173502. lajstromszámú szabadalom • Hőérzékeny másolóanyag
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173502 Bejelentés napja: 1976. X. 13. (OE 247) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1975.X. 24. (WP B 41 m/189 025) Nemzetközi osztályozás: B 41 M 5/06, 5/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. XI. 28. Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Reinhard Hans-Werner okleveles vegyész, Berlin, dr. Riessner Ottfried VEB Oberlausitzer Feinpapierfabrik, okleveles mérnök, Smolenski Hans-Joachim okleveles vegyész, Bad Muskau, Bad Muskau, dr. Walther Werner okleveles vegyész, Wolfen, Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság Hőérzékeny másolóanyag 1 2 A találmány egy hordozóból és egy azon található hőérzékeny rétegből álló másolóanyagra vonatkozik, amelynél a réteg hőhatására megváltoztatja a színét, ezért hőképpel érintkezésbe hozva azt láthatóvá teszi és tartósan visszaadja. A másolás hőmásoló berendezéssel történik és a másolandó példány felületének eltérő infravörös abszorpciós, illetve reflexiós képességét használják fel a hőkép előállításához. Hőérzékeny másolóanyagokat már régóta alkalmaznak grafikus ábrák másolására. Ezeknek az anyagoknak a hőérzékeny rétege legalább két reagenst tartalmaz, amelyek egymással normál szobahőmérsékleten nem reagálnak, hőhatásra azonban színváltozással járó kémiai reakció megy végbe. 15 Egy ilyesféle ismert kombináció például hosszúszénláncú zsírsavak vas(III)-sóiból, különösen vas(III)-sztearátból, és többértékű fenolokból, például galluszsavból. illetve galluszsav-észterekből, ezek hexametiléntetramin-adduktjaiból, valamint 20 kötőanyagból áll. Egy másik, hasonló célra szolgáló kombináció nehézfémsóból és tiokarbamidból, diazóniumsókból, melegítés során alkálifémet leadó vegyületekből és adott esetben további segédanyagold) ól, vagy ezüst-behenátból, behénsavból és 25 protokatechuszsavból áll [lásd: Kesar, I.: Light-sensitive Systems, New-York/London, 404-411 (1965)]. Az elsőként megnevezett három kombinációnak azonban a színkontraszt és a másolatok tartóssága tekintetében számos hátránya van. A 30 másodikként megnevezett kombináció, amellyel ezeket a hátrányokat messzemenően ki lehet küszöbölni, ez ezüst-behenát alkalmazása következtéén viszonylag drága. Ezért újabban zsírsavas 5 vassóból, különösen vas(III)-sztearátból és meghatározott szerves kénvegyületekből álló kombinációkat dolgoztak ki, amelyeket szintén jó eredménnyel lehet hőérzékeny másolóanyagokban alkalmazni. Például rövidszénláncú cink-dialkil-ditiokarbamátok, 10 valamint cink-diaril-ditiokarbamátok, előnyösen a dnk-dibutil-ditiokarbamát alkalmazását javasolták erre a célra (3 157 526 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A 639 346 számú belga szabadalmi leírásban a ditiokarbaminsav vagy N-szubsztitúciós termékeinek sóit, különösen a cinksókat írják le ugyanerre a célra. Itt a hőérzékeny réteg adott esetben ammonium- vagy aminsókat, guanidin-származékokat vagy szabad a mi no kát tartalmaz. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy azokkal a hőérzékeny másolóanyagokkal, amelyeket a két utóbb megnevezett eljárással készítettek, csak akkor lehet a szokásos másolóberendezéseken dolgozni kielégítő eredménnyel, ha a cink-ditiokarbamátok 100 C* alatti olvadáspontúak. Emiatt a felhasználható vegyületek száma rendkívül nagy mértékben leszűkül. Egyes esetekben a másolatok is bizonyos fogyatékosságokat (mindenek előtt halvány kép vagy egyenetlen szín) mutatnak. Ezeket a fogyatékosságokat még a másolási 173502
