173546. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére
7 173546 8 ezt az áramutakba bejelölt, de számozás nélküli nyilak mutatják. Mindegyik mozgó 56a illetőleg 56b vezetékszakaszhoz villamosán szigetelő anyagból készült egy-egy 68 illetőleg 70 hajtórúd van csuklósán csatlakoztatva. Ezek a 30 mechanikus kapcsolószerkezet 72 emeltyűjével vannak csuklósán összekötve. A 72 emeltyű 74 forgáscsapon van ágyazva, amely például egyúttal a 28 kétállású kapcsoló 28c mozgó érintkezőjének forgástengelye. Könnyen belátható, hogy amikor az 54a, 56a, 54b vezetékszakaszokon áram folyik át, az áramágak dinamikus hatása folytán az 54a, 56a vezetékszakaszok távolodnak egymástól, az 54b, 56b vezetékszakaszok viszont közelednek egymáshoz. A 68 hajtórúd tehát a 76 nyü irányában, a 70 hajtórúd viszont a 78 nyü irányában mozdul el. A 72 emeltyűre tehát két ellentétes irányú erő hat, amelyek a 74 forgáscsapra azonos értelemben fejtenek ki 80 nyíllal jelzett forgatónyomatékot. Az 5. ábra szerinti páldakénti kiviteli alak abban különbözik az előbbitől, hogy az 56a vezetékszakasz egyenesbevezetés helyett 82 csukló körül elfordíthatóan van ágyazva. Működésmódja egyébként megegyezik az előzőével. Szaggatott vonalakkal a mozgó 56a illetőleg 56b vezetékszakaszok másik szélső helyzetét tüntettük föl. Mindként esetben belátható, hogy a működtetéshez - adott esetben - egyetlen vezetékszakaszpár is elegendő. A 4. ábra szerinti megoldás esetén például az 54a, 56a vezetékszakaszokat megtartva, de az 54b, 56b vezetékszakaszokat elhagyva a zárlati áram a 74 forgáscsapot éppen úgy elfordítja, mint előbb, csak a forgatónyomaték lesz kisebb. Ugyanez a fordított esetben is igaz, amikor csak az 54b, 56b vezetékszakaszokat tartjuk meg. Nyüván hasonló meggondolások érvényesek az 5. ábra szerinti megoldásra is. Ezek után a találmány szerinti 10 kapcsolási elrendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódját az 1. ábra alapján könnyen követhetjük: Tegyük föl, hogy a 10 kapcsolási elrendezés az 1. ábrán látható üzemi helyzetben van és a 12 működtető kapocs és a 20 kivezetés között 84 nyíllal érzékeltetett íves zárlat lép föl. A 18 fotometrikus érzékelő - beállítása szerint — érzékeli az ív fényerejét, ívspektrumát, fényváltozási sebességét vagy más jellemzőjét és indítja a 16 billenőkört. Ez kiváltja a 24 első söntkapcsoló zárását, ami 5 msec-nál rövidebb idő alatt bekövetkezik és az ívet söntöli. Ezzel az I ágon át fémes zárlati áram indul meg. Ennek a fémes zárlati áramnak hatására működésbe lép a 26 második söntkapcsoló és a 28c mozgó érinzkezőt a 28b álló érintkezőről a 28a álló érintkezőre állítja át. Mihelyt a 28c mozgó érintkező elhagyja a 28b álló érintkezőt, az I ág megszakad. A 22 olvadó biztosító azonban a fémes zárlati áramot fönntartja, amely most a II ágon át folyik. A 22 olvadó biztosító úgy van megválasztva, hogy a fémes zárlati áramot a 28 kétállású kapcsoló átkapcsolásának idejére elbúja. Amikor a 28 kétállású kapcsoló 28c mozgó érintkezője eléri a 28a álló érintkezőt, zárul a III ág. Ezzel a 10 kapcsolási elrendezés szerepe vég et ér. A fémes zárlat megszüntetése már a hagyományosan alkalmazott védőkapcsolók feladata. Fentiekben a találmányt egyfázisú példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban ismertettük. Többfázisú alkalmazás esetén vagy minden fázisba iktatunk egy-egy találmány szerinti kapcsolási elrendezést, vagy magát a készüléket háromfázisúan alakítjuk ki. A fázisok száma és bekötésük módja, valamint a közösítések és földelések mikéntje a több fázisú rendszereknél szokásos szempontok szerint hagyományosan alakul. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés íves zárlatok megszüntetésére, amelynek hálózathoz csatlakoztatható működtető kapcsa és fotometrikus érzékelőhöz csatlakoztatható vezérlő bemenete van, azzal jellemezve, hogy a működtető kapocs (12) elé olvadó biztosítót (22), a vezérlő bemenethez (14) csatlakozó érzékenyebb első söntkapcsolót (24) és kevésbé érzékeny második söntkapcsolót (26) tartalmazó soros kapcsolás (22, 24, 26) van iktatva és a második söntkapcsolóhoz (26) mechanikusan működtetett kétállású kapcsoló (28) csatlakozik, a második söntkapcsoló (26) egyik kapcsa (26a) a működtető kapoccsal (12), az első söntkapcsoló (24) és a második söntkapcsoló (26) közös pontja (24/26) a kétállású kapcsoló (28) egyik álló érintkezőjével (28a), az első söntkapcsoló (24) és az olvadó biztosító (22) közös pontja (22/24) a kétállású kapcsoló (28) másik álló érintkezőjével (28b), az olvadó biztosítónak (22) a közös ponttal (22/24) átellenes pontja (22a) pedig a kétállású kapcsoló (28) mozgó érintkezőjének (28c) kivezetésével (20) van villamosán összekötve (1. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első söntkapcsoló (24) elektrodinamikusan van kialakítva (2. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első söntkapcsoló (24) elektronikusan van kialakítva (3. ábra). 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második söntkapcsolónak (26) helytálló vezetékszakasza (54) és ennek erőterében eltolhatóan elrendezett mozgó vezetékszakasza (56) van, a mozgó vezetékszakasz (56) és a kétállású kapcsoló (28) mozgó érintkezője (28c) közé pedig mechanikus kapcsolószerkezet (30) van iktatva. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két helytálló vezetékszakasza (54a, 54b) és két mozgó vezetékszakasza (56a, 56b) van, amelyek páronként azonos (54b, 56b) illetőleg ellentétes (54a, 56a) áramirányok szerint vannak bekötve, a mechanikus kapcsolószerkezet (30) pedig a mozgó vezeték 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
