyitáshoz szükséges feszültség, mivel a Di zenerdióda nem nyit meg. K3 kapcsoló b pontú állásában pedig a J jelfogó meghúzása után azonnal el is enged, nem marad öntartó. Csak addig tart meghúzva, amíg a bekapcsoló impulzus tart. Amennyiben az ilyen irányú figyelésre nincs szükség, a Di zenerdióda elhagyandó. Amennyiben a bemenő feszültség meghaladja az előírt értéket, úgy a D3 zenerdióda megnyit, és az X figyelőponton kialakul a hiba feszültség. Ha az ST stabilizátorba befolyó áram meghaladja az előirt névleges értéket, az R9 ellenálláson a feszültség esés eléri a T3 tranzisztor nyitó feszültségét és így az X figyelőpontra az R7 ellenálláson keresztül hibafeszültség jut. Az R8 ellenállás részben a T3 tranzisztort védi, részben pedig a C2 kondenzátorral adott időállandóval késleltetve van a leoldás, mivel a bekapcsolási áramlökésre is leoldana. Amíg az eltérítő impulzusok megfelelő értékűek, addig az ezekből előállított egyenfeszültség a T4 ill. T5 tranzisztorokat nyitva tartja, így a T4 tranzisztor kollektora földpotenciálon van. Bármelyik eltérítő impulzus adott csökkenése, vagy hiánya esetén a T4 vagy Ts tranzisztor lezár, így az Ru-Ri2-Ri3 ellenállásokon keresztül az X figyelőpontra hibafeszültség jut. A C3 kondenzátorral alkotott késleltetés azért szükséges, mert amíg az eltérítések beindulnak addig is hibajelet adna az áramkör, és ez azonnali leoldást okozna. A bemenetre negatív feszültséget kapcsolva az áramkör nem kapcsolható be. Ezt az állapotot tartósan is elviseli az áramkör. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli példára. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
