173625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegálló, fuvatott ipari bitumenek előállítására paraffinos jellegű és egyéb kőolaj eredetű alapanyagokból

3 173625 4 paraffinos jellegű alapanyagokból milyen úton állít­ható elő jó minőségű ipari bitumen-A 72 733 számú NDK-beli szabadalmi leírás szerint paraffinos jellegű kőolaj desztillációs maradékának és propános extraktumnak különböző arányú elegyeit oxidálják és így jó minőségű oxidált bitument kap­nak. A 362.041 számú szovjet szabadalmi leírás szerint romaskinói eredetű vákuumdesztillációs maradékot oxidálnak 0,2—5 sf7c Fedj és P2O5 katalizátorok jelenlétében. Keil.G.; Kreis,J. és Lier.W. A1C13 katalizátor jelenlété­ben végzett oxidációval látják megoldhatónak a fela­datot (Freiberger Forschungshefte A 481. 1970.13-22. oldal). Ahmetova,R.Sz. és Csemobrivenko, l.A. szerint a szigetelőipari bitumenek előállítása megfelelő viszko­zitású alapanyagokból kiindulva biztosítható (Nefte­­pererabotka i Neftehimija_L 1972. 15 — 17 oldal). Hrapia,H.: Otto,F. és Wallach,D. Mn- és Co- vegyüle­­teket tartalmazó katalizátor jelenlétében végzett oxi­dációt javasolnak viszonylag alacsony hőmérsékleten (110-150°C-on) (Freiberger Forschungshefte A_48L 1970. 7-11. oldal). Az ismertetett modokon előállított bitumenek jó tulajdonságokkal rendelkeznek ugyan, de a gyártási műveletük bonyolult és nem minden esetben gazdasá­gos. Ismeretes előttünk tehát, hogy a paraffinos jellegű kőolajból előállított oxidált bitumenek minőségének javítására több közleményben javasolják és bitumen­gyártó üzemekben alkalmazzák is a katalizátorok jelenlétében végzett oxidációt, a különböző, kőolaj eredetű alapanyagok elegyítését, a vákuumdesztilláci­ós maradékok olajos anyagokkal való elegyítését, majd ezeknek az elegyeknek levegővel történő oxidá­cióját. Azt tapasztaltuk, hogy amennyiben paraffinos (például romaskinói) vagy más jellegű kőolaj vákuum­­desztillációjának maradékát vagy atmoszférikus desz­­tiliációnál nyert maradékok, illetve vákuumdesztillá­ciós maradékok és vákuumdesztillációs olajpárlatok elegyét 230-280°C-on levegővel oxidáljuk először 50— 120°C - célszerűen 60-100°C— lágyuláspontú közbenső bitumenné, amit különböző, kőolaj eredetű anyagokkal, célszerűen kőolaj vákuumdesztillációjá­­ból származó olajos párlatokkal és/vagy kőolajfeldol­gozás során keletkező extraktumokkal és/vagy kőolaj vákuumdesztillációs maradékával az elegyre vonatkoz­tatva 10—60 s% — célszerűen 20—50 s% - mennyiség­ben elegyítünk majd ezt az elegyet 230-280°C-on levegővel továbboxidáljuk, kiváló minőségű, hidegál­ló, fuvatott ipari bitumeneket kapunk. Az ezzel a módszerrel előállított termékek nagy aszfalténtartalommal (26-32 s%) rendelkeznek, a módosító anyagként bevitt komponensek következté­ben gyanta- és olajtartalmuk is megfelelő arányú és ezáltal széles hőmérséklettartományban plasztikusak, hidegállóak. Az így kapott bitumenek a közbülső oxidált bitumen lágyuláspontjától, valamint a módosí­tó komponens (ek) minőségétől és arányától függően megfelelnek a 85/25, a 85/40 vagy a 105/15 nemzet­közijelzésű ipari bitumenminőségeknek. Az eljárást az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be: 1. példa: Egy romaskinói eredetű kőolaj vákuumdesztilláció­­iából származó 42°C lágyuláspontú maradékot 280 "C-on, segédanyagok nélkül 60°C lágyuláspontig oxi­dálunk levegővel. A 60°C lágyuláspontú oxidált 5 bitumenhez az elegyre számítva 30 s% nehézparaffi­­nos, vákuumdesztillációból származó olajos párlatot adunk hozzá és az oxidációt tovább folytatjuk levegő­vel. A termék lágyuláspontját 84°C-ra állítjuk be. Az így előállított bitumen töréspontja — 14°C, penetrá- 10 cióértéke 27x0,1 mm/25°C. 2. példa: Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú, vá­kuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanya­­gok nélkül 64°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre vonatkoz­tatva 30 s' " mennyiségben a kenőolaj fenolos finomí­tásából származó maradványolaj extraktumot adunk n hozzá és ezen elegy oxidálását 85°C lágyuláspont eléréséig folytatjuk. Az így előállított termék törés­pontja — 12°C, penetrációértéke 28x0,1 mm/25°C. 3. példa: 25 Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú, vá­kuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanya­gok nélkül 100°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre számítva 35 s% nehézparaffinos olajpárlatot adunk hozzá és az 3Q elegyet tovább oxidáljuk 83°C lágyuláspont eléréséig. • A kapott termék töréspontja -22°C, penetrációérté­ke 39x0,1 mm/25°C. 4. példa 35 Egy romaskinói eredetű, 42°C lágyuláspontú vá­kuumdesztillációs maradékot 280°C-on, segédanya­gok nélkül 90°C lágyuláspontig oxidálunk levegővel. A közbenső oxidált bitumenhez az elegyre számítva 40 s% nehézparaffinos olajpárlatot adunk hozzá és ezt 40 az elegyet tovább oxidáljuk 108°C lágyuláspont eléréséig. Az így előállított bitumen töréspontja -11°C, penetrációértéke 18x0,1 mm/25°C. 45 SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás hidegálló, fuvatott ipari bitumenek előállí­tására paraffinos jellegű és egyéb kőolaj eredetű alapanyagokból, amelynek során egy 36—45° lágyu­­láspontú alapanyagot - célszerűen kőolaj vákuum­­desztillációjának maradékát, vagy az atmoszférikus desztillációnál nyert maradékok, illetve vákuumdesz­tillációs maradékok és vákuumdesztillációs olajpár­latok elegyét — 230—280°C-on levegővel oxidáljuk, azzal jellemezve, hogy először 50-120°C - célszerű- 55 en 60-100°C - lágyuláspontú bitument állítunk elő, amit különböző, kőolajeredetű anyagokkal, célszerű­en kőolaj vákuumdesztillációjából származó olajos párlatokkal és/vagy kőolaj-feldolgozás során keletkező extraktumokkal és/vagy kőolaj vákuumdesztillációs 00 maradékával az elegyre vonatkoztatva 10-60 s% - célszerűen 20-50 s% — mennyiségben elegyítünk majd ezt az elegyet 230-280°C-on tovább oxidáljuk a kívánt lágyuláspont eléréséig. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 790277, OTH, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents