173433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálikus építőanyagokból készült épületelemek korrózióállóságának növelésére és hidrofobizálására
9 173433 8. táblázat folytatása 10 A CH3SiF3-al kezelt próbák súlyváltozása lényegesen kisebb, ami a metiltrifluorszilán korróziógátló hatását bizonyítja. 5. példa PZ-ből és kavicsból 4x4x16 cm nagyságú betonprizmákat készítünk és a szokásos módon megkötjük, majd 10 hónappal előállításukat követően szobahőmérsékleten 4 napon át CH3SiF3-al telítjük. A korrodeáló hatású folyadékban tárolt prizmák súlygyarapodása mutatja (ld. 7. táblázat), hogy a levegőnek hosszabb ideig kitett, tehát teljesen karbonizált betonrészek ugyanúgy korrózióállóak lehetnek, mint az újonnan elkészített elemek. 7. táblázat A betonprizmák súlygyarapodása 28 tappal a korrodeáló hatású oldatban való tárolás után Súlygyarapodás %-ban az alábbi oldatokban Kezelés H20 való tárolást követően 10% 30% 0,1 m NaOH MgCl2 HC1 — 4,3 4,0 3,3 3,5 CHjSiFj 0,8 2,4 0,5 1,0 6. példa Az 5. példában használt prizmákkal azonos prizmákat fűtőköpennyel ellátott csőbe helyezünk és a 8. táblázatban felsorolt hőmérsékleten metiltrifluorszilánnal telítjük. Vízben való 28 napos tárolást követően meghatározzuk a prizmák vízfelvételét (összehasonlító értékeket lásd a 8. táblázatban). Az ugyancsak a 8. táblázatban megadott vízleadási értékekből (a leadott víz súlya a tárolt prizmák levegőn való szárítása után) azt láthatjuk, hogy a 100 C*on és ennél magasabb hőmrésékleten kezelt próbák a víz egy részét irreverzibilis módon felveszik. 8. táblázat Magasabb hőmérsékleteken CH3SiF3-al kezelt betonprizmák vízfelvétele és -leadása Víz-Víz-Kezelés Kezelési felvétel leadás időhőmérséklet C* % % tartania órában 60-65 0,9 0,9 24 65-90 1,1 0£ 2 Kezelési hőmérséklet C° Vízfelvétel % Vízleadás % Kezelés időtartama órában 100 1,4 1,0 2 150 1,7 0,7 2 200 1,6 0,7 2 7. példa Az 5. példában használt betonprizmákkal azonos prizmákat szobahőmérsékleten 24 órán át metilfluorszilán-eleggyel kezelünk. A metilfluorszilán-elegyet a direkt metilklórszilán-szintézisnél keletkező desztillációs maradékok vizes hidrogén-fluorid-oldattal való reagáltatása útján kapjuk. Az elegy 92% CH3SiF3-at, 7% (CH3)2SiF2-t és 1% (CH3)3SiF-t tartalmaz. A 10 héttel később korrodeáló oldatokbe helyezett próbák 28 nap után a következő súlygyarapodást érték el (ld. 9. táblázat, összehasonlító értékek a 7. táblázatban). 9. táblázat Metilfluorszilán-eleggyel kezelt és 28 napig korrodeáló oldatban tárolt betonprizmák súlygyarapodása Korrodeáló oldat Súlygyarapodás %-ban Víz 0,7 10% NaOH 1,9 0,1 m HC1 0,4 8. példa Az 5. példában használt betonprizmákkal azonos betonprizmákat szobahőmérsékleten 72 órán át viniltrifluorszilánnal kezeljük. Négy héttel később a próbákat korrodeáló hatású oldatokba helyezzük és 28 nappal ezután megmérjük a súlygyarapodást (ld. 10. táblázat). 10. táblázat Viniltrifluorszilánnal kezelt és 28 napra korrodeáló hatású oldatba helyezett betonprizmák súlygyarapodása Korrodeáló Súlygyarapodás hatású oldat %-ban Víz 03 0,1 m HC1 ljO 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
