173822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányélesztő valamint fonalasgomba tenyésztésre alkalmas talajok és/vagy fehérje előállítására növényi hulladékokból
5 173822 6 A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik csupán a megemlített növényi hulladékok feldolgozására, hanem a találmányhoz tartozik mindenféle olyan növényi hulladék feldolgozása is, amely cellulóz mellett tekintélyes mennyiségben tartalmaz hemicellulózokat és/vagy pentozánokat és/vagy pektineket és/vagy egyéb poliszacharidokat, és amelyek takarmányozásra közvetlenül kevéssé, vagy egyáltalán nem alkalmasak. így ide soroljuk többek között például a kukoricacsutkát és/vagy -szárat, a nádat, a napraforgószárat, a gabonatöreket és az őszi lombhulláskor lehulló száraz leveleket is. Az ilyen növényi hulladékok együttesen is feldolgozhatok, ami további előnye eljárásunknak. A találmány további részleteit a kiviteli példák szemléltetik a találmány korlátozása nélkül. 1. példa 1 kg őrölt kukoricacsutkát 5 liter vízzel elkeverünk, 50 ml tömény kénsavat adunk hozzá és autoklávban 120 °C-on egy órán át hevítjük. Szűrés és mosás után 6 liter főzetet kapunk, amely glukózra számítva 2,9% redukáló anyagot tartalmaz. A hidrolizátumot vízzel a kétszeresére hígítottuk, 1%-nyi 10%-os ammóniumhidroxid oldatot adunk hozzá, nátriumhidroxiddal semlegesítjük és különféle gombák 1 kacsnyi mennyiségével oltottuk be 100 ml így készült táptalajt. A beoltott táptalajokat 500 ml-es Erlenmeyer lombikokban 3 napig rázógépen rázatjuk 28 °C-os hőmérsékleten, majd a tenyészeteket szűrjük és légszáraz állapotban lemérjük. A különböző gombafajok tenyészetének súlya a következő: Rhisopus nigricans 0,90 g Botrytis cinerea 0,80 g Aspergillus niger 0,92 g Aspergillis fia vus 0,71 g Pénicillium cyclopium 0,50 g Rhodotorula glutinis 0,55 g Rhodotorula rubra 0,40 g Candida tropicalis 0,60 g Candida mycoderma 0,41 g Candida parapilosis 0,68 g Candida catevulata 0,55 g Saccharomyces cerevisiae 0,37 g Saccharomyces pasterurianus 0,26 g Kloeckeria apicilata 0,37 g Schyzosaccharomyces pombe 0,33 g. Számos más gombafajt is kipróbáltunk, de azokat, amelyeknél 0,20g alatti értékeket kaptunk itt nem tüntetjük fel. A táblázat tanúsága szerint az „egysejtű” gombák közül a Candida-család adja a legjobb eredményeket. 2. példa 400 g szecskázott kukoricaszárat (levéllel együtt) 6 liter vízbe viszünk, 60 ml tömény kénsavat adunk hozzá és 120°C-on 1 órán át hevítjük, majd az anyagot megszűrjük. 5130 ml 1,1%-os oldatot kapunk glukózra számítva. A hidrolizátumhoz 0,5% ammóniumszulfátot és 0,1% káliumdihidrogénfoszfátot adunk, a pH-t nátriumhidroxid 4,5-re állítjuk és beoltjuk Candida tropicalis tenyészettel. A beoltott anyagot 100ml-ként 500 ml-es Erlenmeyer lombikokba mérjük szét és 48 óráig rázatjuk 28 C-on. Utána a tenyészeteket megszűrjük és a légszáraz biomassza súlyát lemérjük. A kísérletet sorozatos átoltással 3 generáción át folytatjuk. Az első generációban a biomassza átlagos súlya 1,19 g a harmadik generációban 1,63 g lOOml-ként. 3. példa Kétszer 400 g szecskázott kukoricaszárat (levéllel együtt) mérünk be 6000—6000 ml vízbe és mindkettőhöz hozzáadunk 20 ml tömény kénsavat. 1 órai áztatás után a pH 1,5-re áll be. Az egyik edényt 120°C-on, a másikat 100°C-on hevítjük 90 percig. Az első anyag 1,23%, a második 0,76% redukáló anyagot tartalmaz glukózra számítva. Mindkét szűrletből táptalajt készítünk a 2. példában leírt módon és Candida tropicalis-szal oltjuk be. A tenyésztés is a 2. példa szerint történik. Az első táptalajon 0,875 g/100 ml, a másodikon 0,923 g/100 ml légszáraz biomasszát nyertünk, vagyis gyakorlatilag azonos mennyiséget. 4. példa 300 g száraz, felaprított kukoricaszárat 0,2%-os nátrium-hidroxid-oldattal főzünk 15 pecig. A folyadék-fázist elkülönítjük, és a visszamaradó szilárd anyaggal a feltárási műveletet friss nátrium-hidroxid-oldat felhasználásával még kétszer megismételjük. A kapott folyadék-fázisokat egyesítjük és pH-ját sósav-oldattal 1,5-re állítjuk be. Ekkor csapadékkiválás indul meg. A csapadékos folyadékot egy éjszakán át állni hagyjuk, a felülúszót elöntjük, a csapadékot lecentrifugáljuk, vízzel semlegesre mossuk és megszárítjuk. 7,6 g sötét port kapunk, melynek nitrogéntartalma 3,85%. (A nitrogén-tartalom alapján fehérjére átszámolva ez 0,61%-os fehérje-kitermelésnek felel meg a nyersanyag bemérési súlyára vonatkoztatva.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
