173455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló bevonóanyagok és öntüdei fekecsek előállítására
5 173455 6 1. táblázat P20s etilalkoholos oldata Az oldat viszkozitása, E° a P2Os : Al(OH)3 arány függvényében koncentráció, súly% viszkozitás E° 60 30 1,5 10 0,75 0,5 1 1,071 1,075 1078 1,087 1093 1,095 1,105 2 1,092 1,093 1094 1,105 1,121 1,129 1,164 3 1,098 1,110 1,110 1,115 1,146 1,150 1,234 4 1,102 1,125 1,229 1,137 1,165 1,167 12265 5 1,110 1,130 1,141 1,150 1,177 1,203 1,325 10 1,174 1,220 1,231 1,270 1,375 1,458 Tixotrop 15 1,231 1,285 1,319 1,496 1,764 2,040 Tixotrop 20 1,370 1,455 1,516 2,010 Tixotrop Tixotrop Tixotrop 25 1,504 1,680 1,889 3,715 Tixotrop Tixotrop Tixotrop 30 1,704 2,090 2,639 Tixotrop Tixotrop Tixotrop Tixotrop koptatószilárdsági értékek már egészen alacsony, 33 1 -2 súly% P2 05 -tartalom esetén elérhetők, az 5%-nál nagyobb P2 05 -tartalmú folyadékok pedig rendkívül kemény, zománcszerű filmet képeznek, amelynek koptatószilárdsága 150-200 g felett van, esetenként olyan nagy, hogy az alkalmazott 40 módszerrel kellően már nem értékelhető. Vizsgálataink tehát azt mutatják, hogy a találmány szerint szabályozható filmképzőképességgel és reológiai tulajdonságokkal rendelkező folyadékok állíthatók elő, miközben a filmképzőképes- 45 séget döntően a P2 05 -tartalom, a reológiai tulajdonságokat pedig a P205 : Al(OH)3 viszony határozza meg. Az önszáradó bevonatok egyik fontos technológiai tulajdonsága a gázfejlesztő-képesség, amelyet 50 Georg Fischer gyártmányú PGM típusú műszeren vizsgálhatunk. A vizsgálat abból áll, hogy súlyegységnyi anyagot 800 C* hőmérsékletű csőkemencébe helyezünk és mérjük a képződött gáz mennyiségét cm3-ben az idő függvényében. 55 A vizsgálatok során megállapítható, hogy a találmány szerinti folyadékból képzett film gázfej - lesztőképessége sokkal kedvezőbb mint a hagyományos anyagokból képzett filmeké. Így például a találmány szerinti filmből egy vizsgálat szerint 60 120 sec alatt 480 cm3/g, míg hagyományos filmekből 800—1700 cm3/g gáz fejlődött. A találmány szerint tehát szabályozható reológiai tulajdonságokkal, jó filmképzőképességgel rendelkező és az ismert módszerekkel előállított 65 bevonatokhoz képest sokkal kevesebb gázfejlesztő anyagot tartalmazó bevonóanyagok állíthatók elő. A találmány szerinti bevonóanyagok a kívánt folyási magatartás (reológiai tulajdonság) mellett meglepő módon az összetételre jellemző kötőképességgel is rendelkeznek. A jelenlevő kötőanyagok természetét illetően a vonatkozó derivatográfíás vizsgálataink azt mutatják, hogy hő hatására alumínium- és/vagy magnéziumfoszfátok válnak ki, amelyek közismerten nagy tűzállóságú, szervetlen kötést hoznak létre. Ilyenképpen a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi alkoholos bevonóanyagok előállítását minden ismert módszertől eltérően, nagy tűzállóságú kötőanyagtartalommal. A hagyományos bevonóanyagokból kialakított bevonatok a szerves kötőanyagok termikus bomlása miatt 300—600 C° között roncsolódnak. Ezzel szemben a találmány szerinti bevonatok 1500C°-ig észlelhető károsodást nem szenvedtek. A találmány részleteit anélkül, hogy azt a bemutatottakra korlátoznánk, az alábbi példák segítségével ismertetjük. Az 1. példa a találmány szerinti eljárás egyszerűbb foganatosítási módjára vonatkozik. 1. példa 100 súlyrész denaturált szeszben feloldunk 10,5 súlyrész Novofén, féiol-formaldehid-gyantát, azután hozzáadunk 0,5 súlyrész technikai minőségű 3
