173729. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vasúti sínáramkörökhöz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173729 Bejelentés napja: 1975. V. 17. (GA-1184) Nemzetközi osztályozás: B 61 L 1/18 Közzététel napja: 1979.1. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 29. Feltalálók: Tábor Mihály technikus, Budapest Szabadalmas: Ganz Villamossági Művek, Budapest Kapcsolási elrendezés vasúti sínáramkörhöz 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés vasúti sínáramkörhöz. Mint ismeretes a vasútbiztosító technika, egy adott pályaszakasz szabad vagy foglalt állapotának észlelésére sínáramköröket alkalmaz. Jelenleg egy­­-egy sínáramkör maximális hossza, a pályaszakasz ágyazatának minőségétől is függően max. 2 km. Jóllehet gyakran szükséges lenne 6—8 km hosszú sínáramkörök létesítése az eddigi technikával ilyenek nem voltak építhetők. A nehézséget az okozza, hogy a sínáramkörnek mint átviteltechnikai áramkörnek a fajlagos csillapítása rendkívül nagy. Ennek az oka, hogy a sínek ágyazati ellenállása (átviteltechnikai fogalommal élve levezetése) 1 ohm rendű. Ebből adódik az lN/km körüli átvitel csillapítása, ami lehetetlenné teszi nagyobb távol­ságokon keresztül a vágányjelfogó táplálását. Az amúgyis kedvezőtlen csillapításviszonyok között további nehézséget jelent az ágyazati ellenállás időjárásfüggő változása, amely a sínáram­kör biztonságos működését fenyegeti. Megállapítható, hogy úgy az áramkör nagy csillapításának, mint a kedvezőtlen vonatshunt érzékenységének végsősoron az ágyazati ellenállás alacsony, 0,5—1 1 hm/km értéke az oka. A találmány szerint abból indultunk ki, hogy az ágyazati ellenállással parallel kapcsolt negatív ellenállású erősítő az ágyazati ellenállás eredetileg 0,5—1 ohm/km értékét nagyobbra, pl. 5-10 ohm/km-re állítja be, aminek következtében 30 az átviteli csillapítás csökken a shunt-érzékenység pedig javul. A kedvezőbb csillapítási adatok és shuntérzé­kenység javulása lehetővé teszi hosszabb sínáram- 5 körök (pl. 6-10 km) építését, vagy már meglevő kedvezőtlen ágyazati ellenállású áramkörök minő­ségjavítását. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél a feladatot a sínáramkörrel paralel kapcsolt, annak 10 hosszától függően egy vagy több darab negatív impedanciájú erősítővel oldjuk meg. A vezetékes átviteltechnikából ismert negatív impedanciájú erősítők elve azonban itt nem alkalmazható közvetlen módon, mert az ágyazati ellenállás az 15 időjárás függvényében 1 :20 arányban is vándorol, ami a hídkiegyenlítést lehetetlenné teszi. A találmány szerinti sínáramkör erősítője ezért úgy van kiképezve, hogy az időjárásfüggő lassú változásokra érzékeny késleltetett automatikus 20 ön ki egyenlítő áramköre van, amely a hirtelen fellépő (pl. az áramkör foglalttá vagy szabaddá válik) változásokra nem ad kiegyenlítést. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés vasúti sínáramkörhöz, amely a vasúti sínből képzett 25 átviteli áramkör egyik végére csatlakozó tápfeszült­ségforrásból az áramkör másik végére kapcsolt jelvevő szerkezetből és a vasúti sínhez kapcsolt erősítőből van felépítve úgy, hogy a vasúti sínt és az erősítőt hídkapcsolás köti össze, a hídkapcsolás egyik ágába a sínimpedancia, másik ágába pozitív 173729

Next

/
Thumbnails
Contents