173864. lajstromszámú szabadalom • Fékpofaszorító-szerkezet gépjármű fékhez
3 173864 4 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala mentén vett metszet, és a 4. ábra az 1. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet. Az ábrákban szemléltetett belső pofás dobféknek van egy pár 1, 2 ívelt fékpofája, amelyet az állóhelyzetű 3 hátlapra szereltünk fel és amelynek a (nem ábrázolt) forgatható fékdobbal való érintkezési kapcsolat céljára 4 dörzsbetétjei vannak. A fékpofák szétfeszítésére alkalmas S, 6 fékpofaszorító-szerkezeteket a hátlapra, minden egyes fékpofavég-pár közé, szereltük fel. Az 5 fékpofaszorító-szerkezetben van a 7 ház, amelynek keresztirányú, lépcsőzetes 8 furatába, ellenkező oldalain, egymással szemben állóan torkollanak bele a különböző átmérőjű, koaxiális 9 és 10 furatok, amelyekben a 11, 12 mozgatott elemek dolgoznak. A 11 és 12 mozgatott elemek külső végeit úgy alakítottuk ki, hogy alkalmas módon kapcsolódhassanak egy pár fékpofa-véggel, belső végeiket pedig a 13 és 14 rézsűs felülettel képezzük ki a 16 kosár által tartott 15 görgőkkel való érintkezési kapcsolat céljára. A 11 mozgatott elemnek a belső végén, amely nagyobb átmérőjű, kialakítottunk két, egymással párhuzamos 17 kiugró tagot, amelyek a 15 görgő és 16 kosár vezetésére alkalmas hornyot képeznek, emellett a 17 kiugró részeknek a belső végein határoló felületek vannak, amelyek érintkezési kapcsolatba hozhatók azzal a 18 ütköző felülettel, amely korlátozza a 11 mozgatott elemnek a mozgását a házban. A 8 furatba benyúlik a 21 szár által tartott 20 ékből álló 19 ékes-szerkezet. A 20 ék a 15 görgők között mozog és, ha a 21 szárral visszahúzzuk, all, 12 mozgatott elemeket szétfeszíti, amelyek így a fékpofavégeket egymástól eltávolítják. A 21 szár mozgatására a 22 működtető-szerkezetet alkalmazzuk. A 22 működtető-szerkezetben van a 23 dugattyú, amely a 21 szárat tartja, és amely a 7 házzal összeerősített 24 hengerben mozog. Normális körülmények között a 20 ék a visszahúzott, nem működő, folyadéknyomás, előnyösen hidraulikus nyomás alkalmazása következtében, amely nyomást a 23 dugattyúnak a 20 ék alakú taggal ellentétes oldalán alkalmazunk, a 3. ábra által szemléltetett helyzetében van. Ez a nyomás ellenirányú a 24 henger és a 23 dugattyú másik oldala közötti nyomó 25 rugó által kifejtett erővel. Ha a folyadéknyomást, amely a 23 dugatytyúra hatott, megszüntetjük, akkor a 25 rugóban tárolt energia szabaddá válik és visszahúzza a 20 ék alakú tagot a működési helyzetébe, hogy ezzel a parkolási, vagy kisegítő (tartalék) fékezés céljára elválassza egymástól a fékpofa-végeket, amint ezt az előbbiekben leírtuk, miközben a fékpofák ellenkező végei érintkezési kapcsolatban vannak az ilyenkor nem működő 6 fékpofaszorító-szerkezettel. A találmányunk szerinti megoldásban a 1 mozgatott elemben van a két hidraulikus 26 és 27 dugattyú. Mindkét 26 és 27 dugattyú a 9 furatban mozog és szomszédos végeiken egymással úgy van érintkezési kapcsolatban, hogy dúcot, támasztékot képezzen, amennyiben a 20 ék alakú tagot működtetjük. A 26 és 27 dugattyúk szomszédos végeinek szélei kisebb átmérőjűek, hogy ily módon közöttük és a furatnak a 29 és 30 dugattyú tömítések közötti részében a 28 nyomótér keletkezzék. A háznak a hidraulikus nyomás forrásával, előnyösen hidraulikus vezérhengerrel való kapcsolat céljára van a 31 táp-nyílása, amelyen keresztül a 28 nyomótér nyomás alá helyezhető, valamint a 26 és 27 dugattyúk egymástól távolodó irányban mozgathatók. Annak következtében, hogy a legbelső 27 dugattyú a 18 ütközőfelületre támaszkodik, ez a dugattyú a 9 furat belső végének lezárását képezi, azzal a következménnyel, hogy a kívül fekvő 26 dugattyú a furatból kifelé irányulóan mozdul el és ezzel az 1 fékpofát rászorítja a fékdobra. A 6 fékpofaszorító-szerkezetben van a 32 hidraulikus henger, ebben az egymással szembenfekvő olyan hidraulikus 33 és 34 dugattyúk mozognak, amelyeket a szomszédos végeik között az előbbivel azonos, vagy más hidraulikus nyomásforrásból származó hidraulikus nyomás alkalmazásával egymástól távolodóan lehet mozgatni. így tehát a normális üzemi fékezés céljára mind az 5, mind a 6 fékpofaszorító-szerkezeteket hidraulikusan működtetjük. Ha a fékdob a normális előrehaladási irányban forog, vagyis az 1. ábra szerint az óramutató irányával ellenkező irányban, akkor a 26 és 34 dugattyúnak a fékpofákra gyakorolt hatása következtében a fék a két-vezetőpofás fék módjára működik. Ha a fékdob az ellenkező irányban forog, akkor a fék az egy-vezetőpofás egy-vonszoltpofás fék módjára működik, mivel a 5 fékpofaszorító-szerkezet nem ad át nyomóhatást a 2 fékpofára. Ha a 28 nyomásos térben megszüntetjük a hidraulikus folyadék nyomását, azt követően, hogy a 25 rugó segítségével parkolási féket alkalmazunk, akkor a legbelső 27 dugattyú kifelé irányulóan mozog, hogy megtámaszkodjék a 26 dugattyún, aminek következtében a nyomás megszűnése a 28 nyomótérben nem helyezi a parkolási féket működésen kívüli állapotba. A találmányunk tárgya szerinti fék igen nagy hatású, akár normális üzemi fékként, a fékdob normális irányú forgásakor, akár pedig a parkolási, vagy kisegítő (tartalék) fékként való alkalmazásakor. Kisebb hatása van azonban üzemi fékként, ha a fékdob hátrafelé forog. Ez előnyös, mert ily módon a fék nem képes a saját károsodásához elegendő forgató nyomatékot előidézni. Ez ugyanis egyébként bekövetkeznék a túlterhelt járműben, például a billenő-tehergépjárműben, amelyben a súly jelentős mértékben a hátsó kerekek felé helyeződik át, amikor a fékeket hirtelen meghúzzák azért, hogy ily módon a rakomány a hátrafelé haladó tehergépjárműről lecsússzék. Szabadalmi igénypontok: 1. Fékpofaszorító-szerkezet járműfékhez, amelynek házában az ék alakú tag a visszahúzott állásából úgy vihető az előretolt állásába, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
