173601. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékváltó forgóhuzal és a házról leválasztható szivattyúkerékkel

11 173601 12 nősen mert a szivattyúkerék nyomása a kioldáskor növekedhet, és ezzel egy bizonyos lengőhatás érhető el. Az is nyilvánvaló, hogy az említetthez hasonló gépek vagy jármüvek esetén a 3. ábrán bemutatott nyomatékváltó a bemenő nyomaték sokkal szabadabb megválasztását teszi lehetővé, és ezenkívül a járulékos egységek meghajtásával kapcsolatos nehézségeket megszünteti. A 4. ábrán látható nyomatékváltó sokkal általánosabban használható fel. A 3. ábrán bemu­tatott nyomatékváltó módosított kiviteli alakja, és nem csupán dömperekben vagy talajgyalukban, hanem akár nehéz tehergépkocsikban is alkal­mazható. Ezzel a nyomatékváltóval nem lehet hidraulikus kioldást elvégezni, de egy többfokozatú szinkron sebességváltóval összekapcsolva egy min­den feltételt kielégítő váltóegységet nyelünk. A mechanikus megszakítás természetesen nem olyan jó, mint a hidraulikus, de a hidraulikus megszakí­tásnak is vannak hátrányai. Jó hidraulikus megszakítás érhető el olyan hidrodinamikus egység­gel, amely nem olajjal, hanem vízzel működik, és a nyomatékváltóval van összekapcsolva. Ez megoldja a hőleadás problémáját is a nyomatékváltóban. Folyamatosan változtatható hidraulikus megszakítás érhető el vele, és a nyomatékváltóban történő hidraulikus megszakítás kiküszöbölésével a nyoma­tékváltó lényegesen leegyszerűsödik. A 4. ábrán látható nyomatékváltó ennek megfelelően igen széles alkalmazási területen hasznosítható, mint­hogy különböző igényekhez adaptálható. A forgó­házról könnyen megoldható járulékos egységek meghajtása. Az 5. és 6. ábrán látható nyomatékváltók hasonlóak az előbb ismertetettekhez, a különbség csupán annyi, hogy ez utóbbiak fogaskerék lánccal vannak kiegészítve. Nyilvánvaló azonban, hogy a 4. ábra szerinti nyomatékváltó is összekapcsolható egy szabványos szinkron hajtóművel. A 7. ábrán bemutatott megoldás szintén a 3. vagy 4. ábra szerinti nyomatékváltó módosított kiviteli alakja. Amikor egy második kioldókapcsoló a szivattyúkereket leválasztja, a szivattyúkéi ék szabadonfutóként működik, azzal a különbséggel, hogy a nyomatékváltó teljes működési tartománya 1 :1 sebességarányig kihasználható, ahol a lapát­­rendszer hatásfoka 60—70%. Ez a nyomatékváltó jobb kihasználását teszi lehetővé, mintha a meghajtott oldalon szabadonfutót alkalmaznánk. Természetesen a találmány szerinti nyomatékváltó használható kézivezérlésű kioldó val is, például dömperek esetén. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti nyomatékváltó segítségéve] számos előnyös és újszerű hatás érhető el, anélkül, hogy az eddig használt nyomatékváltók előnyei elvesznének. Mindemellett a találmány szerinti nyomatékváltó rendkívül egyszerű és olcsón előállítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomatékváltó forgóházzal, a forgóházba beépített szivattyúkerékkel, turbinakerékkel és vezetőlapátokkal, ahol a forgóház hajtóműhöz van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a szivattyúkerék (4, 402 , 702) a forgóházhoz(2) képest tengely­irányban legalább két helyzet között elmozdítha­­tóan van kialakítva, az egyik helyzetben a forgóházzal (2) össze van kapcsolva, a másikban a forgóházról (2) le van választva, továbbá összekap­csolás és leválasztás vezérlésére alkalmas elemekkel van ellátva. (1971. VI. 25.) 2. Az 1. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgóház (2) és a szivattyúkerék (4 , 402) között szervodu­­gattyúval összekapcsolt súrlódókapcsoló van. (1971. VT. 25.) 3. A 2. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szervodugattyú a nyomatékváltó szivattyúkerekét (4) hordozó betét­­része (202) van. (1971. VI. 25.) 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti nyomaték­­váltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódókapcsoló kúpos kapcsológyűrűkből (206, 208) van kialakítva. (1971. VI. 25.) 5. A 4. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kúpos kapcsoló­­gyűrűk (206, 208) súrlódó felületei a szervo­dugattyú tömítéseként vannak kialakítva. (1971. VI. 25.) 6. A 2. vagy 3. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódó­kapcsoló súrlódó-tárcsákból (306, 308) van kiala­kítva. (1971. VI. 25.) 7. A 6. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódó-tárcsákon (306, 308) hornyok vannak. (1971. VI. 25.) 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyúkeréken (4) a nyomatékváltó munkaterét (210). valamint a forgóház (2) és betétrész (202) közötti munkateret (212) össze­kötő egy vagy több, visszacsapószeleppel (204) ellátott furat (205) van kialakítva. (1971. VI. 25.) 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyúkeréken (402) vagy a forgóházhoz (2), vagy a forgóházat (2) és a kimenő tengelyt (424) összekapcsoló, súrlódó-tárcsákhoz (440, 442, 448) kapcsolódó elem van kialakítva. (1971. VI. 25.) 10. A 9. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyú­keréken (402) kétútú visszacsapószeleppel (432) ellátott járatok vannak. (1971. VI. 25.) 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti nyomaték­­váltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kétútú visszacsapószelepek (432) rugós visszacsapó­szelepek. (1971. VI. 25.) 12. A 10. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyú­kereket (402) kioldott állapotban megfelelő helyzetben tartó, előfeszített rugózó elemekkel (420) van ellátva. (1971. VI. 25.) 13. A 9. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ötútú szeleppel (802) van ellátva, amelynek egyik szélső állásában tápegység (806) a nyomatékváltó forgó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents