173848. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék hőmennyiség mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. X. 19. (El—710) Módosítási elsőbbsége: 1977. VII. 12. országos találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1979. XII. 31. 173848 Nemzetközi osztályozás: GOIK 17/06 Feltalálók: S allai Gyula oki. gépészmérnök, Halmi László oki. villamosmérnök, Budapest Szabadalmas: Építéstudományi Intézet, Budapest Mérőkészülék hőmennyiség mérésére 1 A találmány tárgya mérőkészülék hőmennyiség mérésére, főleg vezetékrendszerben áramló közeg hőtartalmának vagy hőmérséklet változása időben összegezett értékének meghatározására, amely készüléknek mérőháza, a mérőház belsejében per- 5 dítő kamraja, valamint a perdítő kamrában kialakí­tott körkörös kényszerpályán való keringésre alkaF más mérőgolyója továbbá egy vagy több hőmérsék­letmérő szerve, pl. ellenálláshőmérője van. Az áramló közeg a vezetékrendszerbe beiktatott mérő- 10 házon halad keresztül, miközben a mérőgolyót a saját áramlási sebességével arányos fordulatszámmal, a kényszerpályán való keringésre készteti. A hő­mennyiség megmérése azáltal valósítható meg, hogy az áramló közeg mennyiségének és hőmérséklet- 15 változásának szorzatát állítjuk elő, melyhez a közegmennyiséget a mérőgolyó fordulatszámával arányos közegsebesség, a hőmérsékletváltozást pedig az átáramlott közegmennyiség hőfokának mérő­átalakítókkal, előnyösen ellenálláshőmérőkkel végre- 20 hajtott megmérése szolgáltatja. Áramló közegek hőtartalmának meghatározására — kézenfekvő módon - használják azt a módszert, hogy a hőhordozó közeg hőmérsékletváltozását vizsgálják. A hőmérsékletkülönbségnek, továbbá a 25 hőhordozó közeg mennyiségének és fajhőjének ismeretében ugyanis a hőmennyiséget meg lehet határozni. Az ezen az elven alapuló mérés pontos­ságát az egyes összetevők mérési pontossága hatá­rozza meg. 30 2 Az áramló közeg hőmennyiség-mérésére irányuló ismert mérőkészülékek egyike található meg a 158 601 lajstromszámű magyar szabadalmi leírás­ban. Ennél a mennyiségmérő szerkezeti elem által szolgáltatott analóg jelet digitális jellé alakítják át. Egy másik szerv a készülékben a hőmérsékletet érzékeli, és azzal arányos jelet állít elő. A hőmérséklettel arányos jelet ezután „idő­­-kódolják”, majd pedig a közegmennyiség és a hőmérsékletváltozás ismeretében ezek összetartozó értékeiből előállítják a keresett hőmennyiség érté­két. A berendezés bonyolult fölépítésű, költséges és amellett meghibásodásra érzékeny. Emiatt a gyakorlatban nem tudott elterjedni. Más alapon működik az a hőmennyiségmérő, amelyet az 1 573 378 NSZK közzétételi irat ismer­tet. A készülék szárnykerekes mennyiségmérővel rendelkező, mechanikusan fölépített szerkezet. A számykerekes mennyiségmérő és a hozzárendelt számláló szerkezet közé olyan áttétel van beik­tatva, amely hőmérséklet érzékelőkkel rendelkező hidraulikus tengelykapcsolóval van összekötte­tésben. Ez a szerkezet a hőmennyiséget „analóg alapon” méri, vagyis a számláló szerkezet - az említett kialakítás következtében — a hőmennyiséggel ará­nyos értékeket állít elő. Ez a berendezés is bonyolult, az általa szolgáltatott eredmények meg­bízhatósága és a berendezés élettartama pedig nincs arányban költséges voltával. 173848

Next

/
Thumbnails
Contents