173473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magassági koordináták meghatározására sztereo-képpárokon
11 173473 12 A találmány lényegét alkotó mérősíkot nem csupán párhuzamos vonalrendszerrel lehet kialakítani. Készíthető a mérősík egy pontból kiinduló széttartó vonalakból is, amelyek egymástól a bázisirányban mindig egyforma távolságra vannak. Ily módon a mérendő pontok megkereséséhez a mérsősíkoí elforgatni sem kell, csupán a bázisra merőleges irányban eltolni, amíg a széttartó vonalak közül kettő a vizsgálandó pontokon átmegy. Ebben a megoldásban a pa bevezetése nem szükséges, mert lehetőség van arra, hogy a parallaxisokat alapszintenként jelöljük és további beosztások is sűríthetők. A magasságmérés így történik, hogy a mérősíkot elforgatás nélkül elcsúsztatjuk abba a helyzetbe, amelynél a megmérendő terepponton áthalad egy térbeli mérősugár. A mérősugár egy szakasza, amelyet terepfelülettel alkotott döféspont és a vonatkozási sík határoz meg, a keresett magassággal arányos. A leolvasás térbeli szemlélés közben a beosztáson elvégezhető. Ennek a másiknak hátránya, hogy az egy pontba konvergáló sugársor és annak beosztása etalon-rendszerű kivitelezésben nem oldható meg. Megszerkesztése több hibaforrást tartalmaz, mint a homogén parallaxis-mező előállítása. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas legegyszerűbb berendezés tulajdonképpen csupán a mérősíkból és a mérősík elfordulását mérő skálából áll. A mérősík fényáteresztő planparalel lemez alsó síkjára erősített mérettartó filmpozitívon előállítható. Nagy sorozat előállítása esetén gazdaságos lehet a vonalrendszernek plánparalel üveglemezbe történő bemaratása is. Az ellenőrző jeleket és a skálát célszerű a sztereo-képpárt hordozó lapra felvinni- így a mérősíkot a képpárra helyezve elforgatás után a magasságértékek közvetlenül leolvashatók. Üzemszerűen végzett mérések esetén érdemes olyan berendezést készíteni, amelynek képtartó lapja van, és a képtartó lapon a mérősík adott pont körül elforgatható. Az alaplap tartalmazza a leolvasóskálát is, és a képpár elmozdítására egyszerű támasztóperemet vagy — szükség esetén - mozgó asztalt lehet biztosítani. Anaglif képek vizsgálatához célszerű anaglif szemüveget erősíteni az alaplaphoz. A 7. ábrán a találmány szerinti berendezés egy igen egyszerű kiviteli alakját mutatjuk be. Az 1 alaplapon helyezhetők el az anaglif képpárrá egyesített képek. A képet az 1 alaplapon 2 támasztóperemhez szorítva lehet elmozdítani. A 3 mérősík 4 furattal van ellátva és a 4 furat az 1 alaplapba erősített 5 csapra illeszkedik. Ekörül fordítható el a 3 mérősík. A 3 mérősík elfordulását az 1 alaplap egy vagy két sarkában kialakított 6 körbeosztásra lehet leolvasni, amelynek centruma a csap tengelye. Az ellenőrző jeleket a képpárra lehet felvinni, de abban az esetben, ha nagyszámú képet vizsgálunk azonos mérősíkkal, felvihetők az ellenőrző jelek az alaplapra is. Kialakítható természetesen a találmány szerinti berendezés egyéb célszerű módokon is, elsősorban a felhasználás követelményeitől függően. Célszerű lehet például olyan szerkezet kialakítása, amelyen az 1 alaplapon két 5 csap van elhelyezve. Ezek egyike vagy célszerűen mindkettő állítható helyzetű, így az adott felvételek nadírpontjaiba vihetők. Az 1 alaplapon ugyanakkor két 6 mérőskála van elhelyezve a kép két fölső sarkánál. Ennek a kialakításnak egyidejűleg két nagy előnye van. Az egyik az, hogy a mérést két oldalról lehet elvégezni és a két mérés átlagolásából pontosabb eredmény nyerhető. A másik jelentős előnye ennek a megoldásnak az, hogy a két csap segítségével szükség esetén vízszintes bemérés is végezhető. A két ismert helyzetű pontból a két pontot összekötő egyenessel mérhető szögeket bezáró egyenesekkel ugyanis bármely pont vízszintes helyzete megállapítható. Az elmondottak alapján látható, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés igen széles körben alkalmazható mind ipari, mind gyógyászati felhasználás területén is. Legelőnyösebb alkalmazási területe azonban térképek készítése, ahol a felhasználó ily módon a teljes fényképi részletgazdagságot térhatásban szemlélheti és mérheti arról a számára szükséges információt bármikor leolvashatja. Jelenleg ugyanis a felhasználó a meghatározott szempontok alapján készített térképet kapja meg, amely viszont nyilvánvalóan nem tartalmaz számos, később fontossá váló részletet. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyösen alkalmazható nagy ipari létesítmények tervezésénél, tereprendezésnél, a környezetvédelem munkáihoz, térképhelyesbítéshez, sőt adott esetben terepasztalok helyett és városrendezési munkálatokhoz. Esetenként a hagyományosan készítendő fotogrammetriai végtermékhez, vagy kész térképhez csatolva is felhasználható. A találmány alapját képező felismerés igen jól alkalmazható például a távolságmérés területén is. A találmány szerinti szerkezet ugyanis beépíthető közönséges távcsövekbe, és ezzel a távcsövek viszonylag pontos távolságmérésre válnak alkalmassá. Megoldható a távolságmérés külön erre a célra szerkesztett, igen egyszerű és olcsó távmérő műszerrel vagy olyan előtéttel, amely optikai berendezésre illesztve azt távolságmérésre alkalmassá teszi. Mindehhez csupán egy elforgatható rácsrendszert kell az optikai rendszer okulár egységének gyújtósíkjába helyezni, és a rácsrendszer elforgatásával arányosan a távolság leolvasható. A távolságmérés során a rácsrendszert a mérendő ponttal kell térben fedésbe hozni, a rácsok elforgatása útján. Ekkor a rácsrendszer által alkotott mérősík a már ismertetett módon működik, és a mérendő pont távolságát a gyakorlat számára kielégítő pontossággal megadja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás magassági koordináták meghatározására sztereo-képpárokon, azzal jellemezve, hogy az adott esetben szükséges optikai transzformáció elvégzése után a sztereo-képpárra mérősíkot képező vonalrendszert, és a mérőák által előállított alapszintek magasságában megjelenő ellenőrző je-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
