173493. lajstromszámú szabadalom • Műtőasztal átvilágítható és cserélhető felsőrésszel
3 173493 4 fokozatos megközelítéssel lehet végrehajtani. Ezzel a műtőasztallal tehát a bevezetőben említett célt nem lehet elérni, mert a felsőrész elcsúsztatása csak látszólag biztosítja a beteg átfektetés nélküli átvilágítását, mert az oszlopot kikerüli ugyan, de a középső rész (amely a beteggel együtt mozog) nagy gerincmagassága miatt a kisebbik méretű képerősítő-patkó az asztalt és a beteget nem képes közrefogni. Az 1 485 643 lajstromszámú francia szabadalmi leírás szerinti megoldásnál a beteg a csúsztatás szerkezeti elemeit tartalmazó merev kereten fekszik. Nincs háttámla és kiemelőberendezés, ennélfogva sem a beteg ülőhelyzete, sem a kiemelés nem hajtható végre, tehát az általános sebészeti asztaloktól elvárt fektetési pozíciókat az asztal nem biztosítja. Ez az operációs asztal egy álló oszlopon elbillenthető, csúszószánokkal felszerelt asztal, amelyre az jellemző, hogy a szánok oldalsó csúszórészekkel vannak kiképezve, amelyeken belül két-két U-alakú vezetősín van. Az U-alakú görgőpárokon mozognak. A beteg variálható fektetését és a teljes test röntgenátvilágítását ezzel az asztallal sem lehet megoldani, az asztal gerincmagassága és a működtető szerelvények elhelyezése miatt. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti megoldásnak megfelelő műtőasztal-konstrukció segítségével küszöböltük ki és egy olyan cserélhető felsőrészű, a humán sebészetben alkalmazható műtőasztalt konstruáltunk, amely a hagyományos fektetési igények kielégítése mellett (háttámlája, ülőrésze, lábtartója, továbbá egy mozdulatra működő kiemelőszerkezete van) a beteg teljes testének átfektetés nélküli röntgenátvilágítását teszi lehetővé és kis gerincmagassága folytán a röntgenfelvételek készítését is biztosítja. Ezt a célt a találmány szerinti megoldásnak megfelelő műtőasztal révén úgy értük el, hogy a műtőasztalnak a hosszirányú és keresztirányú döntést és hosszirányú elmozdulást (elcsúszást) végrehajtó, két oldalon egymással összekapcsolt, a csúszóvezetéket is tartalmazó alváza, az ülőrész és a háttámla (kiemelőszerkezet) mozgatásához szükséges himba karjai, ezeket mozgató tolórúdjai, a tolórudakkal összekapcsolt további himbakaijai, a mozgatást végző orsója, két forgatókaija és a mozgást a két oldalra kölcsönösen áttételező tengelye, továbbá a fix vázrész egy kiemelkedő pontján, az ülőrész és háttámasz csuklója központi tartótengelyére felfűzött két bordás fél-csőtengelye és ezekre csatlakozó ülőrészkeretes, illetve háttámaszkerete, valamint a háttámasz közepe táját a szinkronmozgást biztosító kengyellel összekötött két retesze van. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően felépített műtőasztalt egy kiviteli példán, a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a műtőasztalt felülnézetben és oldalnézetben körvonalasan mutalja be, a 2. ábrán pedig a műtőasztal felülnézeti és oldalnézeti metszeteit vázlatosan látjuk. Az azonos szerkezeti részeket az ábrákon azonos számokkal jelöltük meg. A kiviteli példát vázlatosan szemléltető 2. ábrán látható, hogy a műtőasztal felső részéhez tartozó 1 alvázhoz a 3 ülőrészeket és a 4 háttámasz-keret e két utóbbi közös csatlakozópontjában levő 2 csukló útján csatlakozik. A 4 háttámasz keret közepén egy-egy 13 retesz helyezkedik el. Mind a 3 ülőrészkeret, mind a 4 háttámasz keret az 5, 9 himbakarok útján egy-egy 5 csavarorsóval áll hajtáskapcsolatban oly módon, hogy az asztal egy-egy oldalán elrendezett 5 csavarorsó a 6 himbakarral annak középső részén kapcsolódik. Az 5 csavarorsó ugyanakkor az asztal végén keresztirányban elrendezett 11 áthajtó tengellyel, illetve 12 csőtengellyel is kapcsolódik. A 6 himbakarok felső végére csuklósán csatlakoznak a 8 tolórudak, melyeknek vége a 9 himbakarok végével szintén csuklósán van összekapcsolva. A 9 himbakarok felső részére egy-egy 10 bordás csőféltengely van szerelve, melyekre a 3 ütőrészkeret és a 4 háttámaszkeret van ékelve. A 4 háttámaszkeretet önmagában ismert módon a 13 reteszek rögzítik. Az 5 csavarorsó egy 14 fogantyúval és hajtókarral összeszerelt, a 19 tokozatban csapágyazott 16 kardáncsuklós tengelyre szerelt kis fogaskerék útján az orsótengelyre ékelt 15 fogaskerék közvetítésével kapcsolódik. Az alváz a kocsihoz a 9 himbakarok tartományában elrendezett 17 csatlakozócsapok segítségével csatlakozik. Az 1 alváz vége a 9 himbakarok tartományában a 3 ülőrészkeret és 4 háttámaszkeret között egy 18 ponton emelkedik ki az asztal síkjából. A berendezés a következőképpen működik: A 14 fogantyú forgatásakor a fogaskerekek közvetítése révén az 5 csavarorsó is elfordul. Vele együtt fordul el a 11 áthajtótengely vagy a 12 áthajtó csőtengely, melyek viszont a rájuk ékelt 6 himbakarokat mozgatják. A 6 himbakarok felső végéhez csatlakozó 8 tolórudak tengelyirányú mozgása közvetítésével a 9 himbakarok is elmozdulnak, a 9 himbakarokkal együtt pedig a rájuk ékelt 10 bordás csőféltengelyek is elfordulnak. Mivel a 3 ülőrészkeret és a 4 háttámaszkeret a 10 bordás csőf éltengelyekkel vannak összeszerelve, a bordás csőféltengelyek elforgása alkalmával a 4 háttámaszkeret és a 3 ülőrész-keret is elmozdul. Az ábrákból is látható, hogy a műtőasztal végén, az egyik oldalon működtetett csavarorsó hatása az áthajtó tengely, vagy áthajtó csőtengely közvetítésével a másik oldalra is eljut, tehát az ülőrészkeret és háttámaszkeret megtámasztása mindkét oldalon érvényesül. A kiemelőszerkezet akkor működik, ha a 13 reteszeket kihúzzuk, majd a háttámaszt a fent ismertetett módon megemeljük. A háttámasz felső része ekkor saját súlya hatása alatt eredeti alsó helyzetben marad, s így kialakul az úgynevezett háztető-típusú derékkiemelés. Az ismertetett megoldásnak a korábbi műtőasztalszerkezethez képest az alábbi előnyei vannak: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
