173844. lajstromszámú szabadalom • Kardioid hangsugárzó

5 173844 6 A 3. ábrán az 1. ábra szerinti hangsugárzó mért irányjelleggörbéje látható. A sorozatból jól látható, hogy különösen 2000 Hz körül erősen torzul az irányjelleggörbe alakja. A 4. ábrán egy találmány szerinti kardioid hangsugárzó kiviteli változata látható. A lengőteker­cses dinamikus hangszóró a doboz S szélességű előlapjára van szerelve. A hangszóró membránja D átmérőjű, amely Zi akusztikai impedanciával és Mi akusztikai tömeggel van szemléltetve. A memb­rán hátulsó oldalához csatlakozik az akusztikai kapacitással jellemzett Co üreg. A második C2 üreg és az első Co üreg között kapcsolatot teremt az első akusztikai nyílásrendszer, amely R2 akusztikai ellenállást és M2 akusztikai tömeget képvisel. A külső hangtérbe nyíló második akusztikai nyílás­rendszert R3 akusztikai ellenállással, illetve M3 akusztikai tömeggel jellemezzük. Mind hangnyo­más frekvencia jelleggörbe, mind az irányjelleggör­bék torzulásmentességét jelentősen fokozza, ha a találmány szerint rendezzük el a nyílásokat, azaz teljesítjük h rések közötti átlagos oldalirányba vett távolságra a h 2d, de legalább h > ^ feltételt. Ugyanakkor a d hangkerülő utat kb. az előlap szélességével választjuk azonosra. Ennek megfele­lően a második nyílásrendszer h rések közötti átlagos oldalirányba vett távolságát úgy biztosítjuk, hogy a hátlap széleinél képezzünk ki egy h és h’ rések közötti átlagos oldalirányba vett távolságra téglalap alakú geometriai elrendezést. (Célszerű, ha h = h’.) Előnyös az a kiviteli változat amelyben első nyílásrendszer, a második nyílásrendszerhez hason­lóan h és h’ rések közötti átlagos oldalirányba vett távolság téglalap alakú, azonos geometriai elrende­­zettségű, bár más értékű akusztikai elemeket képvisel(het) és más átmérőjű furatokból áll(hat). Az 5. ábrán a 4. ábra szerinti elrendezés villa­mos helyettesítő képe látható. A jelölések magya­rázatát a fentiekben részben leírtuk. Z8i a memb­rán sugárzási impedanciája, Zj2 a második hang­kapu, az az a külső hangtérbe vezető nyilás­­rendszer sugárzási impedanciáját jelöli. Pon­tos kardioid irányjelleggörbe létrehozásához - amely általában megkívánt - szükséges, hogy a d hangkerülő úthoz tartozó — időállandó azonos c legyen a fázisforgató tagok eredő R2 • C0 + R3(C0 + C2) időállandójával. Azaz ^ =* R2 • C0+ R3(C0+ C2). Hiper-kardioid vagy R2 > R3 és M2^ Ms, gyakran R3=0, M2=0, értékűek. A 6. ábrán a 4. ábra szerinti elrendezésű 5 hangsugárzó mért hangnyomás-frekvencia jelleggör­béje látható. A kivitelezett hangsugárzó azonos méretű az l.ábra szerint megépített hangsugár­zóval. A beépített hangszóró azonos példány. A mért jelleggörbe egyenesebb, kevésbé mutatja 10 az ismert megoldásnál tapasztalt mélyebb frek­venciás esést, különösen az 1000 Hz körüli sávban. A 7. ábra a 4. ábra szerinti elrendezésében megépített hangsugárzó irányjelleggörbe sorozata látható. Az irányjelleggörbék jelentős különbséget 15 mutatnak az ismert elrendezés irányjelleggörbéihez képest. A 2000 Hz körüli sávban nem 8 alakú, hanem kardioid az irányjelleggörbe. A 8. ábrán a találmány szerinti hangsugárzó egy másik kiviteli változatát mutatja. 20 Az első nyílásrendszer a teljes belső válaszfalon egyenletesen van elosztva. A külső hangtérbe vezető nyílások a paláston vannak elhelyezve. A d hangkerülő utat az S szélességű előlap (jelenleg átmérő) és a h rések közötti átlagos oldalirányba vett 25 távolságot az ábrán jelöltük. A 9. ábrán a találmány egy másik kiviteli változatát mutatja. Az első nyílásrendszert, több furat alkotja és R2, illetve M2 akusztikai ellenállással, illetve akusz- 30 tikai tömeggel van reprezentálva. Az első nyílásrendszer négy szabadvezető üreg belső falán helyezkedik el, míg a második nyílás­­rendszer a külső falán. A C4 üreg állal képviselt akusztikai kapacitást, illetve M4 akusztikai tömeget 35 jelöléssel adtuk meg, amely üreg az akusztikai kapacitású C4 üregbe benyúlik. Négyzetes előlap, valamint azonos horizontális és vertikális irány­jelleggörbe esetén a h = h’, azaz rések közötti átlagos oldalirányba vett távolság egyenlő. 40 A 10. ábrán a találmány egy másik kiviteli változata látható. A hangsugárzóba két hangszóró van beépítve. Az R2 akusztikai ellenállás és M2 akusztikai tömegből álló első nyflásrendszertől kivezető cső alakú akusztikai kapacitást és M4 45 akusztikai tömeget képező C4 üreg a hangszóró oldalfalain keresztül a külső hangtérbe kinyúlik. Ezzel viszonylag kisebb dobozmérettel is elérhető az optimális h = 2d feltétel. Az ábrázolt változat­ban az üreg vattával, vagy műanyaghabbal van 50 kitöltve. A második nyílásrendszert az R3 akusztikai ellenállás és M3 akusztikai tömeget megvalósító szabad csővég sugárzási impedanciája képviseli. Cél­szerű itt is ha h ~h’-vel. nem pontos kardioid irányjelleggörbe létrehozá­sához az egyenlőségtől el kell térni. Gyakorlati, de elvi vizsgálataink is azt bizonyították, hogy az egyenlőség helyett egyenlőtlenség az, amely jobb eredményt szolgáltat az akusztikai tömegek érté­kére. Az egyenlőtlenség-(-) > M2C0+M3(C0+C2) 2 c Gyakorlatban igen jó eredményt értünk el, ha az akusztikai ellenállások és akusztikai tömegek: 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Kardioid hangsugárzó, elsősorban lengőteker- 60 esés dinamikus hangszóróval megvalósítva, amely önmagában ismert RC típusú fázisforgató tago(ka)t tartalmaz, amely fázisforgatótag a membránhoz van csatolva, amelyen keresztül a membrán hátulsó oldala kapcsolatban van a külső hangtérrel, azzal 65 jellemezve, hogy a membrán hátulsó oldalához 3

Next

/
Thumbnails
Contents