173558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés porok, szárazanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására
MAGYAR népköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 173558 SZOLGÁLATI T ALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: iSt Bejelentés napja: 1974 VI. 25. (BE-1200) B 05 B 5/00 Közzététel napja: 1978. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Benedek György oki. gépészmérnök, Hornung Péter oki. elektromérnök, Budapest Szabadalmas: Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, Budapest Eljárás és berendezés porok, szálasanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés porok, szálasanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására. Porok, szálasanyagok és lakkok elektrosztatikus szóróberendezésekre ismertek eljárások és berendezések. Ezek az elektrosztatikus szóróeljárások s illetve szóróbeiendezések az elektromos feltöltés fizikai rendszere szerint három fő csoportba soiolliatók. Az első csoportba tartozó megoldásoknak igen nagy feszültségre (50-150 kV) kapcsolt töltőelek- 10 tródájuk '/an, mely kis görbületi sugarú kialakítással (tűhegy, él) rendelkezik és ezek ionizáló hatása (koronakisülés) folytán a környező levegőrészecskék ionizálódnak, majd ezeket a kiszórt anyag finoman diszpergált részecskéi felveszik ás 15 ezáltal töltést nyernek. E nagyfeszüitségre kapcsolt elektróda, valamint a bevonandó tárgy között kialakult elektromos erőtér elősegíti a töltött részecskéknek a bevonandó, ellenpólusra kapcsolt, földelt tárgyra való áramlását. 20 E megoldás hátránya az aránylag nagy elektromos feszültség, melynek előállítása bonyolult és drága feszültségforrásokat igényel, a szabadon álló fémelektróda pedig fokozott szikra- és tűzveszélyt jelent, továbbá a levegő-ionizáció következtében 25 keletkező ion-szél egészségre káros és a környezetben levő tárgyakat feltöltheti, ami érintés esetén kellemetlen elektromos ütést illetve szikra- és tűzveszélyt idézhet elő. További hátrányt jelent a kiszórt részecskék egyenlőtlen töltés-eloszlása. 30 A második csoportba tartozó rendszerek a nagyfeszültségű töltőelektróda mellett földelt segédelektródával is rendelkeznek és a szórandó anyag átáramlásakor a nagyfeszültségű elektródával érintkezve a segédelektróda által keltett intenzív erőtérben veszi fel a töltést. Ezen rendszerek haladottabbnak tekinthetők, mert nincs külső elektródájuk és viszonylagosan csekélyebb, 20-30 kV-os feszültséggel működnek, alkalmazási területüket azonban korlátozza az a körülmény, hogy a nagyobb fajlagos ellenállású, elektromosan nehezebben tölthető anyagok, elsősorban porok és szálasanyagok esetén hatásfokuk gyengébb. A harmadik csoportba sorolható megoldásoknál nincs nagyfeszültségű elektróda, a szórandó anyag dörzselektromos utón nyeri töltését, itt tehát nincs szükség külön feszültségforrással előállított nagy elektromos potenciálra. Hátránya azonban az, hogy ezen rendszer csak por-anyagok esetén hatásos és nagyfeszültségű elektróda, valamint az ezzel előállítható erőtér hiánya következtében hatásfoka általában nem éri el az elektródás rendszerekét. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kialakítása porok, szálasanyagok és lakkok elektrosztatikus szórására, amely az eddig ismert eljárások és berendezések hátrányait kiküszöböli és amellyel az eddig ismert eljárásoknál és berendezéseknél alkalmazott lényegesen alacsonyabb feszültséggel minőségileg jobb elektrosztatikus bevonás biztosítható. 173558
