173403. lajstromszámú szabadalom • Homlokzatszerkezet
7 173403 8 megfelelő célszerszámokról gondoskodni. Nincs szükség különleges balesetelhárítási óvó rendszabályokra sem, és az egész helyszíni szerelés igen kevés manuális munkát igényel, mivel a térelemek befüggesztése után már csak hézagtömítési munkákat kell elvégezni. Az előbbiekben vázolt műszaki előnyökhöz járul az az esztétikai előny, hogy egyszerű sablonbetétek elhelyezésével számos a térelemtípusoknak variánsát lehet előállítani, és így az eddigieknél lényegesen változatosabb megjelenésű homlokzatokat lehet kialakítani. Nem téveszthetők szem elől azonban a gazdasági előnyök sem. Az egyszerűbb sablonok miatt Ugyanis sokkal olcsóbban lehet a térelemeket előállítani, mint az eddig ismert módszerek esetben. Mintegy szekundér gazdaságosságot jelent az is, hogy a sablonbetétek nyújtotta variálási lehetőség következtében nincs szükség új sablonok készítésére akkor, ha az addig gyártottakon módosítani kívánunk. Gazdaságossági előnyt jelent az is, hogy nincs szükség épületasztalos- és épületlakatosipari tevékenységgel előállított költséges mellvédmegoldásokra, mert ezek helyett minden kapcsoló szerelvényt nélkülöző olcsó vasbeton mellvédeket alkalmazunk. A loggiák mögé a homlokzati falba beépített szabványos francia-ablakos nyílászárókat lehet helyezni, és ez ugyancsak nem jelent számottevő költségtöbbletet. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti homlokzatszerkezetek különböző típusai a mellvéd külső oldala felőli elölnézetben, a 2. ábra a térelemek fölfüggesztésére szolgáló beakasztő fül és függesztő konzol kapcsolata oldalnézetben, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt II—II egyenes mentén vett vízszintes metszet, a 4. ábra a függesztő konzol beerősítése az épület belső tere felé eső gyártósík esetén, az 5. ábra a függesztő konzol beerősítése az épület külső oldalára eső gyártósík esetében. Az 1. ábrán a találmány szerinti homlokzatszerkezet különböző típusai, illetve a típusokon belül különböző megoldásmódjait tüntettük föl. Az la. ábra olyan 2a loggia-elemet mutat, amely a homlokzat elölnézetében U-alakú teknőidom. A teknőidom függőleges részeit a 8 oldalfalak, fenekét pedig a 11 padozati lemez képezi. A 2a loggia-elemnek fölső lezáró része nincsen, mivel erre csupán olyankor van szükség, amikor a 2a loggia-elem fölött újabb loggia-elemet nem kívánunk elhelyezni. Minden más esetben all padozati lemez képezi az alatta elhelyezkedő 2a loggia-elem fölső lezárását. Ennek megoldása látható az li. ábrán. A 8 oldalfalak között az épület 1 homlokzati síigában párhuzamos pozícióban helyezkedik el a 3 mellvéd elem, amely ugyanúgy vasbetonból készül, mint bármely 2 térelem, illetve azoknak az épület 1 homlokzati síkjára merőleges helyzetű részei. Az lb. ábrán a 2b fél loggia-elem egy lehetséges kialakításmódja látszik. E 2b fél loggia-elemek alkalmasak arra, hogy az égtáj és az uralkodó szélirány figyelembevételével a homlokzatképzést változatosabbá tegyék, egymás mellé sorolás esetén pedig a loggia térhatását bővítsék. E 2b fél loggia-elemek egymástól a 3 mellvéd elem 9 fölső élének magasságáig nyúló 10 határoló falak útján vannak elkülönítve. A 2b fél loggia-elem egy másik lehetséges kialakításmódja látszik az le ábrán. Ennek alkalmazására akkor kerülhet pl. sor, ha a 2b fél loggia-elem alatt újabb fél loggia-elemet nem kívánunk elhelyezni, vagy az épület esztétikai megfogalmazása nem igényli az egymás alatti elemek formai kapcsolását. Voltaképpen az lb. és le. ábrákon szereplő megoldások kombinációja szemlélhető az ld. ábrán. Az le. és lf. ábrákon különböző 2c erkélyelemek kialakítására mutatunk be példákat. Az le. ábrán az az eset látszik, amikor a 2c erkélyelem az épület homlokzatán valahol „társtalanul” van elhelyezve, tehát anélkül, hogy közvetlenül fölötte vagy alatta másik hasonló 2c erkélyelem volna. Az lf. ábra ezzel szemben azt az esetet mutatja, amikor a 2c erkélyelem alatt elhelyezkedik valamilyen más homlokzatszerkezet, pl. az lg. ábrán föltüntetett 2a loggia-elem. Az lg. ábrán feltüntetett 2a loggia-elem csupán a 3 mellvédelem elhelyezésmódjában különbözik az la. ábrán bemutatott megoldástól, és stílusában az lf. ábrán föltüntetett 3c erkélyelemmel rokon. A két utóbbi részábrán a 3 mellvéd elemek a 2a loggia-elem, illetve a 2c erkélyelem oldalfala előtt helyezkednek el, míg az la., lb., le., ld. és le. részábrákon a 3 mellvéd elem a 8 oldalfalak, illetve a 8 oldalfal és a 10 határolófal közötti szabadon maradó részbe van beültetve, és mint ilyen, a 8 oldalfal, illetve a 10 határolófal külső sOrjától beljebb, az épület 1 homlokzati síkjához közelebb helyezkedik el. Az lh. ábrán a 2d függőfolyosó elem egy lehetséges megoldását mutatjuk be. A 2d függőfolyosó elemek voltaképpen egyenlőtlen szárhosszúságú nyitott U-alakú keretek, melyek hosszabbik függőleges szára helyezkedik el az épület 1 homlokzati síkja mentén, míg a rövidebbik szára kívülről a 3 mellvédelem megtámasztására szolgál. A 2d függőfolyosó elem U-alakú keretének vízszintes tagja támasztja meg all padozati elemet. Ezen 2d függőfolyosó elemek erkényként is használhatók. Ily módon teljes szobaszélességű erkélyek alakíthatók ki, egymás mellé sorolás esetén pedig egy lakás előtt több panelnyi hosszban nagyobb erkélyek hozhatók létre. Az li. ábrán föltüntettük azt, hogy az la. ábra szerinti 2a loggia-elemek hogyan csatlakoznak egymáshoz. Ezen ábrarészen föltüntettük a 4 beakasztó idomokat is, amelyek a 2a loggia-elemnek a homlokzaton való fölfüggesztésére szolgál. Látszik az ábrán az is, hogy a 2a loggia-elemnek az épület belsejéből való megközelítése a szokványos nyílászáró szerkezetekkel pl. francia-ablakkal megoldható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
