173558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés porok, szárazanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására
5 173558 6 egyenáramforrás egyik pólusára van kapcsolva. A 9 egyenáramforrás másik pólusa a bevonandó 5 tárgyhoz földelés útján kapcsolódik. Az 1 töltőelektródának a bevonandó 5 tárgy felé mutató 3 csúcsa a bevonandó 5 tárggyal 7 erőteret, míg a 5 12 térben levő hátrafelé mutató 2 csúcsa a csőként kiképzett 12 térben hátul elhelyezett legömbölyített 4 ellenelektródával 6 erőteret képez. A szórandó anyagszemcsék a szóróberendezés 18 fémfoglalatához hajlékony műanyagból készült 15 10 tömlőn keresztül finoman diszpergálva érkeznek az ábrán nyíllal jelölt iránynak megfelelően és a 12 téren előrehaladva átmennek az 1 töltőelektróda hátsó 2 csúcs és a legömbölyített földelt 4 ellenelektróda által képzett erőtéren, amelyben az 15 anyagszemcsék a 2 csúcsról kilépő ionokkal ellenkező irányban haladva elektromosan feltöltődnek. A szóróberendezésen belüli 6 erőtér hatásos működésére nézve igen nagy jelentőségű a 20 találmány szerinti aszimmetrikus elektródakialakítás, ahol az 1 töltőelektróda 2 csúcsával szemben a földelt 4 ellenelektróda legömbölyített felülete helyezkedik el. Csak ez az aszimmetrikusan kialakított 6 erőtér biztosítja azt a kedvező 25 körülményt, hogy az elektromos töltések, ionok, kizárólag a 2 csúcs koronakisüléses területéből léphetnek ki a 6 erőtérbe és így ott csak egynemű ionok áramlanak illetve töltik fel a szórandó anyagszemcséket. 30 A 6 erőtérben a finoman diszpergált, szórandó anyag egyenletesen és igen intenzíven töltődik fel az ellenirányú áramlás következtében, majd a töltéssel ellátott anyagszemcsék az 1 töltőelektróda 35 mellett elhaladva a szóróberendezés 8 terelőteste mellett 21 diffúzoron keresztül az elülső 3 csúcs és a bevonandó 5 tárgy közötti külső ~! erőtérbe jutnak. A 7 erőtérben a szórandó anyagszemcsékkel egyirányban áramló ionok révén az 40 anyagszemcsék utólagos töltést is kapnak és részben saját töltésük, részben pedig a külső 7 erőtér hatására a bevonandó 5 tárgyra rakódnak. A szórandó anyagszemcsék a 21 diffúzoron 45 keresztül való kilépésükkor a szóróberendezésben kiképzett 14 fúvókákon keresztül levegőáramlásos terelést is kapnak, amely a szórandó anyagszemcséket kedvezően finom eloszlásban juttatja a külső 7 erőtérbe. A terelőlevegő a 12 teret elhatároló 50 szigetelőanyagból készült cső, valamint a szóróberendezés külső 13 köpenye között kialakított 22 térben vagy csatornában jut a szóróig 21 diffúzorához. A szóróberendezés üregesen kiképzett 18 fémfoglalatához a levegő 19 levegőtömlőn át 55 áramlik, majd 3 6 billentyűvel nyitható-zárható 17 légszelepen át lehet a levegőáramlást megindítani illetve leállítani. Ismert módon a 19 levegőtömlőn át áramoltatott levegő egyéb, - az ábrán nem ábrázolt — érzékelő és kapcsoló berendezések 60 segítségével 15 tömlőn keresztül a szórandó anyagszemcsék szállítását és adagolását, valamint a 9 egyenáramforrását vezérli. A szóróberendezés 18 fémfoglalata munkavédelmi szempontokból előnyösen földelve van. 65 A 2. ábrán ábrázolt kiviteli példánál a szigetelőanyagból készült cső alakú 12 térben 23 fémelektródákkal több aszimmetrikus tér van kialakítva. A 23 fémelektródák nincsenek egymással kapcsolatban és úgy vannak kialakítva, hogy a 21 diffúzor felé eső felületük legömbölyített, a 4 ellenelektróda felé eső végük pedig csúcsos kialakítású. A 2. ábrán ábrázolt aszimmetrikus belső 6 erőterek mindegyikében azonos nemű töltések, ionok áramlanak, amelyek a külső 7 erőtér ionjaival is azonosak és így a belső erőterekben a csúcsokról hátrafelé mozgó ionokkal szemben áramló feltöltendő anyagszemcsék azonos értelemben intenziven feltöltődnek. A 23 fémelektródák, amelyek között külső elektromos kapcsolat nincs, a 9 egyenáramforrásra kapcsolt 1 töltőelektródáról a földelt legömbölyített 4 ellenelektróda felé haladva az elektromos egyensúlynak megfelelő, fokozatosan csökkenő potenciálra töltődnek fel, amelynél az ionizáció következtében elölről kapott töltések éppen egyensúlyt tartanak a hátrafelé távozó töltésekkel. Ilyen szerkezeti kialakítás esetén a szórandó anyag feltöltésének intenzitása nagymértékben növelhető. A 3. ábrán ábrázolt kiviteli példánál az 1 töltőelektróda csak hátrafelé rendelkezik 2 csúccsal, elülső végét szigetelőanyagból készített 8 terelőtest elektromosan árnyékolja, így a bevonandó 5 tárgy felé kialakuló külső 7 erőtér is lényegesen gyengébb és abban ionizáció gyakorlatilag nem keletkezik. A szórandó anyagszemcsék így kizárólag csak a belső 6 erőtérben töltődnek fel és csak saját töltésük következtében rakódnak a földelt bevonandó 5 tárgyra. Ennek a kiviteli alaknak lényeges gyakorlati jelentősége van egyes különleges geometriai kialakítású tagolt tárgyak esetében, mert ezeknél a szóróberendezés felé kiálló felület az erős külső 7 erőtér azt eredményezné, hogy a kiszűrt anyagszemcsék nagyobb része a 7 erőtér erősségének megfelelően a bevonandó 5 tárgy közelebbi felületén rakódnának le, az 5 tárgy hátrább eső felületei pedig alig kapnának bevonatot. Ennek a kiviteli alaknak tehát akkor van jelentősége, ha tagolt bevonandó 5 tárgyak esetén is egyenletes bevonat elérése követelmény. Amint a 4. ábrából látható, a 4 elleneiektroda a szigetelőanyaggal határait 12 térbe beállított fémhálóként is kialakítható. Az 5. ábrán ábrázolt kiviteli példánál a 4 ellenelektróda a 12 teret határoló szigetelőanyag falába épített gyűrűként van kiképezve. A gyűrűként kiképzett 4 ellenelektróda úgy is kiképezhető, hogy az a 12 tér bemeneti keresztmetszetét szűkítse (6. ábra). A szűkebb keresztmetszeten átáramic nagyobb közegsebesség következtében csökken annak lehetősége, hogy az 1 töltőelektróda 2 csúcsáról kilépő töltések, ionok, a 4 eiler.elektródát elérjék és hatástalanul távozzanak. Amint a 7. ábrából látható, a 4 ellenelektróda szűkített gyűrűként van kiképezve és ezen gyűrűn, valamint az 1 töltőelektróda 2 csúcsa közötti 12 3
