173436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomirtószerek hatóanyagaiként alkalmazott fenilkarbamid-származékok előállítására

9 173436 10 A találmány szerinti szerek oldat, emulzió, szuszpenzió, granulátum vagy porozószer alakjában kerülhetnek alkalmazásra. Az alkalmazási forma függ a felhasználás céljától, lényeges, hogy a készítmény a hatóanyag finom eloszlatását lehetó'vé tegye. Különösen a növényzet teljes kiirtása, vala­mint a növények időelőtti kiszárítása vagy levélte­­lenítése esetén a hatóanyagok hatását növelhetjük önmagukban is fítotoxikus hatású vivőanyagok, pl. magas forráspontú ásványolaj-frakciók vagy klóro­zott szénhidrogének felhasználása útján, ha viszont szelektív növényfejlődés-gátlást kívánunk elérni, ak­kor ezt a növényekkel szemben közömbös vivő­anyagok alkalmazásával segíthetjük elő. Oldatok előállítása esetén oldószerként első­sorban alkoholok, pl. etil-, vagy izopropilalkohol, ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon, alifás szénhidrogének, mint petróleum, gyűrűs szénhidro­gének, mint benzol, toluol, xilol, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok, klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán vagy etilénklorid, továbbá ás­ványi vagy növényi olajok, valamint az említett oldószerek elegyei jöhetnek tekintetbe. Víztartalmú készítmények esetében elsősorban emulziók és diszperziók készíthetők. A hatóanya­gokat önmagukban vagy a fent említett oldószerek valamelyikével készített oldat alakjában, előnyösen nedvesítő- vagy diszpergálószerek segítségével oszlat­juk el vízben. Kationaktív emulgeáló- vagy diszper­­gálószerekként pl. kvaterner ammóniumvegyületek, anionaktív szerekként pl. szappanok, hosszúláncú alifás kénsav-monoészterek, alifás-aromás szulfon­­savak, hosszúláncú alkoxiecetsavak, nem-ionos sze­rekként pedig zsíralkoholok poliglikoléterei vagy az etilénoxid p-terc.alkil-fenolókkal képezett konden­zációs termékei alkalmazhatók. Előállíthatunk a hatóanyagot, valamely emulgeáló- vagy diszpergáló szert és esetleg oldószert tartalmazó koncent­­rátumokat is. Az ilyen koncentrátumok felhasz­nálás előtt pl. vízzel hígíthatok. Porozószerek előállítása céljából a hatóanyagot valamely szilárd vivőanyaggal keverjük vagy őröljük össze. Vivőanyagként pl. talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, borsav, trikal­­ciumfoszfát, továbbá faliszt, parafaliszt, szén vagy egyéb növényi eredetű anyagok alkalmazhatók. Felvihető a hatóanyag a vivőanyagra valamely illékony oldószer segítségével is. A szilárd készítményekből nedvesítőszerek és védőkolloidok hozzáadásával vízben szuszpen­­dálható és permetezőszerként felhasználható por alakú készítmények vagy paszták is készíthetők. Számos alkalmazási mód esetében előnyös lehet granulátumok felhasználása, amelyek a hatóanyagot huzamosabb időn át fokozatosan, egyenletesen adják le. Ilyen granulátumok oly módon készít­hetők, hogy a hatóanyagot valamely szerves oldó­szerben oldjuk, és ezt az oldatot valamilyen szemcsézett ásványi anyaggal, pl. szilídumdioxiddal, vagy attapulgittal itatjuk fel, majd az oldószert elpárologtatjuk. Előállíthatunk azonban granu­látumokat oly módon is, hogy az (I) általános képletű hatóanyagot valamilyen polimerizálható ve­­gyülettel keverjük össze, majd lefolytatjuk a poli­­merizációt, amely a hatóanyagot nem érinti, és még a polimerizáció folyamán szemcsés alakba hozzuk a készítményt. Az ilyen készítményekben a hatóanyagtartalom 0,1% és 95% között lehet, ha a készítményt repülőgépről permetezzük vagy más töményebb készítmények felhasználására alkalmas szórókészülékkel dolgozunk, akkor a készítmény hatóanyagtartalma 99,5% is lehet, sőt tiszta ható­anyag is felhasználható ilyen esetekben. A találmány kiterjed az olyan új herbicid szerekre is, amelyek hatóanyagként valamely (II) általános képletű vegyületet tartalmaznak -, ebben az (I) általános képletű szűkebb körű esetét képező (II) általános képletben Y klór- vagy brómatomot és R.! metoxicsoportot vagy Y bróm­­vagy jódatomot és R! metilcsoportot képvisel — egy- vagy többfajta vivőanyag és/vagy hígítószer (pl. a fentebb említett ilyen adalékanyagok) kísére­tében. A (II) általános képletű hatóanyagok új vegyü­­letek, ezek előállítása is a jelen találmány körébe tartozik. Az (I) ill. (II) általános képletű fenilkarbamid­­-származékok önmagukban ismert eljárási műve­letekkel állíthatók elő, pl. a csatolt rajz szerinti (A) reakció-sorozat szerint. Az előállítandó vegyület X ill. Y helyettesítője valamely megfelelő 3-fluorfeniI-karbamíd utólagos halogénezése útján is bevihető az előállítandó vegyületbe, amint ezt a csatolt rajz szerinti (B) reakció-vázlat szemlélteti. Az említett reakció-képletekben szereplő X és Rí jelek jelentése megegyezik a fenti meghatá­rozások szerintivel Z pedig valamely lehasítható gyököt, pl. klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel. Bázisként szerves bázisok, mind trietilamin vagy piridin, vagy pedig szervetlen bázisok, mint kálium­vagy nátriumkarbonát ill. -hidrogénkarbonát alkal­mazhatók. Halogénezőszerként ilyen célra ismert vegyületek, mint szulfurilklorid, jódklór, vagy pedig maguk a halogének, mint klór vagy bróm kerülhet­nek felhasználásra. A fentebb említett szerek csak példaként kerülnek említésre, a találmány köre nincsen ezekre az anyagokra ill. ezek alkalmazására korlátozva. A találmány szerinti készítményekben ható­anyagként felhasználható vegyületek előállítását, valamint a találmány szerinti hatóanyagokat tartal­mazó készítmények elkészítési módját és gyakorlati felhasználását, ill. hatását az alábbi példák szemlél­tetik közelebbről. 1. példa A (III) képletű vegyületek előállítása 47 g fluorfenil-izocianátot 400 ml száraz etilén­­bromidban 0,1 g vasporral és 59 g brómmal keve­rünk össze. 8 órai kevaés után a reakcióelegv hőmérsékletét lassan emelni kezdjük, oly módon, hogy 6 óra alatt érjük el a forráspontot. Az oldószert ezután ledesztilláljuk és a maradékot egy desztilláló oszlop segítségével frakcionáltan desztil­láljuk. 14 mm Hg-oszlop nyomáson 96-98 C* hő­mérsékleten átmenő frakcióként 38 g 4-bróm-3-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents