173777. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kárpitozott székek elsősorban székülések beruházására
3 173777 4 matikus szegező^épekkel, kapcsokkal, szegekkel stb. felszegezzük. Az anyagnak a fakeretre történő felerősítése alatt a pámaanyagot egy központosán elhelyezett feszítőhenger segítségével kismértékben előfeszítjük. Annak érdekében, hogy a pámarészt énnél a műveletnél minden oldalról meg lehessen közelíteni, az asztal a rajta elrendezett berendezésekkel elforgathatóan van csapágyazva. Az ismert berendezéseknél, amelyek a tényleges pámázási művelet részleges gépesítését szolgálják, a huzat részben kézi, vagy gépi kifeszítése után — előregyártott bútorhuzatelemek alkalmazása esetén is — a pámarészek körülfogása, valamint az anyagnak a fakeretre történő erősítése kézzel történik. így tehát a bútorhuzatnak gépi úton történő felfeszítése és a pámaanyag előfeszítése mellett még mindig nagy erő- és időráfordítást igényel a bútorhuzatelemek oldalrészeinek felhajtása és rögzítése és az így előállított pámarészek minősége a munkát végző dolgozó ügyességétől függ. Ha pl. a pámaanyag felett feltürenüett oldalrész a fakeretre történő felerősítés előtt meghatározott mértékben kifele húzódik, azaz megfeszül, úgy a párnaélek körvonala nem lesz egyenletes, különösképpen sarkosan kialakított párnarészek esetében és így maguknak a sarkoknak a kiképzése sem megfelelő. Ezen túlmenően, különösen mintás bútorhuzatoknál a nem egyenletes megfeszítés, azaz az anyagnak a fakeretre való felerősítése előtt a nem megfelelő meghúzás, igen hátrányos hatást vált ki. Ezen említett, az ismert berendezéseknél elkerülhetetlen hátrányok mellett tekintélyes idő- és erőráfordítással kell számolnunk. Ez azzal jár, hogy a termelékenység növelése csakis az élőmunkaráfordítás növelésével oldható meg. A találmány elé kitűzött cél, hogy csupán a pámarészek felhelyezésére és a fakeretnek a bútorhuzatelem ülésrészére való ráhelyezésére korlátozódó kézimunka mellett lehetővé tegyük a darabszám növelését, ugyanakKor biztosítsuk az állandó szintű minőséget. A találmány szerinti megoldással lehetővé válik a pámarészek előállításának gépesítése és automatizálása, különös tekintettel székek ülésrészénél, bútorhuzatelemek felhasználásával, amikor is a bútorhuzatelem oldalrészeinek a pámaanyagra és az azon elhelyezett fakeretre való ráhajtása, valamint a párnaanyagnak a fakeretre való felerősítése gépi úton végezhető el. A találmány által a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy olyan berendezést hozunk létre, - pámarészek behúzásához, különösképpen széküléseknek előregyártott bútorhuzatelemekkel történő bevonásához —, amely egy, a berendezés alaptestével szoros kapcsolatban álló formarészből áll, amelyre ennek külső kerülete mentén egy fentről bevezethető leszorítókeret kerül felhelyezésre. A berendezéshez tartozik továbbá egy a formarészt körülzáró, a leszorítókeret mozgásirányával ellentétes irányban működtethető tolókeret. A leszorítókereten belül elrendezett nyomókeret és egy a nyomókereten belül elhelyezkedő nyomólap, amely ugyancsak fentről állítható és az alaptestre csuklósán van felerősítve, továbbá az egymással szembenfekvő oldalakról beállítható, U-alakban kiképzett tolókák. A működtetőelemek beállítása, így a leszorítókeret, a tolókeret, a nyomókeret, a nyomólap és az oldalt elhelyezkedő tdókák beállítása pneumatikusan vagy lúdraulikusan működtetett hengerek útján megy végbe, melyeknek vezérlése elektromos kapcsdóberendezések útján, az alaptesttel szoros kapcsolatban álló vezérlőpultról, kétkezes működtetéssel történik. A találmány szerinti berendezéssel önműködően felhajthatok a bútorhuzatelem oldalsó részei a pámaanyag, és az azon elrendezett keret körül, ezt követően - ugyancsak önműködő módon - a berendezés segítségével a bútorhuzatanyag a fakerethez tartós módon rögzíthető. A találmányt egy előnyös kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzmellékletekben részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra a berendezés elölnézete, a 2. ábra ránézet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra az alaptestet mutatja az azt körülfogó tolókerettel és a felette felhajtott, előregyártott bútorhuzatelemmel (metszeti ábrázolása), a 4. ábra az alaptestre felfekvő leszorítókeret és a közötte elhelyezkedő bútorhuzatelem (metszeti ábrázolása), az 5. ábra a 4. ábra szerinti elrendezés a leszorítókereten belül elhelyezett párnarésszel és fakerettel, és a fakeretre felhelyezett nyomólappal, a 6. ábra az 5. ábra szerinti elrendezés a tolókeret felfelé történő elmozdulásánál (a bútorhuzatelem felhajtása a pámaanyag körül), metszetben ábrázolva, a 7. ábra a 6. ábra szerinti elrendezés, a tolókeret véghelyzetében van, a két oldalról odavezetett U-alakú tolóka ugyancsak véghelyzetét vette fel (metszeti ábrázolás), a 8. ábra a 7. ábra szerinti elrendezés a felülről felhelyezett nyomókerettel, a 9. ábra a 6. ábra „C” helyének részletes nagyított ábrázolásban, a 10. ábra a 8. ábra „D” helyének részletes, nagyított ábrázolása. A pámarészek, jelen esetben elsősorban székülések behúzására szolgáló berendezés az 1 alaptestből áll, valamint az ezzel a 13 alaplemez útján szoros kapcsolatban álló, a pámarész alakjának megfelelő 2 formarészből. Erre a 2 formarészre fekszik rá a felülről odavezethető 3 leszorítókeret, amely a 2 formarész külső kerülete mentén fekszik fel, a 2 formarészt a 4 tolókeret fogja körül, amely a 3 leszorítókeret elmozdulási irányával ellentétesen működtethető. A 3 leszorítókereten belül és az elmozdulási iránynak megfelelően helyezkedik el az 5 nyomókeret és ezen belül pedig az 5 nyomókeret elmozdulási irányának megfelelő 6 nyomólap helyezkedik el. A berendezés 1 alaptestére csuklósán felerősített, pneumatikus nyomóhengerekkel, egy elek tromos kapcsolóberendezés útján egy vezérlőpultról 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
