173517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ß-halogénalkilfoszfátok és dialkil-foszfátok kopolikondenzációs termékeinek előállítására
11 173517 12 valens/g, vizes titrálás esetén pedig 1,06 milliekvivalens/g savat tartalma*, ami azt jelzi, hogy a gyűrűs észter-csoportok gyakorlatilag teljes mértékben (III) képletű végcsoportokká alakultak. Az így kapott termékbe a maradék savtartalom közömbösítése céljából 5 órán át 100C*-on etilénoxidot vehetünk. A kapott termék metanolban végzett káliumhidroxidos titrálás, valamint vízben vezeti nátriumhídroxidos titrálás alapján sem gyűrűs észter-csoportokat, sem savcsoportokat nem tartalmaz. A termék foszfortartalma 22,0%, OH-száma pedig 99. 7. példa Az 5. példa szerint előállított termék alkalmazása rugalmas uretán-habok permanens lángmentesítésére Az alábbi összetételű kompozícióból uretánhabot állítunk elő: Niax 16—46 (kereskedelemben kapható polipropilénglikol) 100 sr. víz 4 sr. az 5. példa szerinti lángmentesítő anyag 4 sr. Silicone L-548 (kereskedelemben kapható, dimetilsziloxán.alapú felületaktív anyag, a Union Carbide cég terméke) 1 sr. bisz-(dimetilamino-etil)-éter 0,1 sr. N-etil-morfolin 0,2 sr. ón(II)-oktoát 0,25 sr. tolilén-diizocianát-index 110 28,85 kg/m3 sűrűsöd, 0,57% foszfort tartalmazó habot kapunk. Ezt a habot a „Federal Motor Vehicle Safety Standard 302” szabvány előírásai szerint vizsgáljuk. A vizsgálat szerint a termék kezdetben, valamint 22 órán át 140C*-on végzett hőkezelés után az „önkioltó-nem égő” kategóriába, és 5 ór$n át 121 C*-on, nedves atmoszférában végzett autokláv-kezelés után az „önkioltó - 7,1 cm/perc égési sebességű” kategóriába tartozik. A termék szakítószilárdsága 86,4 kg/cm2 (a lángmentesítő anyagot nem tartalmazó poliuretánhab szakítószilárdsága 92,3 kg/cm2). A száraz hőkezelés során mindössze l,2%os súlycsökkenést észleltünk, összehasonlításként közöljük, hogy a lángmentesítő anyagot nem tartalmazó poliuretánhab súlycsökkenése azonos körülmények között 0,34%, a trisz-(diklórpropil)-foszfáttal kezelt poliuretánhab súlycsökkenése 7,3%, és a tetrakisz-(2-klór-etil)-diklórneopentQén-difoszfáttal kezelt poliuretánhab súlycsökkenése 2,5%. A poliuretánhab metilénkloridos extrakdója után a lángmentesítő anyag 91%-a a termékben marad, ezzel szemben az említett két ismert lángmentesítő anyag esetén a termékben 0%, illetve 16% hatóanyag, míg a trisz-(2-klór-etil)-foszfát-homopolikondenzátummal kezelt poliuretánhab esetén csak 31% hatóanyag marad vissza. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a találmány szerint előállított kopolikondenzátum tartós lángmentességet biztosít. A 2. példában ismertetett ködpróba során az 5. példa szerint előállított lángmentesítő anyaggal kezelt poliuretánhab 93%-os átlátszóságot biztosít, míg a fent ismertetett két ismert lángmentesítő anyaggal kezelt poliuretánhab esetén 40%-os, illetve 87%os átlátszóságot észleltünk. 8. példa Az 5. példa szerint előállított termék alkalmazása poliészter-gyantákban Az 5. példa szerint előállított terméket 5 phr koncentrációban (5 súlyrész termék/100 súlyrész poliészter-gyanta) Hetron 24370 poliészter-gyantához (A Hooker Chemical Co. cég terméke) adjuk, és a gyantához erősítőanyagként 30% üvegrostot keverünk. Az így kapott kompozíciót szobahőmérsékleten metil-etil-keton-peroxid és kobalt-naftenát katalizátor jelenlétében térhálósítjuk. A kikeményítést akkor állítjuk le, amikor a termék Barcol-keménysége eléri az 53-as értéket. A ldkeményített termék oxigén-indexe 35,8, és a HLT—15 lángállósági vizsgálat szerint a termék lángállósága a 100-as értéknek felel meg. Ha ugyanehhez a poliészter-gyantához 5 phr (5 súlyrész/100 súlyrész gyanta) mennyiségű trimetilfoszfátot, trietilfoszfátot, trisz-(2-klór-etil)-foszfátot, trisz-(2 -klór -etil)-foszfát-homopolikondenzátumot vagy 1 :1 arányú trisz-(2-klór-etil)-foszfát-dimetil-metil-foszfonát kopolikondenzátumot (2 mól metilklorid kilépésével kialakított termék) keverünk, lényegesen rosszabb értékeket kapunk. Ha a találmány szerinti kopolikondenzátummal kezelt poliészter-mintát 72 órán át fonásban levő vízzel tartjuk érintkezésben, a lángmentesítő anyag csupán 0,54%-ban oldódik le, míg a poli-(etilén-metil-foszfonát)-tal kezelt azonos minták esetén 3,6—3,8%-os leoldódást észleltünk. Tekintettel ana, hogy a találmány szerint előállított kopolikondenzátum vízoldható, a fent ismertetett csekély mértékű leoldódás rendkívül meglepő és nem várt jelenség. A találmány szerinti eljárást igen sokféleképpen módosíthatjuk. Így például a foszfát- és foszfonát-reagensekhez olyan alifás dihalogenideket adhatunk, amelyekben mindkét halogénatom primer szénatomhoz kapcsolódik. Alifás dihabgenidként például az X-alküén-X, X-CH2CH=CHCH2X, X-CH2CH2(OCHjCHj )o-4X és X-CH2CH2-0-CH2-0CH2CH2X általános képletű vegyületeket alkalmazhatjuk, ahol X halogénatomot jelent, és az állóién-csoport 2—10 szénatomot tartalmaz. A felhasználható alifás dihalogenidek közül példaként a BrCH2CH2Br, ClCHjCHjCl, aCH2CH2OCH2CH2a és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
