173717. lajstromszámú szabadalom • Nyomáskiegyenlítőberendezés fűtőberendezésekhez
3 173717 4 A találmány feladata kiegyenlítő berendezés létesítése fűtőberendezésekhez, amely azonos működés és biztonság mellett lehetővé teszi a kiegyenlítő tartály ellenőrzésmentes üzemét, azaz egy olyan tartállyal rendelkezik, amelyben a nyomás csak töredéke a fűtőberendezésben uralkodó nyomásnak. A találmány szerint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a kamra az atmoszférával kapcsolatban van és a kamra térfogatváltozása a kiegyenlítő tartályon belül uralkodó nyomástól függ. A találmány egy kiviteli alakja szerint a kamra kifelé zárt járulékos tartályban van elrendezve, amely például csővezeték útján a kiegyenlítő tartállyal kapcsolatban van. A találmány szerint előnyösen a kamrát egy tömlő alkotja, amely lehet egy személy vagy tehergépkocsi tömlője. Az a tény, hogy a tömlőként alkalmazott rész, azaz a járműtömlő tömegcikk, lényeges előnyt jelent, ugyanis nincs szükség speciális szerkezeti részekre, ami gazdaságosság szempontjából mindenképpen jelentős. A találmány szerint lehetséges olyan megoldás, hogy a kamrát a kiegyenlítő tartály vizet felvevő részétől membránnal elválasztott tartománya alkotja. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti nyomáskiegyenlítő berendezés egy kiviteli példájának sematikus képe. A 2. ábra a kiegyenlítő berendezés egy további kiviteli példája sematikusan. Az ábrákon a tulajdonképpeni fűtőberendezés nincs ábrázolva, mivel nem képezi a találmány tárgyát és ismerete a szakember köteles tudásához tartozik. A találmány szerinti nyomáskiegyenlítő berendezés egyébként is a legkülönfélébb fűtőberendezéseknél alkalmazást nyerhet. Az ábrákon a tulajdonképpeni 1 kiegyenlítő tartály és az előtte elrendezett 2 ellenőrző szekrény van feltüntetve, amely 3 vezeték révén a tulajdonképpeni fűtőberendezéssel áll kapcsolatban. A térfogatnövekedésből származó többlet víz 3 vezetéken és 4 mágnesszelepen keresztül jut az 1 kiegyenlítőtartályba. A 4 mágnesszelep elé 5 pufferedény van kapcsolva. A fűtőberendezésben bekövetkező nyomásilletve térfogatcsökkentésekor megfelelő manométer automatikusan 6 szivattyút kapcsol be, amely 3’ vezetéken keresztül vizet nyom vissza a fűtőberendezésbe. A találmány szerinti nyomáskiegyenlítő berendezés működése a következő. A fűtőberendezést statikus nyomására töltik fel, míg esetleges elgőzölgési nyomást 100° felett dolgozó készülékeknél figyelembe kell venni. Az 1 kiegyenlítőtartályba töltő- és ürítőcsapon keresztül a térfogatának 20%-át kitevő mennyiségben vizet töltünk. A 20% elérését egy vízszintjelzőről olvashatjuk le. A kontakt 8 manóméiért a névleges értékre, azaz +5 m statikus magasságra állítjuk be. 100 °C felett dolgozó berendezéseknél az elgőzölgési nyomást is hozzá kell számolni, azaz a névleges érték ekkor az 5 m-es statikus magasság és az elgőzölgési nyomás összege. Amikor a berendezést felfűtjük, többlet vízmennyiség keletkezik. Ez egyidejűleg nyomásnövekedést eredményez, amit a kontakt 8 manométer jelez. 0,2 ata nyomásnövekedés esetén a nanométerhez tartozó érintkezőkapcsoló 4 mágnesszelep áramkörét zárja. A mágnesszelep nyílik és a vízmennyiséget a 3” vezetéken keresztül a vízbefogadó edénybe engedi áramolni. A 3” vezetéket előnyösen flexibilis tömlő alkotja. A víz átáramlásakor a fűtőberendezésben a nyomás csökken, az érintkezőkapcsoló megszakítja az áramkört és a 4 mágnesszelep újra lezár. A fűtőberendezés lehűlésekor nyomásesés keletkezik, mivel a víz térfogata csökken. A 0^ ata nyomásesés esetén a 8 manométer további kontakt kapcsolója zárja a 6 szivattyú áramkörét. Ez a hiányzó vízmennyiséget az 1 kiegyenlítőtartályból visszaszállítja a berendezésbe. Az ezáltal előidézett nyomásnövekedés a megadott értéknél a kontaktkapcsoló révén megszakítja a 6 szivattyú áramkörét, illetve azt leállítja. Az 5 pufferedény szerepe a kapcsolási gyakoriság csökkentése. Az 1. ábra szerinti 1 kiegyenlítőtartály felső tartományában a kiviteli példánál egy gépjármű tömlőből alkotott 9 tömlő van elrendezve. Ez a 9 tömlő 10 karmantyún keresztül az atmoszférával áll kapcsolatban. / Amennyiben a 6 OTpftyuÿr Hz i kiegyenlítőtartályból vizet szivattyúzunk ki, ami gyakorlatilag vákuum keletkezéséhez vezet, levegő áramlik a tömlőbe, amely így a kiegyenlítőtartályban uralkodó vákuum mértékének megfelelően a kiegyenlítőtartályt legalább részben kitölti. Emellett azonban különleges jelentősége van, hogy a levegő a hűtőközeggel azaz vízzel nem kerül érintkezésbe. Az 1 kiegyenlítőtartályban bekövetkező nyomás növekedése a 9 tömlőből a levegőt kiszorítja és a kiegyenlítőtartály készen áll, hogy vizet vegyen fel a fűtőkészülékből anélkül, hogy azt kifelé el kellene vezetni mint az eddigi túlfolyó berendezéseknél. A 10 karmantyúra, amelyen keresztül levegő tud a 9 tömlőbe behatolni, úszós légtelenítő lehet felszerelve, amely esetleges tömlősérülés esetén a víz kilépését az 1 kiegyenlítőtartályból megakadályozza. Természetesen a találmány szerinti berendezésnél 11 biztonsági szelep is alkalmazást nyer. Az 1 kiegyenlítőtartályban a vízszint jelzésére úszók lehetnek elrendezve, valamint egy vákuum mérő. Ezekre vonatkozóan azonban részletesen nem kívánunk kitérni, mivel ezek a technika ismert szintjéhez tartoznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
