173760. lajstromszámú szabadalom • Vénaelzárásos plethysmographias vizsálat céljára szolgálóberendezés
7 173760 8 a P pulzusérzékelő a G érzékelő közvetlen környezetében helyezkedik el, vagy a G érzékelővel egybe van építve. Ebben az esetben a G érzékelő és a P pulzusérzékelő által szolgáltatott jel megfelelő pontjai között nincs fáziseltolódás. Ugyanez a helyzet, ha a P pulzusérzékelő kimenete helyett a G érzékelő kimenetét kapcsoljuk a PA analizátor bemenetére. Ebben az esetben a PA analizátor a G érzékelő kimenetéről leválasztott pulzusjelet dolgozza fel. Abban az esetben azonban, amikor a P pulzusérzékelő a test előbbiektől eltérő részén van elhelyezve, a G érzékelő és a P pulzusérzékelő által szolgáltatott jelek megfelelő pontjai között a pulzushullám véges terjedési sebességéből adódó fázistolás lép fel. A fáziseltolódás a berendezés működését lényegében nem zavarja, miután ebben az esetben is a G érzékelő által szolgáltatott jelre szuperponálódó pulzushullám azonos fázisú pontjainak a felhasználásával határozzuk meg a relatív térfogatváltozás kezdeti értékét. Egy ilyen esetet tűntet fel a 6A ábrán a ti ’ és t2 ’ időpontok által kijelölt egyenes. A fáziseltolódás mértéke itt Atj ’ = t2’ - ti ’ az egyenes hajlásszöge, at ’ lényegében megegyezik a tj és t2 időpontok által kijelölt egyenes at hajlásszögével. Az előbbi megfontolásokból következik, hogy a szinkronizáláshoz a pulzusgörbe helyett az EKG jel jellegzetes pontjaihoz - célszerűen az R hullámhoz - tartozó időpillanatok is felhasználhatók. A PA analizátor bemenetére tehát egy EKG csatorna kimenő jele is vihető, ebben az esetben a PA analizátor az EKG görbe jellegzetes pontjaihoz tartozó időpillanatokat határozza meg. A VA vezérlő egység kialakítható úgy is, hogy a G érzékelő által szolgáltatott jel nem két egymásután következő azonos fázisban levő pontjához tartozó relatív térfogat, illetve időértékek segítségével határozza meg a berendezés a relatív térfogatváltozás kezdeti értékét, hanem egymástól távolabb fekvő, de természetesen ugyancsak azonos fázisban levő pontok segítségével. Ha például a VA vezérlő egység a ti időpontban indítja és a t4 időpontban állítja le a T időmérő egységet, és ugyancsak a ti, illetve t4 időpontban utasítja mintavételre az Sí, illetve S2 mintavevő és tartó áramkört, akkor a relatív térfogatváltozás kezdeti mértékének a kifejezése a következőképpen módosul: A V4 AVj dV t4 —ti dt Ez a kifejezés általában az előbb, 2. egyenlet szerinti összefüggéstől eltérő, kisebb, de — különösen magasabb pulzusfrekvenciánál, például csecsemők esetében - még mindig kellő pontosságú értéket biztosít, ugyanakkor a berendezés megbízhatósága ilyen kialakítás esetében valamelyest nő. A VA vezérlő egység és az RA aritmetikai egység kialakítható úgy is, hogy tetszőleges számú Sí, S2 ... S„ mintavevő és tartó áramkör alkalmazásával a relatív térfogatváltozást leíró görbe további tetszőleges szakaszai is nyomon követhetők, bármelyik szakasz meredeksége, vagy ezek viszonya meghatározható, illetve a görbe a pulzuséi zavaró hatásától mentesen a D regisztráló műszerrel regisztrálható. Egy ilyen kialakításnak akkor van jelentősége, ha a relatív térfogatváltozást leíró, az artériás rendszer vizsgálatára vonatkozó görbe későbbi, ellaposodó, ún. filtrációs szakaszát kívánjuk vizsgálni. Amennyiben azonban hosszabb, vagy a teljes görbeszakasz tulajdonságait vizsgáljuk, erre a célra alkalmasabb a berendezés egy másik, inkább digitális méréstechnikára épülő, a 7. ábrán látható kialakítási változata. A 7. ábrán látható kiviteli példánál az M,, M2 légzsák, a G érzékelő, a P pulzusérzékelő, az EKG csatorna, a PA analizátor, a PN pneumatikus egység és a T időmérő áramkör szerepe megegyezik az 5. ábrával kapcsolatban elmondottakkal. A G érzékelő kimenete azonban az SD mintavevő és tartó áramkör és/vagy analóg-digitál átalakító egyik bemenetére csatlakozik, míg ez utóbbi másik bemenetére a VD vezérlő egység csatlakozik. A VD vezérlő egység a pulzusgörbe vagy az EKG görbe jellegzetes pontjainak megfelelő időpontokban mintavételi és/vagy átalakítási, majd a jelnek az RD aritmetikai egységbe történő továbbítására vonatkozó parancsokat küld az SD mintavevő és tartó áramkör és/vagy analóg-digitál átalakítónak, majd utasítja az RD aritmetikai egységet a relatív térfogatváltozás kezdeti vagy a görbe bármelyik másik szakaszához tartozó értékének vagy azok viszonyának meghatározására. Az eredmény megjelenítése a D regisztráló, illetve az M kijelző műszeren történik. Az 5., 6A, 6B és 7. ábrával kapcsolatban a berendezés működését az artériás rendszer vizsgálata esetére írtuk le. Attól az egyetlen momentumtól eltekintve, hogy a vénás rendszer vizsgálata esetében a mérés az Mi légzsák nyomásának impulzusszerű megszüntetésével indul, a két mérési folyamat egymással megegyezik, miután a vénás pulzus hatása az ismertetett mérést elhanyagolható mértékben befolyásolja. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés vénaelzárásos plathysmográfiás vizsgálatok céljára, melyben egy vagy több vizsgált végtagra helyezett, felfújható légzsák (Mi, M2), továbbá a térfogatváltozás megfigyelésére szolgáló, a térfogatváltozással arányos villamos kimenőjelet adó érzékelő (G), komparátor (K), mintavevő és tartó áramkörök (Sí, S2 ... S„), pulzusérzékelő (P), vagy EKG-csatoma, az EKG vagy pulzusgörbe jellegzetes pontjait meghatározó analizátor (PA), időmérő egység (T), kijelző műszer (M), regisztráló műszer (D) van beépítve, azzal jellemezve, hogy az érzékelő (G) kimenete a komparátor (K) bemenetére, továbbá egy vagy több mintavevő és tartóáramkör (S,, S2 ... S„) egyik bemenetére csatlakozik, míg az analizátor (PA) bemenetére vagy az érzékelő (G) vagy a pulzusérzékelő (P) vagy az EKG csatorna kimenete csatlakozik, az analizátor (PA) kimenete kétbemenetű vezérlő egység (VA) egyik bemenetével, míg ez utóbbi másik bemenete a komparátor (K) kimenetével van összekötve, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
