173636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtárolók égetéses leművelésére
7 173636 8 A nedves égetési fázis a víz-levegő arány 0,002 m3/nm3-ig történő fokozatos emelésével, majd ezen besajtolási arány fenntartásával történt. A fázis befejezési kritériuma a termékgáz összetételének állandósulása. A napi besajtolási ütem: 20 em3 levegő. A kémiai adalékanyag - vaspentakarbonit - beadagolási fázisa az 1. példa szerinti mezőben alkalmazott beadagolási technológia alapján történt. Összes adalékanyag mennyisége: 13 t. Ezt követően a nedves égetéses folyamatot addig folytattuk, amíg az égésfront a tervben kijelölt távolságig (70 m) el nem jut. összes besajtolt levegő: 12 Mm3. Ezután hideg víz besajtolása következett a tárolóban maradt hő hasznosítása céljából, a nagyhőmérsékletű zóna termelőkutakhoz való mozgatása érdekében. A művelet vége: a termelvény gazdaságossági szint alá történő elvizesedése. összes besajtolt víz: előre nem meghatározott, az összes leművelési idő: 2,75 év, az olajkihozatal: 54 %, az összes levegőbesajtolás: 15 Mm3, az összes vízbesajtolás: 30 em3 volt. összességében tehát a találmány előnye, hogy alkalmazásával lehetővé válik az elégetéses leművelési folyamat megvalósítása olyan kőolajtárolókban is, ahol erre az eredeti tüzelőanyagtartalom alacsony szintje miatt nem volt lehetőség; nagy sűrűségű olajokat tartalmazó tárolók esetén csökkenti az elégett tüzelőanyaghányadot és a maradék olajtelítettséget, ezáltal megnövelve a kihozatalt és csökkentve a fajlagos levegőigényt: meggyorsítja a leművelés ütemét; csökkenti a teljes folyamatra a levegő felhasználását azáltal, hogy a kondenzációs zóna kiterjedését és növekedési ütemét megnöveli, az elárasztás volumetrikus hatásfokát javítja és a leművelés teljes időigényét csökkenti; vagyis az összes eddig ismert elégetéses leművelési eljárásokhoz viszonyítva jelentős ipari készletnövekedést eredményez ügy elsődleges, mint másodlagos vagy harmadlagos leművelési eljárásként alkalmazva. Külön előnye a találmánynak, hogy alkalmazásának csak a tárolókőzet levegő besajtolását befolyásoló paraméterei — a porozitás és az áteresztőképesség — lehetnek korlátái, mivel csak ezek korlátozzák az 5 égési front táplálásához szükséges levegőmennyiség tárolóba való lejuttatását. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 10 1. ) Eljárás olajtárolók elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos elégetéses leművelésére, amikoris az olajtelepeken lévő kőolaj mintegy 2-14 súly%-ának elégetése során keletkező hőenergia segítségével a 15 termelés hatékonyságát oly módon növeljük, hogy a kőolajtárolók természetes hatóanyagainak hatását a leművelési technológia bármely szakaszában alkalmazott oxidációs front létrehozásánál a kőolajtárolókban lévő természetes hatóanyagok égésmechanizmust 20 befolyásoló szerepét számításba vesszük, azzal jellemezve, hogy kiegészítésül adalékanyagként változó vegyértékű fémek, előnyösen a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek (pl. Fe, Co, Mn, Ni, Cu) stabil vegyületek létrehozására alkalmas ligandu-25 mokkái képzett vegyületét fluidum alakjában az égés szabályozására a tárolóba juttatjuk. 2. ) Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az égő front előtt 30 szabályozott gőzzónát képezünk, melynek kiterjedését adott esetben víz besajtolásával megnöveljük, egyidejűleg a folyamat levegőigényét csökkentjük és a leművelési időt meggyorsítjuk. 35 3.) Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az adalékanyaggal az égetés teljes folyamata alatt a levegőfelhasználást és az égő front hőmérsékletét fokozatosan csökkentjük, majd közel állandó értéken 40 tartjuk a tároló gőzzónájának méretét. A kiadásért felel: az OTH Kiadói Osztály vezetője 790288, OTH, Budapest
