173568. lajstromszámú szabadalom • Univerzális épületváz
5 173568 6 osztott szelvényű tartók, nagy támaszköz esetén osztott övű Vierendeel tartók, melyek hevederei célszerűen nyílásaikkal egymásfelé fordított C- vagy U-profílokból kialakított zárt szelvények. A melléktartók a főtartókkal előnyösen C- vagy U-keresztmetszetű diafragmák útján vannak összekapcsolva. Az oszlopok fejei a főtartók duplaövű Vierendeel tartóként való kialakítása esetén azok hevedereiként vannak kiképezve, célszerűen C- vagy U-szelvényűek és lyuksorral perforálva. A tömő: tartók, az osztott szelvényű tartók, a szimplaövű Vierendeel tartók és az osztott övű Vierendeel tartók alapszelvényét alkotó C-profil gerincének (g), talpainak (t) és peremeinek (p) hosszméretei célszerűen a mikromodul (mm) egészszámú többszörösei. A tömörtartókat, az osztott szelvényű tartókat és a Vierendeel jellegű tartók öveit képező C-profilok gerincének (jg), talpainak (t) és peremeinek (p) hosszméretei egymáshoz meghatározott méretrend szerint aránylanak. A kötőelemek számára készített lyuksor egyes lyukjainak egymástól való távolságai (ex, ey) mind a C-profil hossztengelyének (x) irányában, mind pedig arra merőleges értelemben (y) a mikromodul (mm) egészszámú többszörösei. A vízszintes helyzetű C-profilok hossztengelyére (x) merőleges értelemben (y) a legkisebb lyuktávolság (ey) a (ex) a fele. A vízszintes helyzetű C-prcfilok előnyösen a hossztengely (x) irányú lyuktávolságok (ex) felezőiben vannak, elvágva, és ezáltal aC-profilok hosszai maguk is a mikromodul (mm) és ezen keresztül az alapmodul (m) egészszámú többszörösei. A diafragmákban a lyukak mind a gerincben (g), mind a talpban (t) a gerinc (g) és a talp (t) külső síkjainak találkozási vonalától legalább egy mikromcdulnyi (mm) távolságban vannak. A szimplaövű Vierendeel tartóként kialakított nagy támaszközű melléktartók öveit alkotó C-profilok méretükben és kiképzésükben megegyeznek a tömör tartóként kialakított kistámaszközű melléktartókat alkotó C-profilok méreteivel és kiképzésével. Az osztott övű Vierendeel tartóként kialakított nagytámaszközű főtartók öveit alkotó osztott szelvényű tartók C-profiljai méretükben és kiképzésükben megegyeznek az osztott szelvényű tartóként kialakított kis támaszközű főtartókat alkotó C-profilok méreteivel és kiképzésével. A találmány szerinti könnyűszerkezetes épületváz célszerű kiviteli alakjánál '/ízszintestől eltérő tetőzet esetén a főtartók és a melléktartók kialakítása megegyezik a vízszintes tetőzet esetén alkalmazott főtartók és melléktartók kialakításával, a tetőzet hajlásszöget pedig változó magasságú diafragmák segítségével van megadva. A találmány szerinti univerzális épületváz számos előnnyel rendelkezik. Ezek legtöbbje a tartótípus megválasztásából adódik, illetve abból a körülményből, hogy az alapszelvény egymás melletti vagy egymás fölötti megkettőzésével, illetve adott esetben megn égy szer ezésével a gyakorlatban szükséges támaszközök és teheradottságok mellett az egyetlen alapelem segítségével a teljes épületváz összeállítható a legkülönbözőbb funkcionális igények esetén. Egyaránt alkalmazható az épületváz lejtésnélküli és enyhe lejtésű tetőzetek esetében. Lehetőség van arra is, hogy tetőbevilágításra alkalmas szerkezetet hozzunk létre. Ilyenkor legalább minden második épületmezőben a tetősíkot a Vierendeel jellegű főtartók alsó öve alá lehet függeszteni. Kedvező az is, hogy az épületváz valamennyi része, még azok is, amelyek Vierendeel jellegű tartókként vannak kialakítva, összeállítható az alapszelvényt alkotó alapelemekből az építés helyszínén. Lehetőség van természetesen arra is, hogy oszlopokból és hozzájuk csatlakozó főtartókból előre keretállásokat állítsunk össze, és ezeket egyszerre emeljük a helyükre. Emellett mód van nagy teljesítőképességű szerelési technológiák (pl. a „lift-slab” eljárás) alkalmazására is. A találmány szerinti univerzális épületváz kedvező tulajdonságai között említhető a szállításának egyszerűsége. Ez abban nyilvánul meg, hogy szükség esetén még a legnagyobb támaszközű osztott övű Vierendeel jellegű főtartót is akár szelvényenként is a helyszínre lehet szállítani. Az összerakást nagymértékben megkönnyíti, hogy mind a tartók, mind pedig azok kapcsoló elemei lyuksorral vannak előre perforálva, és így a helyszíni munka csupán a kész elemek összeállításából, valamint a csavarok behelyezéséből és meghúzásából áll. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra az épületváz egy lehetséges alaprajza, kistámaszközű főtartók esetén, a 2. ábra hasonló alaprajzi elrendezés nagy támaszközű főtartók esetén, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III—III sík mentén vett metszet, a 4. ábra a 2. ábrán bejelölt ÍV-ÍV sík mentén vett metszet, az 5. ábra a 2. ábrán bejelölt V-V sík mentén vett metszet, a 6. ábra a vázszerkezet tartóinak alapszelvényét elkötő C-profil keresztmetszete, a 7. ábra a C-profil axonometrikus képe a perforáció bejelölésével. Az 1. ábrán föltüntetett esetben a vízszintes tartókból fölépített gerendázatot az F főtartók és az M melléktartók alkotják. A kistámaszközű F főtartók kettős C keresztmetszetű 2 osztott szelvényű tartókként vannak kialakítva. A 2 osztott szelvényű tartók két, egymással azonos és zárt oldalukkal (gerinceikkel) egymás felé fordított C-keresztmetszetű 1 tömör tartókból vannak összeállítva. Az M melléktartók ugyancsak két, egymással azonos C-keresztmetszetű 1 tömör tartókból állnak, ezek azonban egymás fölött helyezkednek el, és így együttesen a 3 szimplaövű Vierendeel tartókat alkotják. Az alapszelvényként szolgáló I tömör tartók megkettőzésére az M melléktartók nagy támaszköze 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
