173436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomirtószerek hatóanyagaiként alkalmazott fenilkarbamid-származékok előállítására
9 173436 10 A találmány szerinti szerek oldat, emulzió, szuszpenzió, granulátum vagy porozószer alakjában kerülhetnek alkalmazásra. Az alkalmazási forma függ a felhasználás céljától, lényeges, hogy a készítmény a hatóanyag finom eloszlatását lehetó'vé tegye. Különösen a növényzet teljes kiirtása, valamint a növények időelőtti kiszárítása vagy levéltelenítése esetén a hatóanyagok hatását növelhetjük önmagukban is fítotoxikus hatású vivőanyagok, pl. magas forráspontú ásványolaj-frakciók vagy klórozott szénhidrogének felhasználása útján, ha viszont szelektív növényfejlődés-gátlást kívánunk elérni, akkor ezt a növényekkel szemben közömbös vivőanyagok alkalmazásával segíthetjük elő. Oldatok előállítása esetén oldószerként elsősorban alkoholok, pl. etil-, vagy izopropilalkohol, ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon, alifás szénhidrogének, mint petróleum, gyűrűs szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok, klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán vagy etilénklorid, továbbá ásványi vagy növényi olajok, valamint az említett oldószerek elegyei jöhetnek tekintetbe. Víztartalmú készítmények esetében elsősorban emulziók és diszperziók készíthetők. A hatóanyagokat önmagukban vagy a fent említett oldószerek valamelyikével készített oldat alakjában, előnyösen nedvesítő- vagy diszpergálószerek segítségével oszlatjuk el vízben. Kationaktív emulgeáló- vagy diszpergálószerekként pl. kvaterner ammóniumvegyületek, anionaktív szerekként pl. szappanok, hosszúláncú alifás kénsav-monoészterek, alifás-aromás szulfonsavak, hosszúláncú alkoxiecetsavak, nem-ionos szerekként pedig zsíralkoholok poliglikoléterei vagy az etilénoxid p-terc.alkil-fenolókkal képezett kondenzációs termékei alkalmazhatók. Előállíthatunk a hatóanyagot, valamely emulgeáló- vagy diszpergáló szert és esetleg oldószert tartalmazó koncentrátumokat is. Az ilyen koncentrátumok felhasználás előtt pl. vízzel hígíthatok. Porozószerek előállítása céljából a hatóanyagot valamely szilárd vivőanyaggal keverjük vagy őröljük össze. Vivőanyagként pl. talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, borsav, trikalciumfoszfát, továbbá faliszt, parafaliszt, szén vagy egyéb növényi eredetű anyagok alkalmazhatók. Felvihető a hatóanyag a vivőanyagra valamely illékony oldószer segítségével is. A szilárd készítményekből nedvesítőszerek és védőkolloidok hozzáadásával vízben szuszpendálható és permetezőszerként felhasználható por alakú készítmények vagy paszták is készíthetők. Számos alkalmazási mód esetében előnyös lehet granulátumok felhasználása, amelyek a hatóanyagot huzamosabb időn át fokozatosan, egyenletesen adják le. Ilyen granulátumok oly módon készíthetők, hogy a hatóanyagot valamely szerves oldószerben oldjuk, és ezt az oldatot valamilyen szemcsézett ásványi anyaggal, pl. szilídumdioxiddal, vagy attapulgittal itatjuk fel, majd az oldószert elpárologtatjuk. Előállíthatunk azonban granulátumokat oly módon is, hogy az (I) általános képletű hatóanyagot valamilyen polimerizálható vegyülettel keverjük össze, majd lefolytatjuk a polimerizációt, amely a hatóanyagot nem érinti, és még a polimerizáció folyamán szemcsés alakba hozzuk a készítményt. Az ilyen készítményekben a hatóanyagtartalom 0,1% és 95% között lehet, ha a készítményt repülőgépről permetezzük vagy más töményebb készítmények felhasználására alkalmas szórókészülékkel dolgozunk, akkor a készítmény hatóanyagtartalma 99,5% is lehet, sőt tiszta hatóanyag is felhasználható ilyen esetekben. A találmány kiterjed az olyan új herbicid szerekre is, amelyek hatóanyagként valamely (II) általános képletű vegyületet tartalmaznak -, ebben az (I) általános képletű szűkebb körű esetét képező (II) általános képletben Y klór- vagy brómatomot és R.! metoxicsoportot vagy Y brómvagy jódatomot és R! metilcsoportot képvisel — egy- vagy többfajta vivőanyag és/vagy hígítószer (pl. a fentebb említett ilyen adalékanyagok) kíséretében. A (II) általános képletű hatóanyagok új vegyületek, ezek előállítása is a jelen találmány körébe tartozik. Az (I) ill. (II) általános képletű fenilkarbamid-származékok önmagukban ismert eljárási műveletekkel állíthatók elő, pl. a csatolt rajz szerinti (A) reakció-sorozat szerint. Az előállítandó vegyület X ill. Y helyettesítője valamely megfelelő 3-fluorfeniI-karbamíd utólagos halogénezése útján is bevihető az előállítandó vegyületbe, amint ezt a csatolt rajz szerinti (B) reakció-vázlat szemlélteti. Az említett reakció-képletekben szereplő X és Rí jelek jelentése megegyezik a fenti meghatározások szerintivel Z pedig valamely lehasítható gyököt, pl. klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel. Bázisként szerves bázisok, mind trietilamin vagy piridin, vagy pedig szervetlen bázisok, mint káliumvagy nátriumkarbonát ill. -hidrogénkarbonát alkalmazhatók. Halogénezőszerként ilyen célra ismert vegyületek, mint szulfurilklorid, jódklór, vagy pedig maguk a halogének, mint klór vagy bróm kerülhetnek felhasználásra. A fentebb említett szerek csak példaként kerülnek említésre, a találmány köre nincsen ezekre az anyagokra ill. ezek alkalmazására korlátozva. A találmány szerinti készítményekben hatóanyagként felhasználható vegyületek előállítását, valamint a találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények elkészítési módját és gyakorlati felhasználását, ill. hatását az alábbi példák szemléltetik közelebbről. 1. példa A (III) képletű vegyületek előállítása 47 g fluorfenil-izocianátot 400 ml száraz etilénbromidban 0,1 g vasporral és 59 g brómmal keverünk össze. 8 órai kevaés után a reakcióelegv hőmérsékletét lassan emelni kezdjük, oly módon, hogy 6 óra alatt érjük el a forráspontot. Az oldószert ezután ledesztilláljuk és a maradékot egy desztilláló oszlop segítségével frakcionáltan desztilláljuk. 14 mm Hg-oszlop nyomáson 96-98 C* hőmérsékleten átmenő frakcióként 38 g 4-bróm-3-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
