173552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faszén törmeléknek kivánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére
5 173552 6 A dextrin oldatot úgy állítjuk elő, hogy pl. a kereskedelemben kapható, por alakban levő dextrin minden kg-jához 1,2-1,8 kg vizet öntünk és ezeket homogén állapotúra keverjük. Egyszerre nagyobb adagot készítünk és az adagot felhasználás, azaz faszén törmelékbe keverés előtt legalább 12 óráig pihentetjük. A dextrin oldat kész állapotban hjgabb mézhez hasonlóan folyik. A másik ragasztó anyagot, a keményítő oldatot a gyártásai, alakos testek sajtolásával párhuzamosan állítjuk elő. A pl. kereskedelmi minőségű keményítő minden kg-jához 5,5—7,0 kg vizet öntünk, két részletben. Először a keményítő por anyagát saját súlyával azonos súlyú hideg vízzel keverjük össze és ezt az oldatot melegedő, azonban 35 -40 C°-nál nem melegebb vízbe öntjük és újból elkeverjük. A melegedő, 35—40C°-os vízből természetesen annyit használunk, hogy a keményítő porhoz hideg állapotban öntött vízzel együtt az ossz vízmennyiség 5,5-7,0 kg legyen. Ezt követően az oldatot keverés közben forráspontig melegítjük és addig főzzük, míg az oldat lekvárszerű péppé nem válik. Az oldat 2-4 percig való főzése után a sűrűség már nem változik. A dextrin oldatot és keményítő oldatot egyidejűleg öntjük rá a például szállítóvályúban folyamatosan érkező faszén törmelékre, majd az így nyert anyagot keverőben homogén állapotúra keverjük. A dextrin oldat és keményítő oldat arányát úgy szabályozzuk, hogy a pillanatnyilag feldolgozás alatt levő faszén törmelék eredeti nedvességtartalmának figyelembevételével a feldolgozásra kerülő keverék ossz nedvességtartalma 34—39% legyen. Ez annak következtében érhető el, hogy a dextrin oldatnál a dextrin minden kg-jához csak 1,2—1,8 kg víz szükséges, a keményítő oldatnál pedig a keményítő minden kg-jához 5,5-7,0 kg vizet kell önteni, tehát a dextrin oldat és keményítő oldat arányának változtatása révén a faszén törmelékben eredetileg meglevő vízhez a sajtoláshoz szükséges, ideális ossz vízmennyiség mindig beállítható. A találmány szerinti eljárás fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: Bármilyen termelési helyről származó és bármilyen nedvességtartalmú faszén törmelék a beérkezés állapotában, a beérkezés után közvetlenül alakos testté sajtolható még akkor is, ha a faszén törmelék tulajdonságai, víztartalma óránként változik. így a brikettező üzem folyamatosan, megszakítás nélkül, azaz gazdaságosan tud dolgozni. A faszén törmeléket feldolgozás előtt nem szükséges tárolni, tehát az üzem működtetéséhez minimális tárolási helyre van szükség. A beérkezett faszén törmeléket nem kell szárítani és így az ismert eljárásoknál szükséges, költséges szárító helyiség, berendezés, és ' energiaköltség találmányunknál elmarad. A ragasztó anyaggal kevert faszén törmelék nedvességtartalma sajtolási technológia szempontjából mindig ideális, tehát a testek alakra sajtolása gyakorlatilag selejt képződése nélkül végezhető. A készre sajtolt alakos testben, brikettben nincs olyan anyag, amely használat, égés közben kellemetlen szagú, mérgező gázokat keltene. A sajtolt testek nagy szilárdságúak, nem törnek, nem morzsolódnak, tehát használat és szállítás közben nem válnak selejtté, a használó kezét és a felhasználás környezetét nem szennyezik. A találmány szerinti eljárás nincs az ismertetett anyagokra és eljáráselemekre korlátozva. Az ismertetett anyagok és eljáráselemek helyett hasonló hatású anyagokat, illetve más eljáráselemeket alkalmazva a találmány védelmi köre nem változik meg. így például a kereskedelmi minőségű keményítő por vagy ennek egy része rozsliszttel, hulladék búzaliszttel, kukoricaliszttel, illetve más keményítő jellegű termékkel is helyettesíthető, a keverés végezhető kézi jciiegű átlapátolással vagy valamilyen ismert kivitelű keverőgéppel, a présgép esetleges állásakor a keverés teljesen leállítható vagy a faszén törmelékben levő víz kiverődésének és a ragasztó anyag felhígulásának megakadályozása céljából lassúra változtatható stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás faszén törmeléknek kívánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére, amely faszén törmelék nedvességtartalma 7-22 súlyszázalék között van, azzal jellemezve, hogy a faszén törmelékből törés és rostálás révén 0,01-6 mm közötti nagyságú, de legalább 30%-bar. 2 mm fölötti nagyságú szemcsékből áló keveréket állítunk elő, kereskedelmi minőségű, por alakú dextrin minden kg-jához 1,2—1,8 kg vizet öntünk és keveréssel homogén dextrin oldatot készítünk, a dextrin oldatot felhasználás előtt 12 óráig vagy ennél hosszabb ideig pihentetjük, az alakra sajtolás előtt keményítőnek minden kg-jához 5,5—7,0 kg vizet öntünk, a nyert keményítő oldatot homogén állapotúra keverjük és legalább 2 percig 85 Cc fölött főzve sűrű péppé alakítjuk, a 7-22 súlyszázalék nedvesség tartalmú faszén törmelék nedvességtartalmát ± 17c eltéréssel meghatározzuk, a kapott nedvességtartalom értéktől függően a pihentetett, kisebb nedvességtartalmú dextrin oldatból 5-7,5 súlyszázalékot és a nagyobb nedvességtartalmú, frissen készített keményítő oldatból 22,5—45 súlyszázalékot adagolunk a faszén törmelék keverékhez, így az egész anyag nedvességtartalmát az alakra sajtoláshoz legkedvezőbb 30-40 súlyszázalék közötti értékre állítjuk be. ezután a faszén törmelék adagot, ráöntött dextrin oldatot és keményítő oldatot homogén állapotúra keverjük és a prés keverőjébe juttatjuk 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a faszén törmelékből törés és rostáás révén 0,01-2 mm nagyságú 2,1-5 mm nagyságú és 5.1- 6 mm nagyságú szemcsékből álló halmazokat állítunk elő, és a keverék készítéséhez a 0,01-2 mm nagyságú szemcsékből 55-60%-ot. a 2.1— 5 mm nagyságú szemcsékből 35-40%-ot. az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
