173843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több célra használható emulziós olaj előállítására
7 173843 8 vizes emulzióban használt Hoechst S2/96 olajkészítménynek a felhasználásával 1700 mm-es iiányváltó kvartó hengerállványon hengerlésre került 560—560 t. Eredmény (azonos hengerlési körülmények között mérve): fajlagos anyagfelhasználás: a példa szerinti segédanyagnál: 0,95 kg/t az összehasonlításra alkalmazott segédanyagoknál: 1,10 kg/t I. osztályú hengerelt vaslemez: a példa szerinti segédanyagnál: 54% a referenciaanyagnál: 17% Hamutartalom (MSZ 11 272 sz. szabvány szerint): a példa szerinti segédanyagnál: 0,1% az összehasonlításra használt anyagnál : 0,6% Az elhasználódott emulzió kémhatását ecetsavval pH = 3 (vagy 4) értékre állítottuk be, és 30 (illetve 40)°C-on 24 óra elteltével áttetsző tiszta, szénhidrogént nem tartalmazó vizes fázist tudtunk elkülöníteni. Az olajos fázist - ami mintegy 5 súly% vizet tartalmazott — porlasztásos tüzelőberendezésben hasznosítani lehetett. 3. példa Az 1. példa szerinti módon a következő komponensekből készítünk emulziós olajat: Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a lágyított vízből 10kg-ot alkalmazunk, és olyan alkil-polietilén-glikol-étert használunk II képletű emulgeátor-komponensként, amelynél R, 12 szénatomos egyenesláncú alkilgyököt jelent, n jelentése 3 és a vegyület átlagmolekulasúlya 318, továbbá alapolajként csak 0—30 orsóolajat alkalmazunk. A kipróbálás során Dobson-rendszerű hidraulikus bányagépet üzemeltettünk a példa szerint előállított olajkészítmény 5 súly%-os vizes emulziójával, 80 atm üzemi nyomáson 40 °C-on. Kifogástalan üzemmenet az emulziócsere ideje 5—10%-kal volt hosszabb, mint a Hoechst S2/96 típusú bányahidraulika olaj alkalmazása esetén. 4. példa Az 1. példa szerinti módon állítunk elő emulziós olajat, azzal a különbséggel, hogy paraffinos alapolajként 0—30 orsó olaj at, zsírsav-szarkozinként repceolajból (MÉMSZ 1535) előállított zsírsaveleggyel N-szubsztituált szarkozint, II képletű emulgeátor-komponensként 3 mól etilén-oxiddal előállított laurilalkohol-pdietilén-glikol-étert alkalmazunk, s a lágyított vízből 5 kg-ot keverünk az elegyhez. Az 1. táblázatban leírt fő tulajdonságaiban közel azonos olajat kapunk akkor is, ha a példa szerinti módon eljárva, a repceolajból előállított zsírsaveleggyel N-szubsztituált zsírsav-szarkozinból 42 kg, a trietanolaminból 18 kg mennyiséget alkalmazunk, s II képletű emulgeátor-komponensként 40 kg 4 mól etilén-oxiddal előállított laurilalkohol-polietilén-glikol-étert használunk. 5. példa A 2. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy zsírsav-szarkozinként szójaolajból (MÉMSZ 1532) előállított saveleggyel N-szubsztituált szarkozint használunk, továbbá II képletű emulgeátor-komponensként olyan 339 átlagmolekúlasúlyú alkil-polietilénglikol-éter elegyet, amelynél R, 12—15 szénatomos egyenesláncú alkilgyököt jelent és n jelentése 3, mindkettőt a példában megadott mennyiségben, a lágyított vízből 10 kg-ot alkalmazunk, végül egyéb adalékanyagként szójaolaj-zsírsav-poli(dietanol-amid) (súlyarány: 1:3) és dodecil-benzolszulfonsav 10:6 súly arányú pasztaszerű keverékéből 20 kg mennyiséget használunk. Főbb tulajdonságaiban a példa szerinti módon készült olajjal közel azonos terméket kapunk akkor, ha a fenti zsírsav-szarkozinból 54,6 kg-ot, továbbá 23,4 kg trietanolamint, és a II képletű emulgeátor-komponensből 52 kg mennyiséget használunk. 6. példa Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy alapolajként csak 0-30 orsóolajat használunk, zsírsav-szarkozinként napraforgóolajból (MÉMSZ 1531) előállított saveleggyel N-szubsztituált szarkozint, továbbá II képletű emulgeátor-komponensként 339 átlagmolekulasúlyú olyan alkil-polietilén-glikol-éter elegyet, amelynél Rj 12-15 szénatomos egyenesláncú alkilgyököt jelent és n jelentése 3, egyébként mindkettőt a példában megadott mennyiségben, s a lágyított vízből 10 kg-ot alkalmazunk. A találmány szerinti olajkészítmények, s az ismert jó kompozíciók összehasonlító adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. A 2. táblázatban a találmány szerinti emulziós készítményt a 6 504 131 számú holland szabadalmi leírásból ismert, a gyakorlatban leginkább elterjedt emulziós olajokkal hasonlítottuk össze, az ismert zsírsav-szarkozin-ammóniumsókkal szembeni előnyök értékelhetősége érdekében. A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy az olajsav-szarkozin-ammóniumsó réztartalmú szerkezeti anyagokra (perselyek, vezetékek elzáró szerelvényei stb.) korrodeáló hatású. Még ha stabil lenne is, csak korlátozott területen lenne alkalmazható. De nem stabil, így a fémek hideg hengerlésénél technológiai zavart okoz, bányagépek hidraulikus berendezései működtetésénél pedig - az olajkiválás miatt - tűzveszélyt jelentene. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
