173643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allergiaellenes hatású pirimido-benzotiazolok előállítására

7 173643 8 A PC A-teszt valamely vegyület allergiaellenes (külö­nösen asztmaellenes) hatásának a mértéke. Az olyan vegyületeket, amelyek meggátolják a humán immuno­globulin E (IgEjhnek, a reaginnak a patkányokban meg­található megfelelője által kiváltott pozitív PCA-teszt kifejlődését, allergiaellenes hatásúaknak tekintjük [C. Mota, Ann. N.Y. Acad. Sei. LQ3, 264 (1963)}. A reagin elsődlegesen immunoglobulin E (IgE) és ez a fő immu­noglobulin, amely felelős az allergiás asztma, anafilaxa, szénanátha, élelmiszertúlérzékenység és a gyógyszer­érzékenység bizonyos megjelenési formái kialakulásá­ért, habár a legújabb szakirodalmi adatok szerint az antitestek IgG osztályának is jelentős szerepe van az allergiás betegségekben. Ha érzékenyített egyedeknek, állatoknak vagy embereknek ilyen anyagokat adunk be, még mielőtt érintkezésbe kerülnének az antigének­kel vagy olyan anyagokkal, amelyekre ezekazegyedek allergiásak, ezek az allergiaellenes vegyületek a nélkü­lük bekövetkező allergiás reakció kifejlődését meggá­tolják. így ezek a vegyületek alkalmasak arra, hogy a reagin által közvetített jellegű anafilaxiás reakciók vagy allergia ellen megelőző kezelést végezzünk velük. Más szóval ezek a vegyületek meggátolják, hogy az antigén-antitest (allergiás) reakcióból eredő közvetítő anyagok felszabaduljanak, amint ezt a humán reagin­­nek egy a patkányokban megtalálható megfelelőjét, a homocitotróp antitestet használó PCA-teszt szemlélte­ti. Patkányokon, a PCA-teszt kísérleti állatán a reagin által közvetített antigén-antitest-reakció gátlását úgy tekintjük, mint az embereknél az allergiás rohamok idején fellépő, reaginnel közvetített antigén-antitest-re­akció gátlásának a megfelelőjét. A találmány szerinti vegyületek kiértékelésére hasz­nált PCA-teszt módszer kitűnő összefüggést mutat ezen vegyületeknek az ezen tesztben megnyilvánuló haté­konysága és az allergiás asztma kezelésére való alkal­mazhatósága között. 170-210 g testsúlyú hím Charles River Wistar patkányokon mérjük a PC A reakciót be­folyásoló anyagok hatékonyságát. Az IgE antitestek­ben dús reagines antiszériumot Petillo és munkatársai [Int. Arch. Allergy, 44, 309 (1973)] szerint állítjuk elő. Tyúktojás albuminra hiperimmun antiszériumot, amely IgG antitestekben gazdag, Orange és munka­társai [J. Exptl. Med. 127.767 (1968)] módszerével 5 állítunk elő. Az antigén beadása előtt 48 órával reagines antiszérumot fecskendezünk a normális patkány le­borotvált hátbőrébe; az antigén beadása előtt 5 órával hasonlóan beadjuk a hiperimmun antiszérumot is. A bőr egy harmadik helyére 60 meg hisztamin-dihidro- 10 kloridot és 0,5 meg szerotonin-kreatinin-szulfátot a­­dunk közvetlenül az antigén beadása előtt, így ellenő­rizzük a gátlás antihisztaminos, antiszerotoninos vagy aspecifikus jellegét; ezután intravénásán beadjuk a ta­lálmány szerinti vegyületeket vagy fiziológiás sóolda- 15 tot, majd azonnal utána 5 mg tojásalbumint és 2,5 mg Evans-kék festékanyagot adunk be, sóoldatban felold­va. Orális adagolás esetén a vizsgálni kívánt vegyület beadását követően 5 perc múlva adjuk be az Evans-kék festékanyagot és a tojásalbumint. Fél óra múlva kloro- 20 form segítségével megfojtjuk az állalatokat, hátukról eltávolítjuk a bőrt, és kifordítva kiértékeljük. Minden injekciós hely annyi pontot kap, ahány mm a folt átmérője, és az elszíneződés mértékét az elszíneződés­sel arányos szorzószámokkal (0,1; 0,5; 1; 2; 3 és 4) 25 vesszük figyelembe. Egy-egy 5 állatból álló csoportra összegezzük egy adott injekciós hely pontszámát, és ezt összehasonlítjuk a sóoldattal kezelt állatokéval. A kü­lönbséget a vizsgált vegyület által kiváltott százalékos gátlásként fejezzük ki. A fent leírt módszerrel mérjük a találmány szerinti jellemző vegyületek allergiaellenes hatását, és e hatás­­-értékeket mint az allergiaellenes védőhatás mértékét adjuk meg, százalékban. Összehasonlító anyagként egy, a kereskedelemben kapható allergiaellenes szert, az 35 Intalt használjuk. A vizsgált vegyületek általános képlete : I. Az orálisan, ill. intravénásán adagolt vegyületek ha­tását az I. és II. táblázatban adjuk meg. 40 I. táblázat Rt______ Rr 0,01 IgE, i.v., mg/kg IgG, i.v., mg/kg 0,03 0,1 0,3 3,0 0,01 0,03 0,1 0,3 3,0 ch3-ch3 80 34 ch3o-H-100 55 F­H-53 41 Cl-H-78 100 23 84 ch3-H-90 60 ch3 o­ch3o-100 85 c2 h5o­c2h5o-100 87 H­H-48 54 Intal 29 78 II. táblázat Rí r2 IgE. p 0,1 I.O., 1,0 mg/kg Ig3, p.o., mg/kg 3,0 0,1 1,0 3.0 ch3o-H-85 57 Cl-H-100 84 ch3o-CH30-79 45 H­H-72 59 4

Next

/
Thumbnails
Contents