173559. lajstromszámú szabadalom • Összetett keresztmetszetű műszál

3 173559 4 színezhet őségé lényegesen jobb a hagyományosénál. Ezen túlmenően az ilyen szálakból előállított textíliák textíliáit anyag benyomását keltik, anélkül, hogy a texturálást valóban el kellene végezni. Az anyag mintája és szerkezete jobban látható. Megállapítható volt, hogy ismert szintetikus szálak, például nylonszálak, amelyeket Y-kereszt­­metszetűre készítettek, olyan fonalat adtak, amelyek - különleges optikai tulajdonságaik követ­keztéén — rendkívül kellemes lágy fénnyel rendelkeznek. Mindazonáltal ezek az anyagok is rendkívül eltérőek a természetes anyagokhoz viszonyítva a nedvességfelvételt, a nedvesség vezetését és a hővezetést illetően. Ennek megfe­lelően a fenti anyagok hordási tulajdonságai messze elmaradnak a természetes anyagokétól. Ismeretes az is, hogy a természetes anyagok fizikai tulajdonságait műszálakkal úgy lehet meg­közelíteni, ha a szálak felületén nyíjt kapilláris csatornákat alakítunk ki. Ilyen műszálakat előállí­tanak rendkívüli keresztmetszettel, amelyben pél­dául három nyílt kapilláris csatorna helyezkedik el. Ezek a fentieken kívüli a szálak egymáshoz tapadását is segítik (lásd például a ll7 924számü csehszlovák szabadalmi leírást). Sajnos ezeknél a szálaknál sem biztosítható a stabil nedvszívó és nedvelvezető tulajdonság, a kapilláris csatornák stabilitása nem kieiégiíő. A fentiekből kitűnik, hogy a műszálak előállítása során általában a belőlük gyártandó textiliák megjelenési formáját tartják szem előtt, például a selymes fényt, a puha tapintást és a megfelelő redőződést, valamint a kedvező mecha­nikai tulajdonságokat, amelyek a sima keresztmet­szetű műszálakkal általában nem érhetők el. Ez azt jelenti, hogy a hivatkozott megoldá­soknál a műszálnak azokat a fizikai tulajdonságait, amelyek a termék higiéniai tulajdonságait javítanák és megfelelő hordási tulajdonságokat eredményez­nének, nem befolyásolják. így a természetes anyagokhoz hasonló tulajdonságú textiliák nem állíthatók elő. A jelen találmánnyal a célunk az ismertetett hátrányok kiküszöbölése, és olyan műszál kialakí­tása, amely a megfelelően kialakított kereszt­­metszet eredményeképpen geometriai, mechanikai és fizikai tulajdonságaiban hasonló a természetes anyagokhoz és igy hordási tulajdonságai is nagymértékben javulnak. Célunk még a találmány szerinti műszál keresztmetszetének kialakításával a műszálból ké­szült anyag fizikai tulajdonságainak, tehát a nedvszívásnak, nedvelvezetésnek és hővezetésnek olyan javítása, amely a tulajdonságokat a termé­szetes anyagok tulajdonságaihoz hasonlóvá teszi. További célunk a műszál keresztmetszetének kialakításával a belőle készült anyag geometriai tulajdonságainak, nevezetesen a formának és a terjedelmességének hasonlóvá tétele a természetes anyagok hasonló tulajdonságaihoz. Ugyancsak célunk még a találmány szerinti kialakítással a szál mechanikai tulajdonságainak, mégpedig a szilárdságnak, nyúlásnak ás hajlítható­'J ságnak javítása és a természetes szálakból készült textíliákhoz hasonlóvá tétele. Célunk végül még a jelen találmánnyal olyan száikeresztmetszet kialakítása, amelynek eredménye­képpen a találmány szerinti műszálból előállított termékek hordási tulajdonságai jelentős mértékben megjavulnak. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a bonyolult alakú profilos keresztmetszetű, nyitott kapilláris csatornával ellá­tott műszál profilja legalább két elemből van kialakítva, ahol minden egyes elem három egy pontból kiinduló, 10-70°-os szöget bezáró gerinc­ből áll, és a középső gerincek rugalmas ívek segítségével egy pontban kapcsolják össze az elemeket. A találmány szerinti műszál keresztmetszetének ilyan kialakítása megszünteti a sima műszálakból készült anyagokra jellemző fényes megjelenést. Ez annak eredménye, hogy az elemek belső felületéről reflektált sugarak egymást keresztezik és kioltják, és így a reflexió nagymértékben csökken. Ezen túlmenően az egyes elemek gerincei és a hajlékony ívekkel létrehozott szerkezet a szálak rugalmas kapcsolódását biztosítják, és lehetővé teszik olyan kapillárisok kialakulását, amelyek teljes hosszukban érintkezésben vannak a szál felületével. így a nedvszívás, illetve nedvességvezelés fokozódik. A találmány szerinti keresztmetszettel előállított szálakból gyártott anyagok fénye, hajlékonysága és nedvszívóképessége igen közel áll a természetes szövetéhez. A szálak kapillaritása tovább fokozható, ha nem csupán két egymáshoz kapcsolódó elemet, hanem hármat alkalmazunk. A szál rugalmasságát fokozza, hogy a középső íves szakaszt cikk-cakk alakúra készítjük. A találmány szerinti műszálnál legalább az egyik elem további járulékos gerinccel van ellátva. Ez a hárem gerinc csatlakozási pontjához kapcsolódik, és a középső gerinc folytatásaképpen van kiala­kítva. A járulékos gerinc hossza nem haladja meg az íves szakasszal össze nem kapcsolt gerincek hosszúságát. A járulékos gerinc kialakítása fokozza a műszál konkavitását és csökkenti ezzel a fényvisszaverés lehetőségét. így a fenti módon kialakított műszálból készített termék megjelenése egészen hasonló a természetes anyagokéhoz, és kellemes lágy fénnyel rendelkezik. Az említett mértékű sodrat lehetővé teszi a kapillárisok meghatározott szögben történő beállí­tását a fonal felületéhez képest. így a sodratszám által biztosított kapilláris elhelyezkedés lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a nedvesség elvezetését a textília egyik oldaláról a másikra. A sodratszám csökkenése csökkenti a kapillá­risok dőlési szögét is. és ez természetesen a nedvszívás csökkentését eredményezi. Vigyázni kell azonban arra, hogy a túl nagymértékű sodrás viszont a szál fölösleges tömörítését eredményez­heti, aminek következtében ugyancsak a nedvszívás mértéke csökken, és ezzel egyidejűleg a fonal merevsége növekszik. A sodratszám optimális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents