173537. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kapcsolat

3 173537 4 olyan „nyitott keresztmetszetű” oszlopokat lehes­sen kialakítani, amelyek kihajlási szempontból nem kedvezőtlenebbek a velük azonos keresztmetszeti területű zárt szelvényű oszlopokénál. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az oszlopokat egyenlőszárú kereszt alakú keresztmetszettel kialakítva, és az egyenlőszárú kereszt szárait az oszlopokhoz kapcsolódó gerenda­­rendszer által meghatározott alaprajzi hálózat tengelyvonalaihoz képest 45°-kal elforgatva lehe­tővé válik olyan csaltkozási adottságok megterem­tése, amelyek seg ítségével a vízszintes szerkezeti elemeknek (gerendáknak, konzoloknak) a függő­leges elemekbe (oszlopokba) való bekötése teljesen egységes elvek szerint valósítható meg. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti csomóponti kapcsolat könnyű-szerkezetes épületvázakhoz — ahol az épületváz egy vagy többszintes épület teherhordó rendszerét képezi, és a vázat általában függőleges oszlopok, valamint hozzájuk csatlakozó, lényegében vízszintes helyzetű gerendák és,'vagy konzolok együttese alkotja -, oly módon van kialakítva, hogy az oszlopoknak hossztengelyükre merőleges keresztmetszete egyenlő­­szárú derékszögű kereszt, és az oszlopok úgy vannak elhelyezve, hogy a hozzájuk csatlakozó gerendák és/vagy konzolok alaprajzi tengelyvonala az oszlop szárlemezeinek alaprajzi szögfelezőjébe esik, továbbá, hogy az oszlopokhoz csatlakozó gerendák és/vagy konzolok végei alaprajzban nyílhegy alakú végződéssel és/vagy pl. zsámoly­­szerűen kialakított csatlakozó idomokkal vannak ellátva. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat további ismérve lehet, hogy az oszlophoz csatla­kozó gerenda vagy konzol alaprajzban nyílhegy alakú végződése az oszlop szárlemezei mentén fölfekvő és a szárlemezekhez célszerűen csavarokkal rögzített kapcsolólemezekkel van ellátva, melyek a nyílhegy alakú végződéshez előnyösen hozzá vannak hegesztve. Az oszlophoz csatlakozó gerendát vagy konzolt bekötő kapcsoló lemezek fölfelé és/vagy lefeié a gerenda vagy konzol talpfelületén túlnyúlnak, a kapcsolólemezek pedig fölül és/vagy alul célszerűen csavarok segítségével az oszlop szárlemezeihez hozzá vannak erősítve. A zsámolyszerű csatlakozó idomok vízszintes támasztólemezt, valamint a támasztólemez oldaléléi mentén a támasztólemezre merőleges síkban elhelyezkedő és célszerűen vele egyetlen darabot képező egy vagy több függőleges szárnylemezt és adott esetben további egy vagy több kapcsoló­idomot tartalmaznak. A zsámolyszerű kapcsolóidomok vízszintes tá­masztólemezei a bekötendő gerenda vagy konzol végén a gerenda vagy konzol fölső övének vagy alsó övének talpfelületéhez illeszkednek, a szárny­lemezek pedig az oszlop szárlemezei mentén fekszenek föl. A zsámolyszerű csatlakozó idom vízszintes támasztólemezében az oszlophoz bekötendő ge­renda vagy konzol pozicionálására alkalmas szerv, pl. egy vagy több hasíték van kialakítva. Az oszlop bekötendő gerenda vagy konzol vége közelében pozicionálásra alkalmas szerv, pl. a zsámolyszerű csatlakozó idom támasztólemezének hasítékába beleülő szerv, pl. illesztő nyúlvány van elhelyezve. Az oszlopok hosszirányú toldásainál a nyomóerő közvetlen átadására alkalmas illeszkedő felületek vannak kialakítva, az oszlopot alkotó szelvény szárlemezei pedig az illesztés szakaszán, előnyösen mindkét oldalukon hevederlemezekkel vannak le­fedve. A zsámolyszerű csatlakozó idom adott esetben kiegészítő szerkezeti elemek, pl. vonórúd, szélrács, burkolat, portál stb. van csatlakoztatva. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat számos előnnyel rendelkezik. Ezek szinte kivétel nélkül az oszlopszelvény sajátságos egyenlőszárú derékszögű kereszt alakjának és a vízszintes teherhordó elemek alkotta alaprajzi hálózathoz képest történt 45°-os elfordításnak tulajdoníthatók. Az ugyanis azonos jellegű csomóponti kialakítások valósíthatók meg az oszlopokhoz kapcsolódó valamennyi gerenda és konzol bekötése esetén, függetlenül attól, hogy egy-, vagy több- vagy sokszintes épület vázról van szó. Az a körülmény, hogy a gerendehálózat tengelyvonalai az oszlopok szárlemezeinek szögfe­lezőjébe esnek, lehetővé teszi, hogy az oszlopok hasznos keresztmetszetét — éppen a szárak kinyú­lási mértékének szabadon való megválasztásával, illetve variálásával - kötetlenül növeljük vagy csökkentsük, mégpedig anélkül, hogy a vízszintes teherhordó elemek bekötésének jellege megváltoz­nék. A gerendák és oszlopok bekötésénél ezen szerkezeti elemek az oszlopnak egyidejűleg két szárlemezéhez csatlakoznak, és ezáltal egyrészt a bekötés helyszükséglete csökkenthető, másrészt a bekötési mód a becsatlakoztatott gerenda elfordu­lását is automatikusan meggátolja. Kedvező az is, hogy az oszlopok kereszt­­metszetének befoglaló idomja négyzet, amelyet könnyen lehet burkolattal ellátni, és ezáltal jó építészeti megjelenésűvé tenni. Az acélszerkezet fenntartása szempontjából előnyt jelent, hogy az oszlopkeresztmetszet nyitott volta miatt a korró­zióvédelmi intézkedések könnyen és tökéletesen végrehajthatók. A nyitott szelvényű oszlop teszi lehetővé azt is, hogy a kapcsolatokat nagyszilárdságú feszített csavaros kötésekkel alakítsuk ki. Ezek nemcsak mintegy kétszeres teherbírásinak a közönséges csavarokhoz képest, de a súrlódásos erőátadás miatt a keresztmetszetek lyukgyengítését sem kell figyelembe venni. Az elmondott szempontok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az általunk javasolt egyenlő­szárú kereszt szelvényű oszlopok nem csupán gazdaságosábbá és könnyebben fenntarthatóvá teszik az acélból készült, vázszerkezetet, de az a hagyományos megoldásokhoz képest mind statikai­lag, mind szerkezeti kialakítás szempontjából kedvezőbbé is válik. Emellett alkalmas arra, hogy a csomópont kialakítás megváltoztatása nélkül az oszlop keresztmetszetét a mindenkori teher nagy­ságához könnyen és egyszerűen lehessen hozzáiga­zítani. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents