173369. lajstromszámú szabadalom • Granuláló eljárás nitrogéntart száraz vegyületek előállítására
9 173369 10 4. példa Olyan NPK műtrágyát állítunk elő, amely káliumvegyületként káliumldoridot (KC1) tartalmaz. 0,75 m átmérőjű és 0,255 m peremmagasságú tál- 5 cán óránként 840 kg NPK-t állítottunk elő. Ennek az anyagnak 90 százaléka 3-5 mm aemnagysqgú szemcsékből állt. A tálcára óránként 320 kg lényegében vízmentes ammóniumfoszfát-ammóniumnitrát olvadékot adtunk, amelyben az N/P arány körülbelül 4 volt. A 10 hőmérséklet 170 °C volt. Az adagoláshoz olyan fúvókát alkalmaztunk, amelynek permetező keresztmetszete a csúszó durva részecskék mozgásirányára harántirányban a tálca fölfelé mozgó oldalán 15 cm széles volt. 15 A tálca feneke felé áramló szilárd anyag a következő vegyületekből állt: 242 kg KC1 és 54 kg kizerit 70 °C hőmérsékleten, 76 kg zúzott és recirkuiált NPK anyag 30 °C hőmérsékleten és 148 kg NP vegyület 20 olvasztatlan állapotban 25 °C hőmérsékleten. Az értékek óránként értendők. A víztartalom 0,5% alatt volt. Az ilyen összetételű NPK termékben körülbelül 124 °C hőmérséklettől kezdve kis mennyiségű ömlesztett fázis lesz található. Lényeges menyiségű olvadt fázis 25 csak körülbelül 130 °C hőmérsékletnél fog jelentkezni. A találmány szerinti eljárásban a granulálási hőmérséklet felső határa célszerűen 115-125 °C. A keletkezett szemcsék alakja szabatos és mérete egyöntetű 30 volt. Az alkalmazott berendezés tápoldalának korlátozottsága miatt nem lehetett olyan kísérleteket végezni, amelyeknél a nettó teljesítmény nagyobb lett volna, mint 1720 kg/h,m2, vagyis az itt elért érték. A 35 nagy rostálási teljesítmény mutatja, hogy a tálca termelési kapacitása nagyobb ennél. 5. példa 40 Káliumvegyületként káliumszulfátot (K2S04) tartalmazó NPK műtrágyát állítottunk elő. A 4. példában leírt NPK-előállításhoz hasonló módon járunk el, de a káliumkloridot (KC1) káliumfosz- 45 fáttal (K2SO4) helyettesítettük. Ilyen összetételű NPK termékekben körülbelül 140 °C hőmérséklettől kezdődően kis mennyiségű olvadt fázis jelenléte lesz megállapítható. Jelentősebb mennyiségű olvadt fázist azonban csak körülbelül 145 °C hőmérsékleten fo- 50 gunk találni. A tárgyalt példa esetén granulálási hőmérsékletként a 130-137 0 hőmérséklettartomány bizonyult kedvezőnek. Az 1-5. példákban leírt kísérletek egyikénél sem 55 merült föl olyan jelenség, amelyből a teljesítményhatárok elérésére lehetett volna következtetni, még akkor sem, ha 0,9 m átmérőjű tálcát alkalmaztunk és az átmenő teljesítmény 4,65 t/h,m2 volt. A találmány szerinti eljárás értelmében üzemelte- 60 tett tálcával elért váratlanul nagy teljesítmények jelentősége, hogy nagy termelési kapacitással bíró egyszerű granulálóegységek állíthatók föl. Óránként 25-30 t nettó termelés tehát könnyen elérhető, ha 4 m átmérőjű tálcákat alkalmazunk. Szabadalmi igénypontok 1. Granuláló eljárás nitrogéntartalmú száraz vegyületek előállítására, amelynél forró nitrogénolvadékot és hűtött szemcséket túlfolyó szakasszal ellátott rézsútos forgó felületre adagolunk, a felületet saját síkjában forgatjuk és a felület forgatásával gördülő szemcsékből álló sarló alakú ágyat hozunk létre, amelynek vastagsága az óramutatóval ellentétes értelmű forgás esetén fölülről tekintve a 2 óra helyzet és a 6 óra helyzet, az óramutatóval azonos értelmű forgás esetén a 6 óra helyzet és a 10 óra helyzet közé eső túlfolyó szakasz felé növekszik, azzal jellemezve, hogy a szemcséket a felületről adagoljuk és a beadagolt szemcséket lefelé csúszó szemcsékkel borítjuk; a felületről távozó szemcsék hőmérsékletét 4—25 °C-kal a szemcsék anyagának olvadáspontja altt tartjuk; végül az olvadék nagyobb részét az óramutatóval ellentétes értelmű forgás esetén a 12 óra helyzet és a 3 óra helyzet közötti negyedben, az óramutatóval egyező értelmű forgás esetén a 9 óra helyzet és a 12 óra helyzet közötti negyedben az ágy felületére permetezzük, ahol a durvább szemcsék keletkeznek, és ezzel a gördülő szemcsékből álló ágyban keletkező legnagyobb hőmérsékletet erre a zónára koncentráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemcséket az óramutatóval ellentétes értelmű forgás esetén a 7 óra helyzet és 8 óra helyzet között, és az óramutatóval azonos értelmű forgás esetén a 4 óra helyzet és az 5 óra helyzet között adagoljuk a felületre. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tálcás granuláló eljárás foganatosítási módja, különösen ammóniumnitrát granulálására, azzal jellemezve, hogy a kiürülő anyag hőmérsékletét 140—150 °C hőmérsékleten, vagyis 11—23 °C-kal az ammóniumnitrát olvadáspontja alatt tartjuk. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tálcás granuláló eljárás foganatosítási módja, különösen karbamid granulálására, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletet a kiürülő anyagban 124—129 °C hőmérsékleten, vagyis 4-9 °C-kal a karbamid olvadáspontja alatt tartjuk. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tálcás granuláló eljárás foganatosítási módja, különösen olyan NPK műtrágya granulálására, amelyben káliumvegyületként KC1 van, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletet 115—125 °C-on, vagyis 5—15 °C-kal az NPK rendszer olvadáspontja alatt tartjuk. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tálcás granuláló eljárás foganatosítási módja, különösen olyan NPK műtrágya granulálására, amelyben káliumvegyületként K2SO4 van, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletet 130-136 °C-on, vagyis 8-15 °C-kal az NPK rendszer olvadáspontja alatt tartjuk. 1 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 79.7941.66*42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
