173674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás medrek szigetelésére legalább kétrétegű, polimer fóliából és polimerhabrétegből álló társított rendszer felhasználásával
3 173674 4 esetében, hanem más felszíni vízben sem szabad növényirtó vegyszert használni. (Dr. Marjai Gyula: Jelentés az 1962. évben végzett fóliás csatornaszigetelések 1963. évi üzemelési tapasztalatairól. ÖRKI jelentés, 1963.) Végül a Szovjetunióban arra is történtek kísérletek, hogy a növényzetre veszélyes herbicid anyagot a fólia alá, az elkészített tükörre szórják. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az így eltemetett herbicid anyag igen hamar lebomlott és egyáltalában nem akadályozta meg a nád megtelepedését. (A Szovjetunió vízgazdálkodási és meliorációs minisztériuma: A polimer hártyából készített vízzáró függönyöknek az öntözőcsatornáknál és víztároló medencéknél történő alkalmazására vonatkozó javaslatok. Moszkva, 1967.) Danilova-Rülkev: Poliészterek és szintetikus anyagok a vízgazdálkodásban. Gidrotechnike i Meliorecija, 1963(7). Mint láthatjuk, az eddig alkalmazott módszerek egyike sem oldotta meg a náddal veszélyeztetett csatorna- és tárolómedrek korszerű, gazdaságos szigetelését- A megfelelő megoldást talámányunkkal kívánjuk szolgáltatni. A találmányunkat eredményező kísérletek megkezdésekor abból a felismerésből indultunk ki, hogy a kérdést úgy oldhatjuk meg, ha a herbicid anyagot két fóliaréteg közé helyezzük: ekkor, ha a nádrizóma az alsó fóliát áttöri, beleütkezik a herbicid anyagba, el liai és optimális esetben a második réteget már át sem tudja törni. E laboratóriumi kísérleteink során jutottunk arra a további felismerésre is. hogy arra az esetre, ha a nádrizóma a műanyag fóliát áttöri, a herbicidtarlalmú hatóréteg vastagságát és ezzel hatékonyságát azzal növelhetjük meg, ha a műanyag fóliával herbicidtartalmú habréteget építünk össze társított rendszerré. Kísérleteink eredménye minden várakozásunkat felülmúlta. Amelyik rizóma az alsó fólia rétegen áthatolva a herbicidtartalmú habszivaccsal került érintkezésbe, valóban mérgezett alannyá változott és hamarosan elhalt. Am ezenfelül meglepő többlethatást is eredményezett a kísérlet, — nevezetesen a fólia alsó rétegét áttörő nádrizómák száma feltűnően kis arányú volt, mert a rizómák többsége a fólia rétegközelségében növekedését azzal párhuzamosan, a fólia alatt elfeküdve folytatta s a fóliát nem sértette meg: a fólia alsó réteget és felülete döntő többségében épségben maradt. Laboratóriumi kísérleteinket terepkísérletekkel megismételtük és ezek korábbi eredményeinket iga voltak. Bebizonyosodott, hogy céljainkra műanyag fóliaként kiválóan alkalmas a PVC homopolimer, PVC kopolimer, vagy poüolefin fólia, habrétegül a lágy poliiiretán és a lágy PVC hab, lin. pregnáló, illetve ragasztóanyagul a polikloropén alapú, vagy az utánklőrozott PVC alapú anyag, herbicid anyagként pedig a a a-diklór-propionsav, a 3-amino-i ,2,4-triazol, az 1,1 ’dimetil4,4:-bipiridiliurn, vagy ezek kombinációja. Ennek megfelelően a találmányunk szerinti eljárás lényege, hogy a) 0,1—0,4 mm vastag PVC homo polimer, kopolimer, vagy poüolefin fóhát 40-60% szárazanyagtartalmú, és a szárazanyagtartalomra számítva 2-15 súlyszázaléknyi, önmagában ismert herbicidet tartalmazó polikloroprén vagy klórozott PVC ragasztóanyag-oldattal vonjuk be, 1 m2 fóüára számítva 100—150 g mennyiségben, majd b) az így kezelt fóliára olyan 30—80 kg/m3 térfogatsűiyú, 2-5 mm vastag polimer hab-rét eget, előnyösen 30-50 kg/m3 térfogatsúlyú poUuretánhab-réteget fektetünk, amelyet előzőleg mintegy 40—80% szárazanyagtartalmú, és a szárazanyagtartalomra számítva 2-15 súlyszázaléknyi, önmagában ismert herbicidet tartalmazó polikloroprén vagy klórozott PVC ragasztóanyag-oldattaJ itattunk át. 1 m2 habra számítva 150—400 g mennyiségben, majd c) adott esetben az igy kapott rendszert poUmerhab-réteg szabad oldalán az a) szerint kezeit fóliával társítjuk, majd d) az a-b), illetve az a-c) lépések szerint előállított rendszert a szigetelendő mederfenékre, mederoldalakra fektetjük, végül e) ismert módon 20—100 cm vastag ásványi anyagú, előnyösen földből, homokból és/vagy kavicsból álló védőréteggel fedjük be. A találmányunk szerinti eljárást az alábbi példákkal világítjuk meg. 1. példa 0,3 mm vastag poUetilén fólia egyik oldalara ír.2 -ként 120 g olyan poiiklcroprén alapú impregnál óragaszt óanyagot viszünk, fel, amelynek 40% szárazanyagtartalmához képest 10súiy% 3-amino-i2,4-triazoh keverünk és erre a lagasztóanyagra olyan 3 5 mm vastag lágy poÜuretánhabot helyezünk, amelyet előzőleg m2-ként 2S0 g olyan kloroprén alapú impregnáló anyaggal itattunk át, amelyhez a 50% szárazanyagtartalmához képest 8súly% 3 -2minő-1,2,4-triazcit kevertünk. Az így kapott rendszert az elsimított szigetelendő meder fenékre és mederoldalakra fektetjük, majd 60 cm vastag védő homokréteggel fedjük ie. 2. példa 0,4 mm vastag lágy PVC fólia egyik oldalára m2-kéní 150 g olyan utánklőrozott PVC impiegnáló ragasztóanyagot viszünk fel, amelynek 60% szárazanyagtartaimához képest 5 súly% a a-diklór-propionsavat kevertünk és erre a ragasztóanyagra olyan 5 mm vastag lágy PVC habot helyezünk, amelyet előzőleg m2 -ként 400 g olyan utánklórozDtt PVC impregnálóanyaggal itattunk át, amelynek 70% szárazanyagtartalmához képest 2 súly% a a-diklór-propionsavat kevertünk. Az így kapott rendszert a szigetelendő, elsimított mederfenékre és mederoldalakra fektetjük, majd 40 cm homok, 40 cm kavics és 20 cm föld védőréteggel fedjük le. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
