173720. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gázkisülő lámpa üzemeltetésére

3 173720 4 vezetnek, egyfázisú táplálás mellett, így például riportercélokra eleve kizártak. Másik elvileg lehetséges megoldás lehetne a frekvenciafokozással elérhető javulás, ami azonban a lámpák szempontjából jelentős hátrányokkal járna. A találmány tárgyát az említett hátrányossá­goktól és hiányosságoktól mentes, a körvonalazott üzemeltetési követelményeknek megfelelő olyan kapcsolási elrendezés kialakítása képezi, amelynek alkalmazásával a filmipar számára már nem kedvezőtlen kis értékre csökkentett modulációjú megvilágítást adó, kistömegű, tehát könnyen hordozható, riperteri és stúdiócélra egyaránt alkalmas stabilizált, illetve szabályozott lámpa­áramú, és hatásfok szempontjából is kedvező előtét-egységek képezhetők ki gázkisülő lámpák, különösen rövidívű fémhalogénlámpák üzemelte­téséhez. A kitűzött célt a találmány értelmében olyan tárgyi kapcsolási elrendezés kialakításával érjük el, amelynél egy soros kétsarkú vezérelhető kapcsoló­ból, majd ezzel tetszőleges sorrendben egymást követően sorbakapcsolt induktív elemből, a lám­pából és áramkomparátorból álló áramkör van a hálózat (feszültségforrás) kapcsaira csatlakoztatva. A soros kapcsoló egyik sarka közvetlenül a hálózat egyik kapcsával van összekötve, míg másik sarka és a hálózat másik kapcsa közé egy másik kétsarkú vezérelhető kapcsoló van a soros kapcsolóval zárás, illetve bontás szempontjából rendre ellentett értelemben beiktatva. A kapcsolók vezérlő­­bemenetei az áramkomparátor kimenetével vannak összekötve. A találmány szerinti fenti kapcsolási elrendezés lényegében olyan elektronikus szabá­lyozókört képez, amely a kezdetben zárt soros (és nyitott másik) kapcsolóhelyzetben a hálózatról táplált átfolyó áram előre meghatározott kü­szöbértékének meghaladásakor (amit az áram­komparátor érzékel és megfelelő kimenőjelet képez) a kapcsolók üzemi állapotát átvezérli, s ekkor az induktív elemben tárolt energia rovárása folyik csökkenő nagyságú áram a lámpán. A meghatározott alsó küszöbérték elérésekor ismételt átkapcsolás történik, s - a hálózati feszültség pillanatnyi értékétől függően - a lámpán átfolyó áram ismét növekszik. A kapcsolók természetszerűleg soha nem le­hetnek egyidejűleg zárt, áramvezető állapotban. Ezen követelmény különösen a magasabb működési frekvenciatartományokban különösen jól teljesít­hető olyan, a találmány szerinti kapcsolási elrendezéssel is, amelynél a másik vezérelhető kapcsoló helyett egymással sorbakötött ellenállásból és kondenzátorból álló RC-tag van az áramkörbe beiktatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés célszerű kiviteli alakjainak közvetlenül a feszültség­­forrásra (hálózatra) csatlakoztatott feszültség­­komparátora is lehet, amelynek kimenete az áramkomparátor bemenetére van csatlakoztatva. A feszültségkomparátor alkalmazásával a fénymodu­láció tovább csökkenthető. A feszültségkomparátor figyeli a hálózati feszültség pillanatnyi értékét, s ha az nem elegendő a lámpaáram növeléséhez, akkor az induktív elemből történő táplálási üzemmódot továbbra is mindaddig fenntartja, amíg a feszültség ismét áramnövelő hatású értékre növekszik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyös kiviteli alakjánál az áramkörbe célszerűen a lámpát közrefogó módon elrendezett osztott induktív elemek vannak beiktatva. Ez - sorbakap­csolt elemekről lévén szó - az áramkör fentiekben érzékeltetett működését nem befolyásolja, ugyan­akkor a lámpa begyújtásához adott esetben szükséges gyújtóáramkör alkalmazásakor a ketté­osztott indukció megkönnyíti a félvezetős kap­csolók védelmét. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés félvezetős kapcsolói tartalmazhatnak tranzisztort, tirisztort, szimmetrikus tirisztort. Előnyös, ha az áramkomparátor küszöbértéke előválasztható, be­állítható, mert így adott határok között a lámpa kívánt fényereje vezérelhető, illetve változtatható. A találmány lényegét az alábbiakban csupán példaképpeni kiviteli alakok kapcsán a csatolt rajz alapján részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés egy példaképpeni vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezés egy másik példaképpeni vázlata, a 3. és 4. ábra az előbbi kapcsolási elrendezések feszültségkomparátorral ellátott kiviteli alakjai, és az 5. ábra egy osztott indukciós példaképpeni kiviteli alak vágata. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezésnél egy félvezetős soros kétsarkú 1 vezérelhető kapcsolóból, ezzel sorbakötött 3 induktív elemből, célszerűen rövidívű nagynyomású gázkisülő 4 lámpából és 5 áramkomparátorból álló áramkör van a hálózat kapcsaira csaltakoztatva. A soros 1 vezérelhető kapcsoló egyik sarka közvetlenül a hálózat egyik kapcsára van rákötve, míg ezen 1 vezérelhető kapcsoló másik sarka és a hálózat másik kapcsa közé egy másik kétsarkú 2 vezérelhető kapcsoló van a soros 1 vezérelhető kapcsolóval zárás, illetve bontás szempontjából rendre ellentett értelemben beiktatva. Az 1 és 2 vezérelhető kapcsolók vezérlőbemenetei az 5 áramkomparátor kimenetével vannak összekötve. A fenti kapcsolási elrendezés működésmódja a következő: A 4 lámpa a kezdetben zárt állapotú 1 vezérelhető kapcsolón és a 3 induktív elemen át kap áramot, amelyet az 5 áramkomparátor folyamatosan már. Eközben a 2 vezérelhető kapcsoló nyitott helyzetben van. Ha az áram a kívánt értéket egy meghatározott értékkel megha­ladta, akkor az S áramkomparátor bontja az 1 vezérelhető kapcsolót és zárja a 2 vezérelhető kapcsolót. Ekkor a 4 lámpa árama a 3 induktív elemben tárolt energia rovására a 2 vezérelhető kapcsolón át folyik és csökken. Ha a csökkenés túllép egy meghatározott küszöbértéket, az 5 áramkomparátor ismét az előző - hálózati táplá­lású - üzemmódba kapcsolja át az 1 és 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents